Egy történelmi eseménynek annyi magyarázata lehetséges, ahány tanúja volt. Ezért különösen fontos, hogy a hiteles tanúk visszaemlékezései napvilágot lássanak. Most egy kulcsszereplő, Hardy Kálmán altábornagy emlékiratait veheti kézbe a két világháború időszaka iránt érdeklődő olvasó.

 

Egy történelmi eseménynek annyi magyarázata lehetséges, ahány tanúja volt. Ezért különösen fontos, hogy a hiteles tanúk visszaemlékezései napvilágot lássanak. Most egy kulcsszereplő, Hardy Kálmán altábornagy emlékiratait veheti kézbe a két világháború időszaka iránt érdeklődő olvasó.

Az ünnepi könyvbemutató a magyar himnusz egy archív, 1940-ben készült felvételének elhangzásával kezdődött a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumának dísztermében. A könyv ugyanis a Múzeum és a Kairosz Kiadó példás együttműködése eredményeként született meg. Amint arra dr. Holló József Ferenc ny. altábornagy, a Múzeum főigazgatója a bemutató kezdetén rávilágított; a könyv világunkban az egyik nélkülözhetetlen tárgy. Sok évszázadot képese túlélni, ha szépen bánunk vele – és a könyvvel szépen kell bánni. A könyv mesél – ez a könyv különösen – egy olyan korról, amelyhez hasonló jelentőségű talán nem is volt több a történelemben.

Hardy Kálmán memoárja valóban nagyhatású mű. Az egyik legtartalmasabb visszaemlékezés született meg egy, a hazájáért végsőkig küzdő katona tollából és nemcsak emberi értékeket, hanem nemzetünk történelmi értékeit is magában őrzi. A szerző nem akármilyen személyiség. Hardy Kálmán egykori tengerésztiszt a Monarchia flottájában, Horthy szárnysegédje, majd házasság révén rokona. A harmincas években katonai attasé Berlinben, később a magyar kir. folyamőrség utolsó törvényes parancsnoka. Szálasi alatt halálraítélt rab, utána amerikai hadifogoly, végül amerikai bevándorló, utolsó foglalkozása nyelvtanár.

A memoár első fejezetében főként gyerekkoráról és szülővárosáról, Pécsről ír. Hosszasan számol be arról az időszakról, amikor tengerésszé vált és előbb a haditengerészetnél, később a nemzeti hadseregben szolgált. A kiképzésről, a hadihajókról, több útjáról is részletesen tudósít. Az útba ejtett városok történelmi és kulturális nevezetességeiről naplójában feljegyzéseket készített. Az I. Világháború során főként az Adrián szolgált, de az afrikai partok vonalán is fel-fel bukkant tengeralattjáróján. A háború után a négy kormányzói szárnysegéd egyike lett, majd 1932. és 34. között gróf Apponyi Albert titkára volt Genfben. A II. Világháborút megelőzően, 1936-tól 1940 májusáig katonai attaséként szolgált Berlinben, diplomatákkal és a német vezetőkkel tárgyalt. Utána a Honvéd Folyami Erők parancsnokává nevezték ki. A háborúból való kiugrás elősegítésére, 1944-ben Budapestnél folyami erőket vont össze. Ezért tartóztatta le a Gestapo, Sopronkőhidán ítélték halálra. A hadi helyzet romlása késztette megfontolásra a nyilasokat, Németországba hurcolták, ahol – előbb átvette a beijedt őröktől a börtön parancsnokságát – majd 1945. május 5-én az amerikaiak szabadították ki.

Könyve nem puszta ismertető, komoly forrásértékkel bír. Feltárja egy történelmileg jelentős, hazánk sorsát végletesen befolyásoló időszak belső mozzanatait, melyek közül nem egyet idáig homály fedett.

 A volt külügyminiszter és washingtoni nagykövet, Jeszenszky Géza, a mű megszületésének történeti és politikai hátterét vázolta fel, mert ebben neki, magának is komoly szerepe volt. Mivel ő is történész, washingtoni megbízatása során kötelességének érezte, hogy kapcsolatot tartson az ottani magyarsággal, mentse a még megbúvó értékeket, naplókat, tárgyi emlékeket. Így hozta haza Hardy Kálmán kéziratát is, mely valójában már a harmadik nekifutás eredményeként született meg. Részletesen vezetett naplóját ugyanis a tábornok 1944. október 15-én maga volt kénytelen megsemmisíteni. A később megírt első fejezetek a hadifogoly-táborban maradtak, amikor onnan hirtelen Amerikába szállították. Ezeket újraírta, de Európába való visszaszállításakor Párizsban összes poggyászával együtt ellopták.

A korábbi írott feljegyzések hiánya ellenére nagyon alapos munka született. Tartalmi gazdagsága mellett visszaadja az egyes korok hangulatát is. Még a sok magyar turista, aki nyaranta felkeresi az Adriát, az is élvezettel forgathatja, rengeteg érdekes ismeretet szerezhet elolvasásakor. Megőrzi például azokat a helyneveket, amikkel ma már nem találkozunk. Cáfol ugyanakkor egy sereg tévhitet, amik mindmáig fennmaradtak a „horthysta katonatisztek"-ről. Bizonyítja, hogy jócskán volt közöttük olyan, aki megérdemli, hogy tiszteljük emlékét sőt, akár még példaképnek is tekinthető.

 A Kairosz szerkesztője, Fülöp Zsuzsa, a kiadás körülményeiről szólva elmondta: hosszú előkészítő munka tette lehetővé, hogy utcára kerülhessen a könyv. Számtalan szakember működött közre a hatszáznál is több oldal összeállításában. A kiadó görög neve: khairos, jelentése szerencsés pillanat, alkalmas idő – és valóban az idő alkalmas, hiszen kezdődik az Ünnepi Könyvhét. Mindazok, akik a kötet gondozásában részt vettek a lehető legtárgyilagosabban próbálták követni az eseményeket. Volt tapasztalatuk, mert a memoár-irodalom mindig is gazdag volt Magyarországon. Jól érzékelték, hogy a II. Világháború eseményei most különösen érdeklik az embereket. Jelmondatuk: „A jó könyv – szolgálat" – és ennek megfelelően kívánnak tevékenykedni a jövőben is.

Hardy Kálmán

Az Adriától Amerikáig

ISBN 978-963-662-121-6

540 oldal

Kötés: papír / puha kötés

Kairosz Kiadó, Budapest 2008

Text-Print Nyomdaipari Kft.

Ára: 5200 Ft