Révay András: Három Művész Budapesten

Maguk a művészek és a szervezők is meglepődtek, milyen sok érdeklődő gyűlt össze a budapesti Bolgár Kulturális Intézetben rendezett kiállítás megnyitóján. A három kortárs bolgár művész alkotásaiból rendezett tárlat szeptember 10-ig, munkanapokon 10 és 18 óra között látogatható.

Valószínűleg kevesen tudják, hogy a budapesti Andrássy úton működő Bolgár Kulturális Intézet 1936 óta szolgálja, igyekszik fenntartani és egyre gazdagítani a bolgár-magyar kulturális kapcsolatokat. Egyik legfontosabb célja a gazdag, sok évszázados örökséggel bíró bolgár kultúra lehető legkiterjedtebb bemutatása. Mindemellett nem elhanyagolható feladata az sem, hogy képet adjon a kortárs művészetek jelenlegi helyzetéről, elhelyezze az alkotókat az összeurópai keretek között. Ezt szolgálta a blagoevgrádi Taszkoff Galéria hathatós közreműködésével megnyílt tárlat, melyen három külön művészeti irányzat képviselője, egy grafikus, egy szobrász és egy festő, Zlatka Pentova, Maria Vutova és Hriszto Hrisztov mutatkozhatott be a magyar közönség előtt.

Zlatka Pentova grafika szakon végzett. A Bolgár Képzőművészek Szövetségének tagja. Tizenhat önálló kiállítása volt Bulgária különböző galériaiban, valamint Macedóniában, az Egyesült Államokban, Németországban, Szlovákiában, Ausztriában. Az ő grafikái, rajzai és képzőművészeti alkotásai több magángyűjteményben is megtalálhatók. Jelenleg a rajz, a kollázs, a pasztell és az olajrajz területén dolgozik. A rajz-, kompozíció és plasztikus anatómia tanára a szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetem Általános Iskolai és Óvodai Pedagógia Karán, valamint a Krasztju Szarafov Színművészeti Akadémián. Ezen kívül a festőművész az oktatási, művelődési és kulturális területén is jelentős munkát végez. Már eddig is több mint száz művészeti könyvkiállítás, történelmi, filozófiai, régészeti, egyéb tudományos irányultságú tárlat, könyvbemutató, alkotóművész-bemutatóest, performansz, az ország majdnem minden művészeti középiskoláját önállóan és közösen bemutató tárlat szervezője és kurátora volt.

Maria Vutova-Karakaseva szobrászművész a Dekoratív és monumentális szobrászat szakon végzett, a Bolgár Képzőművészek Szövetségének rendes tagja. Szintén sokoldalú tevékenységet folytat, a plakett-, a képzőművészet, rajz- és edénydíszítő művészet területén is dolgozik. Bulgáriában több közös kiállításon, képzőművészeti tábor munkájában és tárlatában vett részt, rendszeresen szerepelt a Szobrászat című szófiai seregszemlén, a Dekoratív kerámia és parkkultúra című tárlatokon. Várnában és Bankjában, Szobrászat és rajzművészet címmel önálló kiállítása volt. Művei a szófiai Kvadrat 500 Nemzeti Galéria, valamint majdnem az összes megyei képtár gyűjteményében és több németországi, francia és egyesült-államokbeli magánkollekcióban találhatók. A szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetem Általános Iskolai és Óvodai Pedagógia Kar Képzőművészeti Tanszékén szobrászművészetet oktat. Bulgáriában több helyen láthatók művei, így például Kaszpicsan, Tervel, Bankja városában, Varbica városban pedig jóváhagyott emlékmű terve vár megvalósításra.

Hriszto Hrisztov Pleven városban született. A Képzőművészeti Gimnáziumot követően elvégezte a Nemzeti Képzőművészeti Akadémiát könyvillusztráció és könyvművészet szakon. Ezt követően, 1988 óta az illusztráció, képzőművészet, rajz, képregény és nyomtatott kiadványok kialakításának, megvalósításának területén dolgozik, így könyvek, címlapok, katalógusok, naptárak, plakátok, televíziós reklámok kapcsolhatók a nevéhez. Szerepelt több, az ország határain belül és kívül megszervezett kiállításon, művészeti táborban. Két kiállítás kurátora is volt. Önálló tárlata volt a Varsói Kulturális Intézetben, négy önálló kiállítása Szófiában és – az idén márciusban – közös kiállításon mutatkozott be Venciszlav Markov szobrászművésszel. Jelenleg a szófiai Könyvtártudományi és Információs Technológiák Egyetemén grafikai dizájn programozást tanít.

A művészek nevében Zlatka Pentova köszöntötte a tárlat vendégeit. Számára is meglepő volt, hogy Magyarországon ismeretlen alkotók műveire ilyen sokan voltak kíváncsiak. Már másodszor van Budapesten és ezt az alkalmat kihasználva igyekszik majd műveiben felvillantani néhány fontos vonását, szépségét a városnak. Azok a képei, melyekkel most a magyar látogatók találkozhatnak, egy hónappal ezelőtt Svájcban szerepeltek egy kiállításon és ott is nagy figyelmet keltettek. Az a tény, hogy egy ilyen meleg nyári esten nagyszámú érdeklődő jelenik meg egy kiállításon, azt is jelenti, hogy – bár a három művész a képzőművészetnek igen különböző ágában tevékenykedik – van közöttünk valami közös. Ez pedig a széphez való vonzódás. A szobrászművész, Maria Vutova-Karakaseva először jött Budapestre és őt a városban található szobrok rendkívül nagy száma lepte meg. Alig győzte őket fényképezni.

A Bolgár Kulturális Intézetben már a rendezéssel is igyekeztek érvényre juttatni, hogy bár egyidejű, de mégis három külön kiállításról van szó. Hriszto Hrisztov festőművész képei az emeleti helyiség falaira kerültek. A bemutatott képek túlnyomó többsége lovat ábrázol, de nincs közöttük két egyforma, még hasonló sem. A művész elmondta, hogy számára a ló a szabadság, a függetlenség és a fantázia szárnyalásának szimbóluma. A nézőt azonnal megragadja a képek sajátos színvilága. Ezek a lovak ugyanis nem a mindennapi életünk részei, sokkal inkább fantasztikus lények. Mindegyik ló külön hangulatot jelenít meg, nem a csak a színeik, hanem a mozgásuk által is. A kék háttérből kirobbanó lóról például könnyen elhisszük hogy egy álomból került elénk és hajlandóak vagyunk hosszasan elidőzni az egymással szemben vágtázó két aranyló előtt is.