Vaszary János:Önarckép Vaszary János műveinek gyűjteményes kiállítása már október közepe óta látható a Magyar Nemzeti Galériában. Egy különleges alkalom mégis arra indította a szervezőket, hogy 2008. első sajtókávéházát ott rendezzék meg.

 

Vaszary János:Önarckép Vaszary János műveinek gyűjteményes kiállítása már október közepe óta látható a Magyar Nemzeti Galériában. Egy különleges alkalom mégis arra indította a szervezőket, hogy 2008. első sajtókávéházát ott rendezzék meg.

 Amint azt a kiállítás egyik kurátora, Plesznivy Edit elmondta, a festő életpályája több korszakra oszlik. A tárlat rendezése során ezeket és az időrendet is követték, így a néző a képek segítségével egy fejlődés útját is nyomon kísérheti. A korszakhatárokat részletes magyarázó szöveg elhelyezésével jelzik, melyek a képek jobb megértéséhez szükséges ismereteket is tartalmazzák. Az alkotásokat technikájuk alapján is elkülönítették egymástól, más helyszíneken láthatók a festmények, a grafikák vagy az iparművészeti munkák.

Kovács Dávid A sajtókávéház kedvelt sajátosságai közé tartozik, hogy időről-időre bemutat fiatal galériákat. Ezúttal a Falk Miksa utcai Galeria White került sorra. Tulajdonosa Kovács Dávid szerint tevékenységüknek három fő irányvonala van. Több kiállítást is szerveznek a 60-as, 70-es évek művészetéből, főleg az Iparterv-csoport néven ismert képzőművészek alkotásaiból. Igyekeznek Magyarországon kevéssé ismert külföldi világsztárokat bemutatni és árveréseket is tartanak a kortárs művészek alkotásaiból.

Vaszary János:Interieur A kávéház vendégei a rövid bevezető után a kiállítást tekintették meg. A Vaszary tárlat megrendezése egy nem várt eredménnyel is járt. A művész korai időszakának egyik főműve, az Interieurben 1905 körül készülhetett, 1906-ban a Nemzeti Szalon mutatta be. A festő maga is fontosnak tartotta, 1912-ben korai művei közül ezt emelte ki. Az előtérben feleségét, Rosenbach Máriát látjuk, a háttérben a művész édesanyja kézimunkázik. A kép később eltűnt és bár a kurátorok a tárlat előkészítése során próbálták felkutatni, nem jártak eredménnyel. Mígnem 2007 decemberében ismét felbukkant és a tulajdonos előzékenysége folytán most a Galériában látható is. Az érdekessége, hogy alaposan megváltozott. A Vasárnapi Újság 1906. 13. száma reprodukciót közöl róla, ott kifejezetten világos tónusúnak látszik. Mára teljesen megsötétedett.

 Vaszary a magyar festők jellegzetes életútját járta. Előbb Budapesten Székely Bertalan tanítványa volt. A müncheni Akadémia untatja, de az ott töltött évek nem voltak hiábavalóak. Rajztudásán, például a József főherceg fiait ábrázoló képen kitűnően látszanak az ott szerzett ismeretek. Tanulmányait később Párizsban folytatja, azután Olaszországban gyűjt újabb benyomásokat. Az ifjú művész kezdeti éveire az egyházi témájú alkotások jellemzőek. Nagybátyja, Vaszary Kolos érsek megrendelésekkel is támogatja. Művei ma is több templomban láthatók.

 Hatott rá a szecesszió és a szimbolizmus. Művészetében mindvégig kitüntetett helyet foglalt el az aktábrázolás. A kilencszázas évek elején képeinek egy része a paraszti élet mindennapjaiba vezeti a nézőt. Kerti jeleneteket, életképeket fest. Színei kezdetben bágyadtak, szűk és monoton színskálával dolgozott, ám egyszer csak rávetette magár a modern fényhatások, a természetmásoló színezés tanulmányozására. Művei fokozatosan megváltoznak, tartalmukat és formájukat illetően is.

A népi motívumok a századfordulón kibontakozó iparművészeti munkásságában, gobelinjein is megjelennek. A hangsúlyos kolorit 1905-ös mediterrán utazásának tájképein tűnik fel először. Később, 1910-ben – már elismert festőként – újfajta festészeti stílus megteremtését tűzte ki célul. Megismerkedve Picasso és követői munkáival, a kubizmussal, a látvány analitikus lehetőségét kutatta. A női aktok legszebb darabjain a japán ecsetrajzok vonásait utánozta. Itáliai körútjának eredménye néhány nagyobb méretű festmény. A korszakot lezáró, Lázár feltámadását ábrázoló vásznát 1913-ban mutatja be.

 Az I. Világháború kitörése után – sokmás művésszel együtt -haditudósítóként járja a frontokat. Véleménye rajzaiban is tükröződik. A háború megrázó élményei arra indították a művészeket, hogy a szenvedést krisztusi, bibliai tárgyú képekben örökítsék meg. A „békeévek" terméke viszont a tihanyi Biológiai Kutató Intézet számára készült nagyméretű pannó volt, Vaszary egyetlen, közintézménybe szánt műve. A kép az idők folyamán az intézetből elkerült, sorsa ma ismeretlen. A társadalmi összeomlás kétségekkel teli, különös éveket hozott számára. Visszavonultan dolgozott vidéki házában.

Vaszary János:StrandonAnyagi helyzete szilárd volt, így hosszabb időre Párizsba és Itáliába is elutazhatott. Éjszakai lokálok és tengerparti strandjelentek sorát örökíti meg, de cirkuszi, színházi témájú képeket is fest. Idehaza a Duna-part válik egyik kedvenc témájává. A sors kegyes volt Vaszary Jánoshoz. Művészi aktivitása teljében, 1939 áprilisában, fél évvel a II. Világháború kitörése előtt érte a halál, így már nem volt tanúja az általa oly nagyra becsült nyugati civilizáció pusztulásának.

Vaszary János műveinek kiállítása az eredetileg meghirdetett február 10. helyett, február 24-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában, a Budavári Palota A épületében.

http://www.mng.hu/

http://www.galeriawhite.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük