Legutóbbi ülésén több kérdést is megtárgyalt az Országgyűlés Sport és Turizmus Bizottsága. Ezek közül leginkább a SZÉP kártya bevezetésének témaköre állt a középpontban.

Legutóbbi ülésén több kérdést is megtárgyalt az Országgyűlés Sport és Turizmus Bizottsága. Ezek közül leginkább a SZÉP kártya bevezetésének témaköre állt a középpontban.

A képviselőknek a kártyával kapcsolatos kérdéseire ketten is válaszoltak. Dr. Szőlősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára és Körtvélyesi László miniszteri biztos tájékoztatták a Bizottságot, hogy a Minisztériumnak elhatározott szándéka volt: fokozatos belépéssel, gyorsabb ütemben jelenjen meg a kártya. Amikor a munkáltatók 2012-re meghozzák a döntést a béren kívüli juttatásokról, akkor ez már reális lehetőség legyen számukra. Két kibocsátó bank, az OTP és az MKB már el is kezdte a tárgyalásokat a munkáltatókkal. Felmérték a piaci lehetőségeket és a kártya a meglévő technológia felhasználásával gyorsan rendelkezésre állt. Novemberre már szeretnék látni, hány elfogadóhely van az országban, addigra ugyanis bekapcsolódik a rendszerbe a Kereskedelmi és Hitelbank is. Az üdülési csekkeket még 2012. szeptember 30-ig fel lehet használni, tehát nem keletkezik űr a két rendszer között. A kártya használata lesz a kedvezőbb. Az elfogadóhelyek másfél százalék jutalékot fizetnek az államnak, a munkáltató nem fizet semmit. Már folyamatban vannak azok a változások, melyek a kártyát „háromzsebessé" teszik: szállásköltségre 225, melegétel fogyasztásra 150, szabadidős elfoglaltságokra, pihenésre, például fürdőkre 75 ezer forintot lehet majd a segítségével felhasználni.

A képviselők szóvá tették: túl magas a kártyaleolvasó terminál harmincezer forintos havi bére és vannak olyan jelzések, hogy a másfél százaléknál több jutalékot vár el a bank. Kérdés volt, hogy összehasonlították-e a kártya és az üdülési csekk hatékonyságát az államkassza szempontjából és a kártyarendszerben is marad-e pénz a szociális üdültetés támogatására, úgy mint az a csekk esetében volt?

A válaszadók rávilágítottak: nem kell mindenhová terminál, a kártyával lehet interneten fizetni, ahol pedig ez sem működik ott telefonos „call center" segítségét vehetik majd igénybe. A fizetéskor a három zsebet automatikusan terhelik, ezzel sem kell külön foglalkozni. A szociális üdültetés költségeihez ez a rendszer nem járul hozzá, azt más forrásból próbálják majd megoldani.

A Magyar Turizmus Zrt. 2012. évi marketingtervéről, valamint a 2011-es marketingterv megvalósításáról a vezérigazgató, Horváth Gergely tájékoztatta a Bizottságot. Elmondta, a Liszt Ferenc Repülőtérrel közösen hét új járatot sikerült Budapestre csábítani – és ez nagy eredmény. A cél, hogy minél többet utazzunk idehaza, fedezzük fel mi magunk is Magyarországot! A képviselők hozzászólásaikban kiemelték: nagyon sok pénzt költenek a magyarok külföldön. A hazai turisztikai attrakciók nem kapnak elég támogatást a Zrt-től. Sok még a tennivaló, a nyilvános WC-k állapotától kezdve a rendőrök „lesben állásának" megszüntetéséig. TV csatornáink mutassanak több, a hazai tájakat népszerűsítő műsorokat. Segítsenek a szemléletváltásban, hogy ne számítson leértékelésnek ha „csak" Magyarországon nyaralunk. Komoly feladat vár ebben a Beutaztató Irodák Szövetségére, de ugyanakkor tisztán kell látni, hogy a Magyar Turizmus Zrt. nem azért van, hogy a szolgáltatók helyett végezze el a reklámtevékenységet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük