Révay András: Európa Alaszkája
7 perc olvasás
Varázslatos képek, gazdag szöveg kíséretében. Talán így lehetne a legtömörebben összefoglalni, hogyan is sikerült az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent legújabb fotóalbum, a Lappföld – két fiatal fotóművész munkája.
Varázslatos képek, gazdag szöveg kíséretében. Talán így lehetne a legtömörebben összefoglalni, hogyan is sikerült az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent legújabb fotóalbum, a Lappföld – két fiatal fotóművész munkája.
A címlapon Haarberg Orsolya neve áll, bár a tájépítész mérnöki diplomáján még Bozsér Orsolya szerepel. A Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézetében volt doktorandusz és egy kutatás révén jutott el 2004-ben Norvégiába. Már idehaza is szenvedélyes fotós volt és ott egy természetfotós találkozó lett „végzetes" számára. Férjet és új hazát talált, no meg egy munkát, ami azóta díjak sorozatával kényezteti. Számtalan természetfotós pályázaton ismerik el tehetségét, idehaza pedig ő a legelső női tagja a Magyar Természetfotósok Szövetségének.
Erlend Haarberg gyermekkora óta megszállott természetbúvár. Már fiatalon komoly sikereket ért el, 1986. és 2000. között hat alkalommal szerzi meg „Az év természetfotósa" címet Norvégiában. Számos nagy pályázaton – többek között – 2005-ben a BBC Wildlife Photographer of the Year világversenyen is a nyertesek között szerepel. Ugyanettől az időtől fogva tagja a Norvég Természetfotósok Szövetségének. A most megjelent könyv egy nagyszabású, feltáró munka eredménye. Feleségével közösen, két év alatt nyolc hónapot töltöttek a szabadban, igen gyakran sátorban, több ezer felvételt készítettek, amiből 200 látható a könyvben.
A legelső meglepetés ilyen – hozzánk hasonló – északi tájakon még sosem járt, Közép-európai városlakónak, a csodálatos színgazdagság. Ne higgyük azt, hogy ott minden fehér! A téli Budapestről bennünk élő képekhez képest festménynek és nem helyszínen készül fotónak hinnénk a kis festői halászfalu, Eggum ábrázolását. A Lofoten szigetek nyugati partjánál bújik meg, télen alig páran lakják. A nyári fehér éjszakákon viszont a turisták egyik fő célpontja, mert innen végigkísérhetik az éjféli nap útját az északi égbolton.
A skandináv tájakon is gyönyörű a tavasz, de a legszebb mégis a kora nyár, amikor az utolsó hófoltok is elolvadtak. Ilyenkor megmutatkoznak azok a szépségek, amik máskor nem kerülhetnek a szemünk elé. Laponia erdei szinte kivétel nélkül őserdők, de a Stora Sjöfallet Nemzeti Park erdeifenyves állománya még közülük is kiemelkedik göcsörtös, öreg fáival és egyedi atmoszférájával. A korhadó, száraz fatörzsek az odúlakó madarak számára létfontosságúak, mert ezekbe vájhatják fészkelőüregeiket.
„Szerencsés fotós vagyok" – mondhatta el magáról Orsolya – előfordult, hogy hat medvével, két farkassal és egy rozsomákkal találkoztam egyetlen éjszaka. Ennek egyik oka, hogy a nagykiterjedésű, háborítatlan élőhelyek igen gazdag állatvilágnak adnak otthont. Növényevők, ragadozók, madarak, a vizekben sok halfajta – mind nyugodtan élhetnek még ezen a területen. Lappföldön a barnamedve az év felét nyugalmi állapotban tölti. Április végén bújik elő téli rejtekhelyéről, amikor már javában olvad a hó és szinte folyamatos a nappali megvilágítás. Rendszerint éjjel aktív, a lappföldi nyáréjszakákon a szürkület rövid óráiban keresi a táplálékát.
Lappföld a térképészek számára nehezen meghatározható fogalom. Négy állam területén helyezkedik el és ez kissé a feltárást is megnehezíti. Amíg a finn, svéd, norvég határokon úgy lehet átkelni, mintha nem is léteznének, az orosz Lappföld, a Kola-félszigeten sajnos nem közelíthető meg ilyen könnyen. A norvégiai Pasvik pont a finn és orosz területek közé ékelődik be. A nevét adó folyó környéke a madarak birodalma. A vizes élőhelyek biztonságát szigorú előírások óvják. A kis goda például a legészakibb területeken költ. A párzás idején a hím vörös nászruhát visel.
A nyugati partvidéken fekvő Røst szigetcsoportján fészkel Norvégia tengeri madarainak mintegy negyede. Közöttük több mint félmillió pár lunda – észak tengereinek színes papagája – található. Itt magas életkort, akár húsz – huszonöt évet is megérhetnek. Ez a madár páratlanul ügyes halász. Fiókáit apró heringekkel táplálja, egyszerre húsz – harminc darabot is képes elszállítani, de feljegyeztek már olyan esetet is, amikor egyetlen madár hatvan kis halat vitt a csőrében a fészkéhez.
Lappföld hegyvidéki területein az erdők olykor ötszáz méter tengerszint feletti magasságig húzódnak fel az oldalakon. A nemzeti parkok többségében az állományt az erdeifenyő adja. A senki által nem bolygatott őserdőkben minden korosztály képviselteti magát, a csemetéktől a famatuzsálemekig. A fák tövében dús cserjés vegetáció tenyészik, ami kitűnő búvóhelyet ad a kisebb testű állatoknak. Számos növény csakis itt, a Skandináv-hegység északi vidékein, tehát a Lappföldön található. Itt a róka szinte mindenhol otthon érzi magát, a sarki róka viszont csak az erdőhatáron túl találja meg az életfeltételeit.
Laponia Európa legnagyobb, háborítatlan vadonja. Itt összetalálkozik domb és hegyvidék, erdő és havas, gleccser és folyóvíz. A patakok a mély völgyek fenekén folyókban egyesülnek, a zöld erdőséget tavak, mocsarak, lápok szakítják meg. Hogy megóvják a terület változatos élővilágát, már az 1900-as évek elejétől kezdve nemzeti parkok és természetvédelmi területek sorát alapították és 1996-ban felkerült az UNESCO Világörökség listájára. Laponia a jelenlegi állapotában nem igényel különleges, természetvédelmi kezelést, mindössze a zavartalanságát kell megóvni. Ez a vad terület az ember számára átjárhatatlan labirintus, az állatoknak viszont igazi paradicsom.
A védelmet szerencsére az időjárás is segíti. A finn nemzeti parkokban mínusz huszonöt fokban készültek a felvételek és ezt a fényképezőgépek is nehezen bírták. Az akkumulátorok töltése hamar csökkent, de a tartósságuk növelhető volt, ha a lábmelegítőt nemcsak a cipőbe tették, hanem a fényképezőgépre is erősítettek egyet. A nehézségeket a tavasz enyhítette, a hőmérséklet emelkedésével az állatok is aktívabbak lettek. Még a legbékésebbek is újoldalukról mutatkoztak be. A verekedő havasi nyulak képe valószínűleg a világon is egyedülálló.
Ahol pedig a meredek sziklafalakon nem tud megkapaszkodni az élővilág, ott maga a természet gondoskodik különleges szépségekről. Az északi tájakon – a napkitörések erősségétől függően – októbertől áprilisig gyönyörködhetünk a sarki fény páratlan jelenségében. A zöldesen vibráló fényfolyó hol ködszerűen terül szét, hol szabályos alakzatba rendeződik, olykor párhuzamos csíkokat alkot. Az erdők, a hó, az ég – szóval a téli Lappföld látványa az, amivel a látogató – vagy akárcsak a könyv olvasója – soha nem fog betelni.
 |
HAARBERG ORSOLYA; HAARBERG, ERLEND LAPPFÖLD Európa Alaszkája Nyelv : magyar |
 |
HAARBERG, ERLEND; HAARBERG ORSOLYA LAPLAND The Alaska of Europe Fogyasztói ár: Fogyasztói ár: 11 900 Ft Nyelv : angol EAN : 9789633705452 ISBN : 9633705452 Megjelenés : 2008. Kötésmód : cérnafűzött kötött, védőborítóval Oldalszám : 256 Méret [mm] : 275 x 307 x 23 |
