Révay András: Inkompetens kompetenciafejlesztők
3 perc olvasás
„Újra tanulok" címmel az egész országra kiterjedően kezdődött meg a Téli Átmeneti Közfoglalkoztatási Program, melynek keretében ezrek ültek vissza az iskolapadba. Az ötlet nem is volna rossz, ám a megvalósítás hagy maga után kívánni valót.
„Újra tanulok" címmel az egész országra kiterjedően kezdődött meg a Téli Átmeneti Közfoglalkoztatási Program, melynek keretében ezrek ültek vissza az iskolapadba. Az ötlet nem is volna rossz, ám a megvalósítás hagy maga után kívánni valót.
A kiadott tájékoztató szerint a képzés alapvető célja az ismeretek felújítása, az egyéni élethelyzetek hatékony kezelése, a megváltozott munkaerő-piaci igényekhez való jobb alkalmazkodás elősegítése. A tájékoztató további szövege is pontos, világos. Aki írta, tud magyarul fogalmazni. Ugyanez már nem mondható el a program segédfüzetének íróiról. A Türr István Képző és Kutató Intézet érintett munkatársai saját alkalmatlanságukról állítottak ki bizonyítványt. A feladatok primitívségéről különböző fórumokon eddig már sok szó esett, de lássuk be: sajnos vannak bizony közöttünk felnőtt emberek is szép számmal, akiknek az általános iskola második osztályának színvonala is túl magas. Ám a közfoglalkoztatottak többsége talán mégsem ilyen, ezért legalább két – eltérő kiindulási szintű – programot kellett volna kidolgozni. Ne mindenki kezdje azzal, hogy írjon tele egy-egy sort a, i, ó betűkkel és kösse össze a te-ve vagy a ma-ci szót az állat ábrájával! Ám a füzettel melyért összeállítóik bizonyára felvették a tiszteletdíjat, ennél sokkal súlyosabb gondok is vannak.
Kezdjük mindjárt a füzet címével és a kezdő feladattal, melynek része „a tréner bemutatkozása…". (Ebben a cikkben a dőlt betűs szavak szó szerinti idézetek a füzetből.) Trénere inkább csak futballcsapatnak van, de ma már ott is inkább az edző szót használjuk. Itt, az oldalanként olykor többször is előforduló tréning, tréner szavak helyett biztosan lehetett volna megfelelő, helyes, magyar kifejezést találni. A szerkesztők igen optimisták, mert a kötött kisbetűkkel birkózó tanulókkal nem sokkal később „flipchart" táblára íratnak szavakat (9. old.). A haladás lendületes, mert a 13. oldalon már „Szociometriai felmérések" vannak, mely kifejezés lényegével addigra bizonyára mindenki tökéletesen tisztában van. Itt olyan kérdéseket találnak, hogy „Ki honnan érkezett? Ki mikor született?" És a legszebb: „Ki ismeri egymást?"
A 16. oldalon van ugyan némi gond a határozott névelő használatával, melyről az „Az tréningeket…" kezdetű mondat árulkodik, ám a csúcspont mégsem ez, hanem a 14. és a 25. oldal feladatsorának címe. Most, amikor még el sem ültek az ország jobb érzésű embereit mélyen megrázó bűnügy hullámai, amikor még nem biztos, hogy az égő házból menekülő kisgyereket puskával gyilkoló banda minden tagja börtönben van, a feladatok címe: „EMBERVADÁSZAT". Alatta pedig a kérdés így: „…vannak otthon házi állataid (Milyen?)"
Lehet, hogy a füzet szerzőit kellene beültetni saját tanfolyamukra?
