Révay András: Az öreghegyi, Borértőknek Készül

Kecel és Császártöltés között a félúton épült fel az Öreghegy Szőlőbirtok Termelői Csoport pincészete. A többi hasonlótól abban különbözik, hogy szövetkezetként és termelői csoportként működik, de a formája gazdasági társaság. A birtok több, mint ötszáz hektár.

Ügyvezető igazgatója és egyben egyik tulajdonosa Schindler János, a főborász Lapid László. A csoportot kilencvenegy család alapította, 2005. február 28-án. Ma már 116 család a tulajdonosa – mondta el az igazgató. Az ötletet az adta, hogy előtte tíz éven keresztül jártam Nyugat-Európa pincészeteit, tanulmányoztam, hogy a szövetkezetek hogy működnek, így jutottam oda, hogy szövetkezetet kell alapítani, mert ha a termelők ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak, kereskedőknek, akkor előbb-utóbb elmegy a kedvük és felhagynak a szőlőműveléssel. Azokat gyűjtöttük össze, akik túl kicsik, nem tudnak saját pincészetet létrehozni. Számukra ez az egyetlen járható út, hiszen még ha borászkodnak is valamennyire, nem tudják felvenni a versenyt a nagyobbakkal.

A szövetkezet pincéje 2008. szeptember 6-án készült el. Azóta a piacszerzés időszakát éljük. A gazdasági válság nekünk sem tett jót, mert ahogy az embereknél fogy a pénz, egyre inkább az olcsóbb borokat keresik. Mi viszont a jobb minőségre törekszünk és piac is az állandó minőséghez ragaszkodik. A kistermelőktől felvásárolt borokkal nem lehet azonos minőséget létrehozni. Még ha ugyanaz a fajta is, két különböző táblán már nem egyforma a termés. A bor függ attól is, milyen hordóba teszik, milyen technológiával dolgozták fel. Nálunk ez utóbbi az egyik legmodernebb. Emberi kéz a szőlőt utoljára a leszedéskor érinti. Attól kezdve minden automatikus, irányított, reduktív eljárással készül. A szőlőink 55 százaléka vörös-, 45 százaléka fehérbort ad. A vezető fajták a Cabernet Sauvignon, a Kékfrankos, a Zweigelt és a Kadarka, majd a Cserszegi Fűszeres, Olaszrizling, Rajnai Rizling, Rizlingszilváni és vannak olyan kuriózumok, mint a Karát, a Királyleányka, a Kunleány.

Nagyon fontos még, hogy egy adott borvidéken belül a különböző borászatok együttműködjenek, közös etikai kódexet dolgozzanak ki. Erre Nyugat-Európában igen sok példa van, olyan is, amit már százhatvan évvel ezelőtt alkottak. Fajtánként rögzítették benne, hogy a bornak milyen sajátosságai legyenek és boronként rögzítették a minimum árat. Soha nem fordult elő, hogy valaki megszegte volna. Magyarországon ettől még nagyon messze vagyunk. Az Öreghegy Pincészet egyik előnye az állandó minőség és a fajtánként azonos ár. Mi tudunk akár háromezer hektó, azonos minőségű bort adni. A nemzetközi piacon a magyar bort nem borvidékenként kellene reklámozni, hanem úgy, mint magyar bort. Korábban ennek a hírnevét tönkretették, most egységesen kellene helyreállítani. Ha veszünk egy olasz, francia vagy spanyol bort, megnézzük a térképen, honnan származik? A magyar borral is ez a helyzet külföldön. A termőhelynek csak belföldön van jelentősége. Az alföldi borok máris komoly vetélytársai a hegyvidékieknek, mert a minőségben nem maradnak el mögöttük, az áruk viszont kedvezőbb. Magyarország szőlőterületének a fele az Alföldön van és ennek is a fele Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert környékén található. A bortermelés is ehhez mérhető.

Általánosságban véve „aromatikus" borokat készítünk – veszi át a szót Lapid László főborász. Frisset, üdét, könnyedet – és ami a lényeges: nem akarunk mi mindenkinek bort eladni – jelentette ki. Csak azoknak, akik értik is egy kicsit a bort, akiknek nem mindegy, a színe, zamata. Az öreghegyi bor a borszeretőknek, borértőknek készül. El kell oszlatni azt a téveszmét, hogy az ár határozza meg a bor minőségét. Sokan nem hiszik el, hogy ezer forint alatt is lehet jó bort kapni. Csak egy kicsit utána kell járni. Az öreghegyi a 2500 forintosok színvonalán van, de annak harmadába kerül.

A pincészet nagy tárolóterében harmincötezer hektoliter bor áll. A palackozás után minden címkén felleljük az „Öreghegy" megjelölést. Bár Magyarországon máshol is van hely ilyen néven, más bornál ezt nem használják. A területen negyven fajta szőlő fordul elő, borból már nincs ennyi, mert a nagyon kis tételeket – gondos összeválogatás után – a házasításokhoz használják fel. Ez kizárólag „egyemberes" munka. Pontosan előírni nem lehet. Reggel, délben, este le kell jönni, kóstolni, mérni a hőmérsékletet, eltalálni a legkedvezőbb pillanatot. Figyelni a hűtést, változtatni a kellő időben. Szóval ki kell sakkozni.

A szövetkezet egyik figyelemre érdemes bora a Kunleány. Kifejezetten magyar fajta, magyar nemesítőtől származik. Íze, illata zamata máshoz nem hasonlítható. Kicsit rusztikus, széles, a közönség még nem ismeri eléggé. Színe majdnem aranysárga. Méltatlanul mellőzött fajta a Pinot Blanc is. Nagyon finom, jó illata van, bora elegáns, színe zöldes. Erjesztése tizenhárom fokon történt. Sokak kedvence a Rizlingszilváni. Kellemes, vékony, szintén halványzöldes színű. Könnyed, a jó értelembe vett pecsenyebor kategóriát képviseli. A Szürkebarát a Pinot Blanc „testvére", de jellegében nem hasonlít rá. Kicsit sárgább, sötétebb, mert késői szüretelésű, ugyanakkor száraz bor maradt. Hosszú lesz az érési ideje, még nincs teljesen kidolgozva. Lepalackozva akár öt évig is eltartható.

A Cserszegi Fűszeres az egyik legjelentősebb fajta a gazdaságban A szürete tíz napig tartott. A megszokottnál kicsivel tovább áll a finom seprőn, csak egy-két hét múlva derítik. Félédesen is igen kedvelik. A Kadarka megosztja a borásztársadalmat, művelése ugyanis nem egyszerű. Küzdeni kell érte, mert hungaricum és jó bor, ha jól készítik el. A 2009-es évjárat színe kicsit világosabb, sillerbe hajló. Mégsem keverték a Kékfrankos közé és nem bánták meg, illata a gyerekkorunk málnaszörpjét idézi. Íze nem túl csersavas, a fajtára határozottan jellemző. Szép rubintos színe van és a gliceringyűrűt is jól mutatja a 2009-es Kékfrankos. Tannin-tartalma is pont jó.

Egy másik Kékfrankos kézi szedésből származik, ezért gondosabban is kezelték a feldolgozáskor. Nehezebb, testesebb, aszalt gyümölcsök illatát hordozó bor lett belőle. A Cabernet Sauvignon színe élénk, illata intenzív, jellegzetes. Kellően édeskés, csokoládés ízt ad. Van belőle közel kétezer hektoliter, így akár egy kamionnyi mennyiségű – azonos minőségű – bort is képesek szállítani. A Cabnernet Franc még csokoládésabb, szinte már palackozásra kész. A hajósi borvidéken termett, kínosan ügyeltek rá, hogy külön kerüljön, mert ez is kézi szüretelésű volt. Feldolgozása előtt mindent lelkiismeretesen kitakarítottak. Palackozás előtt másfél hónappal a vörösboroknál itt mindig alkalmazzák a tojásfehérje derítést, ami jobban lekerekíti a bort. Ügyelnek arra is, hogy derítés után a bor ugyanabba a tartályba kerüljön vissza, ahol újbor korában volt. A cserét a bor „megérzi". Ezek a borok már pontosan kétszer annyit érnek, mint az előző évjárat, ennek ellenére – nagykereskedői áron – négyszáz forintért adják majd palackját. Ám ha valaki csak kóstolni jön a pincészetbe és utána vásárol, azt a pár üveget is megkaphatja ennyiért.