Összesen tíz kiadvánnyal, hét könyvvel és három hangoskönyvvel örvendezteti meg az irodalom barátait a Kossuth Kiadó a nyolcvanadik Ünnepi Könyvhéten. A dedikálások a Kiadó sátoránál 2009. június 5-én, pénteken három órától kezdődnek.

 

 Összesen tíz kiadvánnyal, hét könyvvel és három hangoskönyvvel örvendezteti meg az irodalom barátait a Kossuth Kiadó a nyolcvanadik Ünnepi Könyvhéten. A dedikálások a Kiadó sátoránál 2009. június 5-én, pénteken három órától kezdődnek.

 A nyolcvanadik Ünnepi Könyvhét valójában már a 81. kellene legyen – mondta el a Kiadó elnök-vezérigazgatója Kocsis András Sándor ­ ha, mint annyi másba, ebbe is bele nem szól a történelem. Az első Könyvhetet ugyanis a neves író, újságíró művészettörténész, Supka Géza 1927-ben tett javaslata nyomán, 1929. május 12-én nyitották meg. Attól kezdve minden évben, még a háború alatt is megtartották, mindössze egyszer maradt el; 1957-ben az írók szolidaritásának megnyilvánulásaként. Az idei újdonságok közül bizonyára sokan felfigyelnek majd a hangoskönyvekre. A sorozat századik(!) tagja: Weöres Sándor válogatott versei, Für Anikó előadásában, „Égi csikón léptet a nyár" címmel. Külön érdekesség, hogy a legelső hangoskönyv felolvasója is a fiatal művésznő volt. Eddig összesen hét könyvet olvasott fel, melyek mindegyikéről úgy érzi, hogy a gyerekkorát, életének egy fontos mozzanatát idézte fel általuk. Kosztolányi Dezső verseit Máté Gábor előadásában hallgathatjuk, a „Bukfenc mindent tud" pedig az etológus szerző, Csányi Vilmos előadásában szól a kutyabarátokhoz.

 Megtévesztő a címlapja – nem a huszárokról szól a „Begyöngy élet". Csapody Miklós országgyűlési képviselő egy kicsit „kakukktojásként" éli meg a politikusi létet. Ez a sokszor ironikus, olykor keserű, ám vidámabb lapjain is mindig komolyan vehető könyv a szerző termékeny tudathasadásának eredménye. Karcolat, jegyzet, esszé együtt.

Agárdi Péter összeállításában készült „Fejtő Ferenc testamentuma". Fejtővel elment a XX. század egy darabja. Pótolhatatlan kincs, a múlt század nagyformátumú krónikása veszett el vele. Még a halála pillanatában is Magyarországról mesélt orvosának. Szellemi testamentuma égetően aktuális, gondolatai frissebbek, mint valaha.

 Két interjúkötet is napvilágot lát az idei Könyvhéten. Már az ötödik alkalommal jelenik meg az „Értékteremtők" című kötet, mellyel a Kiadó azt a célt tűzte maga elé, hogy jöjjön létre egy tabló a XX. század tudományos és művészeti életéről. A 2000-ben alakult XXI. Század Társaság minden év novemberében adja ki a József Attila emlékére alapított Hazám-díjat, amit a magyar szellemi élet 7 – 7 kiválósága kap meg. A kötetben Hovanyecz Lászlónak a díjazottakkal készített interjúi jelennek meg.

A másik, az „Erről még nem beszéltem senkinek" olyan történeteket, összefüggéseket mond el, amelyekről a nyilatkozó ismert személyiség nyilvánosan, korábban valóban nem beszélt senkinek. A címadó beszélgetés 1988-ban, Németh Miklóssal készült. Hitelesen és nagyon részletesen mondja el mindazt, ami a határnyitást és a rendszerváltás megelőzte. A kötet húsz évet ölel át, harminchét interjút tartalmaz, korkép és kórkép is egyben.

 Szerzője, László Ágnes, több mint negyven éve újságíró. Első írásával még a gimnáziumi évei alatt mutatkozott be az Esti Hírlapban – az Omega együttesről szólt. Innen jutott el kedvenc műfajához, az interjúhoz, mellyel valójában csak a nyolcvanas években kezdett el komolyan foglalkozni az egykor Képes Hét hetilapnál. Itt jelent meg az első olyan írás, amiben magyar miniszterelnök családjáról, hétköznapi életéről lehetett beszélni. Most a kötetben olyanok is megszólalnak, akik eddig senki másnak nem adtak interjút: Gimes Miklós első özvegye, Gimes Alice; Nobel-díjas tudósunk özvegye, Marcija Szent-Györgyi vagy Goldberger Friderika, az ismert gyáriparos, Goldberger Leó lánya, aki a család valódi, hiteles történetét meséli el.

 A Kossuth Könyvkiadó vezérigazgatója, Kocsis András Sándor és két barátja, Ágh Attila és Varga Gyula professzorok – családostól – már évek óta együtt utazgatnak. Az első útjuk Thaiföldre vezetett, bebarangolták Kambodzsát, majd Burma következett, jövőre Vietnamot keresik fel. Bejárják Hátsó-India régióját és mindenki a maga területének megfelelően rögzíti az ott szerzett hatalmas élményanyagot. Így kerekedett ki most egy új könyv: „Laosz – az égből alászállott birodalom". Szerkesztője, Csák Erika szerint, aki eljut ezekbe az országokba, azoknak segítség lehet a kötet, aki pedig nem jut el, annak a fotelban ülve jelent majd nagyszerű szórakozást.

 Csendes jubileumot ünnepel az idén Bereményi Géza. Első novellája 1969-ben jelent meg. A számos rangos elismeréssel – többek között Pro Urbe Budapest, Kossuth-, József Attila-, Balázs Béla-díjjal – kitüntetett író, drámaíró, dramaturg, színházi- és filmrendező az elmúlt negyven év terméséből válogatta ki a legjobb tizenkettőt és „Jézus újságot olvas" címmel gyűjtötte kötetbe. Van közöttük negyvenéves és három hónapos is. A novellásköteteket általában „ugrálva" olvassák. Aki viszont most mégis egymás után, a kötetbeli sorrend szerint olvassa ezeket, az előtt mintha egy sorsvonal rajzolódna ki. Nincs szó regényről – inkább egy rajz az egész világról.

 Paul Lendvai nemzetközi tekintélynek örvendő újságíró, eddig tizennégy könyvet írt, melyek németül, részben angolul, franciául, csehül, szlovákul, románul és japánul is megjelentek. A Könyvhétre most kiadott „Magyarok – Győzelmek és kudarcok" című kötet átdolgozása és kiegészítése annak, ami németül már korábban négyszer is megjelent. Eddig hiányzott a könyvből a rendszerváltás, illetve az azóta eltelt évek elemzése. A két évtized eseményei és főleg tanulságai hozzátartoznak a magyar történelem fővonalához. Ezért ez a kiadás – a magyar olvasók számára – kiegészült egy zárófejezettel az 1989 – 2009-es évek történetéről. Viszonylag kimerítően foglalkozik az elmúlt húsz év eseményeivel, a történelmi sorsforduló után felbukkant személyiségek szerepével.

http://www.kossuth.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük