Révay András: Gyorsabban, korszerûbben

  Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter és Lomniczi Zoltán, a Legfelsõbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke 2007. március 13-án munkamegbeszélést, majd a találkozót követõen közös sajtótájékoztatót tartott. A téma a bíróságok mûködése volt.

Dr Lomniczi ZoltánA bíróság független hatalmi ág, de mûködésének feltételeirõl a kormánynak kell gondoskodnia ? jelentette ki dr. Lomniczi Zoltán. Bár 2002 óta cél az infrastruktúra fejlesztése, a perek gyorsabbá tétele érdekében, az akkori nehéz gazdasági helyzet ezt nem tette lehetõvé. Néhány bíróság még fizetésképtelenné is vált. Azóta a bíróságokra fordított összeg 90 százalékkal nõtt és ezt a kormány és az ellenzék együttesen támogatta. Tizenöt esztendõ óta elõször sikerült elérni, hogy a Legfelsõ Bíróság ?naprakész?!

A megkérdezett külföldi befektetõk szerint a gazdasági életet akadályozó tényezõk között a második helyen szerepelt a perek elhúzódása. A korábbi két év helyett ma egy ügy ?élettartama? hat ? nyolc hónap. Az Új Magyarország fejlesztési tervben szerepel az ?E-bíróságok? beindítása, erre az Európai Uniótól és a magyar államtól közösen jön majd a támogatás. A cél hármas. Az informatikai rendszerek kiépítésével a bíróságokon gyorsul a kapcsolattartás a társszervezetekkel. A belsõ ügyintézés az elektronikus ügykezelés hatására gyorsul fel, végül pedig erõsebbé válik a bíráskodás szolgáltató jellege. Az ügyfelek elektronikus úton nyújthatják be a beadványaikat és így kérhetnek tájékoztatást is ügyeikrõl. Lapunk kérdésére válaszolva az elnök úr elmondta: a beadványok illeték kötelezettsége ezzel párhuzamosan sajnos nem csökken.

Az E-bíróság intézménye közvetlen hatást gyakorol majd a kis- és középvállalatok mûködésére. A cégbíróságokon a teljes eljárás két nap alatt, a bejegyzés 2 óra alatt megtörténhet. A csõd- és felszámolási eljárások idõtartama sem közömbös. Nem mindegy milyen gyorsan lehet a bíróságokkal kapcsolatba lépni és onnan mikor érkezik meg a végzés. Bár a bírák és az ügyintézõk 90 százalékának már ma is van számítógépe, sok ezek közül 6 ? 8 éves. A programban a cseréjük is szerepel.

A rendszer gyors és olcsó kiépítése érdekében a kormányzati gerinchálózathoz kapcsolódnak. Így a teljes megvalósítási költség 9-10 milliárd forint lesz, aminek nagyobb részét az EU fedezi. Ha mindent önállóan alakítanának ki, az ár 40-50 milliárd is lehetne. Az erre vonatkozó szerzõdést két héten belül megköthetik és a rendszer 2-3 év alatt épül ki. A száz százalékos géphasználatot viszont már ez év végéig el kívánják érni.

 Dr. Kóka János miniszter elõször arról szólt, hogy a megbeszélésen teljesen egyetértettek abban: a jogalkotásnak jó minõségûnek és közérthetõnek kell lennie, a jogalkalmazás tegye lehetõvé a jogkövetõ magatartást, a jogvitákat pedig gyorsan és szakszerûen lehessen lefolytatni.

A gazdálkodók korábban gyakran panaszolták, olyan sokáig tart egy peres ügy, hogy a végére okafogyottá válik! A döcögõs ügyintézés évente több milliárd forint fölösleges terhet jelent számukra. Az elmúlt években a peres ügyek száma a négyszeresére, a bírók létszáma viszont csak nem egészen a kétszeresére nõtt. A megoldás: az aktákat váltsa fel az elektronikus ügyintézés. Minden bíró asztalán legyen számítógép, ezt követeli meg a 21. század lendülete. Ez a magánszemélyek számára is lehetõvé teszi a kis értékû perek gyors lebonyolítását.

A megbeszélés során ugyancsak egyetértettek abban, hogy magas színvonalon kell tartani a jogászképzést. A rendszerváltás óta ? a felsõoktatás tömegessé tétele miatt ? felhígult a felsõoktatás. Sok a fiatal bíró. Ugyanakkor vannak ?nagy? ügyek, a verseny, a gazdasági élet tisztaságát súlyosan veszélyeztetõk ? ahol évekig tart a döntéshozatal. Ezt rövidíteni kell. Nyerjék el hamar a méltó büntetést azok, akik vétenek a piacgazdálkodás szabályai ellen. Szinte már divat lett, annyira megnõtt a csõdbûntettek száma. Ennek is gátat kell vetni. Az eljárások gyorsítása érdekében a tárgyalások elõkészítésének idejét harminc napra, a szakértõi közremûködõk számát ésszerû határra fogják korlátozni. Határidõhöz kell kötni a végrehajtáson belül is az egyes cselekményeket. Mindezek mellett erõsítik majd az ?alternatív? utak szerepét. Nyugat-Európában 5-8, nálunk még csak egy százalék az alternatív vitarendezés, a mediátor, a választott bíróság igénybe vételének aránya. Az áttekinthetõ, könnyen megérthetõ, alkalmazható jogszabályok csökkenthetik a vállalatok mûködési költségeit. Ebben is segíthet a jobb minõségû jogalkotás.

Az EU-n belüli fejlesztések egyik célja az állam modernizálása. A szükséges jogszabályok módosítása már nálunk is megkezdõdött. A jövõben rendszeres konzultációt tartanak a vállalatok életét szabályozó jogi kérdésekrõl ? hangsúlyozta végül a megbeszélés mindkét résztvevõje.