Lehet bizony, ráadásul nem is akárhol, hanem éppen Egerben. Így nevezte el a legjobb borát Tóth Ferenc egri borász és hogy a döntése helyes volt, arról a látogatók meg is győződhettek a Borháló egyik üzletében tartott bemutatón.

Lehet bizony, ráadásul nem is akárhol, hanem éppen Egerben. Így nevezte el a legjobb borát Tóth Ferenc egri borász és hogy a döntése helyes volt, arról a látogatók meg is győződhettek a Borháló egyik üzletében tartott bemutatón.

Az Egri Borvárat, a 77 esztendős Tóth Ferenc pincészetét bátran nevezhetjük családi pincészetnek. A többgenerációs borászcsalád apraja-nagyja megszállottként dolgozik az egri bor jó hírének öregbítéséért. Tóth Ferenc a kadarka nagykövete, a Várvédő megálmodója, megannyi rangos díj birtokosa; 2013-ban megválasztották a 2012-es év egri borászának. Mindenben segíti felesége, akivel ötven éve élnek házasságban. Együtt indultak a szőlő és bor felé, együtt építették fel a családi gazdaságot. Lányuk, Katalin aktívan bekapcsolódik a gazdaság mindennapjaiba, a kereskedelem, a borturizmus, a marketing az ő területe. Tóthék úgy gondolják, talán az egyik unokának adják majd át a pincekulcsot. Boraik tíz százaléka külföldön talál gazdára, még Puerto Ricoban is van vevőjük.

Tóth Ferenc már az ötödik generáció, aki borkészítéssel foglalkozik – mondta el a bemutatón Orosz Norbert, a pincészet borásza. Jelenleg 23 hektáron gazdálkodnak és kínálatukban 23 féle bor szerepel. Ezekből kilencet hoztak el a Borháló angyalföldi üzletében tartott bemutatóra. A család 2006-ban úgy döntött, a korábbi évtizedek kemény, de mégiscsak „iparos jellegű" munkája által teremtett alapokon egészen más dimenziókba helyezik a borászat működését. Az elhatározást tett követte, és a Kistályai úti pincészet bővítésébe kezdtek. Négy új, egyenként 50 méter hosszú alagutat vájattak a riolittufába, egyedülálló pincerendszert hozva létre a borok érlelésére és tárolására. Több ez, mint öt pinceág: 1100 négyzetméteres csoda a hegy gyomrában. Igazán egyedivé az esztétikai élmény teszi: nincs épített boltozat, nincs burkolat, csak az alagút és a hegy tömege. Itt télen-nyáron azonos a hőmérséklet és a páratartalom, ideális a borkészítésre.

Egerbe még ma is nagyon sokan a vörösborokért látogatnak. Ám az elmúlt évek bebizonyították, fontos ott a fehérbor is. Az egri borászok 2010-ben „kitaláltak" egy új bort, a Bikavér fehér párját. Az Egri Csillag legalább négy fajta házasításával kell készüljön és 50 %-ban kárpát-medencei fajtáknak kell benne lenni. Csak száraz lehet, félszáraz vagy félédes nem! Kora tavasszal fesztivált is rendeznek a tiszteletére, ahol mindenki bemutatja az új Csillagját. A Tóth pincészetnél a 2014-es ebből egy hatboros házasítás. Leányka, Királyleányka, Olaszrizling, Ottonel Muskotály, Sauvignon Blanc és Hárslevelű van benne. A bor vázát 20-20% mennyiségben Sauvignon Blanc, Királyleányka és az Olaszrizling adja.

Magyarországon a kereskedelemben mért borfogyasztás ma – fejenként és évenként – 21,6 liter. Ebben a csecsemők is benne vannak! Az olaszok 35, a spanyolok 33, a franciák 45 liter körül tartanak. Az adatok azt mutatják, hogy egy lassú növekedés nálunk is megindult, bár a pálinkafogyasztásunk még mindig nagyobb értékeket mutat. A borvidék legjelentősebb fehér szőlőfajtája a Leányka. A Kövérszőlővel alkotott hibridje viszont már a Királyleányka, mely sokkal illatosabb, valóságos illatbomba. Nem véletlen tehát, hogy A 2014-es Királyleányka borával a pincészet a New-York-i borversenyen ezüstérmet nyert! Reduktív eljárással készült, nem volt fahordóban, Meglehetősen aromás, alkoholtartalma 13 %. Ebből a félszáraz is roppant ízletes, zamatokban bővelkedik.

