Révay András: A képet csak együtt rakhatjuk össze
6 perc olvasás
Sokak számára meglepőnek tűnő kiállítás nyílt meg Budapesten a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban „Sólymok és Messerek" címmel. A kiállítás német címe: „Von Weltkrieg zu Weltkrieg" beszédesebb. A német és a magyar légifegyverkezés történetét mutatja be a két világháború között.
Sokak számára meglepőnek tűnő kiállítás nyílt meg Budapesten a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban „Sólymok és Messerek" címmel. A kiállítás német címe: „Von Weltkrieg zu Weltkrieg" beszédesebb. A német és a magyar légifegyverkezés történetét mutatja be a két világháború között.
Ez a kiállítás két és fél éve tartó remek együttműködés eredményeként jött létre – mondta el a megnyitón dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka – és várhatóan folytatása is lesz. Számos közgyűjtemény, katonai alakulat és magánszemély is segítette tárgyakkal, makettekkel és fotókkal a megvalósítást. A német Szövetségi Véderő Hadtörténeti Múzeumának Berlin-Gatow-i Repülőmúzeuma és a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkája a repüléstörténet eddig kevés figyelmet kapott időszakának szenteli ezt a kiállítást. A tárlat a két ország repülőgépiparának példáján keresztül rávilágít a politika és a hadiipar szoros összefonódására a két háború közötti, illetve a II. Világháború alatti időszakban.
Történelmünk egy félbetört pénzdarab – tartja a közmondás. Ez a kiállítás arról a két féldarabról beszél, melynek egyikét Németországban, másik felét pedig Magyarországon őrzik – állapította meg dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter. A cél: összeilleszteni ezt a két darabot, hogy az eddiginél többet tudjunk meg a hiányzó feléről és jobban értsük a magunkét. Európának még nagyon sokat kell dolgoznia a közös múlt feldolgozásán. Minden nemzedéknek újra fel kell fedeznie és meg kell értenie mindazt, amit a borzalmas XX. század ránk hagyott. A világháborúk története arra figyelmeztet minket, hogy a képet csak együtt rakhatjuk össze! Jövőre emlékezünk az első világháború kitörésének századik évfordulójára. Európa nagy próbája lesz, hogy miként tud emlékezni e közös kataklizmánk, az elfeledett generációk történetére. Ez a mai kiállítás is része ennek a közös megemlékezésnek. Ugyanakkor egy új kezdet, mely után jobban ismerjük nemcsak a múltat, hanem egymást is. A történelem mindig tükröt tart elénk. Ez a kiállítás megmutatja, hogy az első magyarországi felszállástól hogyan jutottunk el napjainkig, amikor évente hatszázezer repülőgép halad át légterünkön.
A Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, Matei I. Hoffmann szerint a magyar és a német történészek, tudósok azon fáradoztak, hogy láthatóvá tegyék a közös történelemnek mind a napfényes, mind pedig az árnyékos oldalát is. Nem csak összegyűjtötték az időszakra vonatkozó adatokat, de elénk is tárták őket. Sikerült bemutatni a hátteret, a politikai indokokat és nem utolsó sorban az emberi életeket semmibe vevő eszközöket, amelyekkel a légierő fejlesztése járt. Az elmúlt évszázad két háborúja civilizációs katasztrófa volt. Katonai és politikai eszközök, civil sorsok drámai módon kapcsolódtak egymáshoz. Még sokan élnek köztünk, akik személyes tapasztalatból vagy a szülők, nagyszülők elbeszéléséből tudják, milyen az, amikor sírok nyílnak meg Európában.
A kiállítás nem kerüli meg sem a magyar, sem a bajor Tanácsköztársaság időszakát, melyek – mint később kiderült – zsákutcának bizonyultak. Fontos, hogy a háborút követően a békediktátumok milyen kényszereket erőltettek ránk. Megtiltották a légierő tartását és egy ideig a repülőforgalmat is – mindkét országban. Természetes tehát, ha azt látjuk, hogy a békekötés pillanatában megindult az útkeresés, miként lehet ebből kitörni. Mindkét országban igyekeztek megszegni a korlátozó előírásokat és erre a polgári repülés kínált lehetőséget. A Német Birodalom jelentős teljesítményre képes repülőgép-ipar alapjait fektette le, ami a nemzetiszocialisták hatalomra jutása utána azonnal a háborúős tervek szolgálatába állt.
A két világháború közötti revizionista politika és a nemzetiszocialista Németországhoz való közeledés a Hitlerrel való szövetség megkötéséhez vezetett. E sajátos függéssel járó társulás végül belesodorta az országot a II: Világháborúba, melynek során a magyar repülőgépipar licenc-szerződések alapján német repülőgép típusokat gyártott. Mivel Magyarország kezdetben még kívül esett a szövetségesek légierejének hatótávolságán, a német repülőgépgyártás egy részét – annak megóvása érdekében – hazánkba helyezték át. Vásárolhattunk is német gépeket, de Németország az 1940-es magyar-román konfliktust kihasználva politikai zsarolásra használta az eladások ügyét. A magyar hadvezetés ezért a gyengébb repülési tulajdonságú olasz gépekből is vásárolt és gyártani is kezdték azokat.
A magyar hadiipari vállaltok eleinte túlnyomórészt még zsidó kézben voltak. A kiállítás rendezői nem hallgatnak a zsidótörvények hatásáról a vagyonok külföldre szállításáról és a magyar és más nemzetiségű munkaszolgálatosok Németországba hurcolásáról sem. Dokumentumokkal bizonyítják elpusztításuk módszeres kegyetlenségét, mindazt az embertelenséget, ami a munkatáborokban hétköznapinak számított. Mindezeken felül valódi érdekességeket is bemutatnak. Sok eredeti tárgy mellett látható például annak a Messerschmitt 108-asnak a roncsa, ami a háború alatt a Rügen-sziget fölött zuhant le és 2009-ben a Gatow-i múzeum restauráló csapata mentett meg. A kiállítás 2014. április 30-ig lesz Budapesten, ezt követően Berlinben mutatják be.