A Kadarka kényes fajta. Vékony héjú, rothadásra hajlamos, ám Tóth Ferenc nagyon ért hozzá. Sokan őt „Kadarka nagykövet"-nek is nevezik. Korábban, a Kékfrankos előtt ez volt a Bikavér egyik alapbora. Érdekessége, hogy egyaránt lehet belőle fehérbort, rosét, sillert és vörösbort készíteni! A bemutatóra hozott 2015-ös Kadarka siller, joggal nevezhető a nyáresték borának. A siller mostanában reneszánszát éli. A lényege, hogy kékszőlőből vörösboros technológiával készül, míg a rosébort a kékszőlőből fehérboros technológiával állítják elő. A siller a szőlő fajtajellegéből többet mutat, de nem éri el a vörösborok szintjét. Ennél a sillernél a must három napig volt héjon áztatva. Főleg azok szeretik és annak ajánlható, aki a rosénál egy kicsit többet akar a bortól, de a vörösbor még sok neki. Ez siller csak a Borhálónál kapható, még a pincészetnél sem adnak el belőle.

Egerben sajnos hiányzik az a fajta összefogás, ami Szekszárdon, Villányban, Tokajban, a Balatonnál érzékelhető a borászok között. Pedig a fogyasztó, ha ellátogat Egerbe, nagyon jó tapasztalatokat szerezhet a borok folyamatosan javuló minőségéről. Az egyik ilyen például a Merlot. Megjelenésében tiszta, rubinvörös szín jellemzi. Ízében a meggyes – szamócás jegyek mellett a hordós érlelésű aromák jól kiegészítik egymást. Harmóniája 17-18 C° -on a legszebb. A Kékfrankos viszont az a szőlőfajta, amivel a legjobban meg lehet mutatni a magyar borokban rejlő értékeket. A bemutatóra hozott 2012-es évjáratú bor 14 hónapot töltött másodtöltésű barrique hordóban, ez kissé vajassá, krémessé teszi. Savhangsúlyos, a 14,5 % alkoholtartalom nem „lóg ki". Most van a csúcson és ezt 2-3 évig még meg is fogja tartani.

A Tóth pincészet új címkéit egy fiatal egri hölgy tervezte. Mindegyik letisztult, világos, gyakran szerepel rajtuk az adott szőlőfajta tőkéjének jellemző alakja. Ugyanakkor mindegyiken van egy kis történet is. Ez áll a 2013-as Cabernet Sauvignonra is. A borászok szeretnek ezzel a fajtával dolgozni, jól ellenáll különböző gombabetegségeknek. Ez a pince egyik legjobb ár – érték arányú bora. Amit egy Sauvignontól elvárhatunk, a feketebogyós gyümölcsök íze, illata szépen megjelenik benne. Jól tesszük, ha fogyasztás előtt levegőztetjük, szakszóval dekantáljuk egy ideig. Alapszabály ilyenkor, hogy ahány éves a bor annyi óráig kell levegőztetni, de három óránál ne tartson tovább! Ma már kapható olyan szűrős levegőztető, amivel az idő jelentősen csökkenthető és kiszűri az üledéket is.

Bár a Bikavér nevéhez mindenki azt teszi hozzá, hogy egri, a bor eredetileg szekszárdi kötődésű. Az elnevezés Garay János versében bukkant fel: „színe, mint a bikavér" – írta 1846-ban a „Szegszárdi bordal"-ban. Összetételét viszont 1912-ben, Egerben szabályozták először. Magyarországon ma legalább három, legfeljebb 13 bor alkothatja, a Tóth pincészetben a 2013-as, hat bor házasításával készült. Van benne Cabernet Franc és Sauvignon, Pinot Noir, Merlot, Kadarka és Kékfrankos. Ez utóbbiból van a legtöbb, 30 %, a második a Merlot. A borokat egy évig fahordókban külön érlelik. A házasítás után nagy fahordóba kerül az egész, ahol legalább fél évig pihen, majd a palackozás után még félévig áll a bor a pincében. A palackos érlelés nagyon fontos, mert az üveg is hat a borra.

A bemutató végére maradt a pincészet zászlósbora. Csak a legkiválóbb évjáratokban készítetik. Klasszikus bordói házasítás, tehát Cabernet Franc, Sauvignon és Merlot kerül bele. Összetétele: 60 százalék Franc, 30 százalék a Sauvignon és tíz a Merlot. Ám a bemutatott 2011-es évjáratú Várvédő egy kicsit furfangosabban készült: a Sauvignon hátrányára öt százaléknyi Kadarka is van benne. Illatában a Merlot emelkedik ki belőle. Íze lenyelés után még 6-8 percig érezhető a szájban. Szintén másodtöltésű barrique hordóban érlelték, 16 hónapig! Jelenleg ötéves, de várhatóan még 10-15 évig megtartja mostani csúcsminőségét. A „Várvédő" név az Egri vár hős katonáira emlékeztet, akik 40 évre megállították a török sereg előrenyomulását. Első évjáratát az egri vár védelmének 450 éves évfordulóra készítette Feri bácsi. A név védett!

www.borhalo.com/angyalfold

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük