Kétségtelen, az állítás valóban némi magyarázatra szorul – ezért erre később még visszatérünk. Elöljáróban csak annyit, hogy huszonhét toszkán pincészet részvételével szakmai napot szervezett Budapesten a VinCE Magazin a Corinthia Hotel Budapest rendezvényközpontjában. A látogatók egybehangzó véleménye szerint az ötlet – és a lebonyolítás is – jó volt, több hasonlóra lenne szükség.

Kétségtelen, az állítás valóban némi magyarázatra szorul – ezért erre később még visszatérünk. Elöljáróban csak annyit, hogy huszonhét toszkán pincészet részvételével szakmai napot szervezett Budapesten a VinCE Magazin a Corinthia Hotel Budapest rendezvényközpontjában. A látogatók egybehangzó véleménye szerint az ötlet – és a lebonyolítás is – jó volt, több hasonlóra lenne szükség.

A rendezvényről szólva Lorenzo Millo, a PromoSiena vezérigazgatója elmondta, Magyarország fontos vásárlója a toszkán boroknak, az exportőrök szívesen mutatják be készleteiket Budapesten. Ezen a rendezvényen száznál is több, különféle bort kínáltak a reménybeli vásárlóknak, kereskedelmi és éttermi szakembereknek. Olyanokat, melyek többsége még ismeretlen a magyar fogyasztók előtt. Bár ez utóbbi a Chianti-ról már nem mondható el, azt valószínűleg kevesen tudják róla, hogy a hozzá leggyakrabban felhasznált szőlőfajta a Sangiovese. Nevének jelentése: „Jupiter vére" és az elnevezés illik is e vörösborra. A Badia a Coltibuono az egyik legrégebbi bortermelő birtok Toscanában, Chianti Classico borvidék szívében. Bencés szerzetesek alapítottak itt apátságot 1051-ben és ők telepítették az első szőlőket is. A hatvanhektáros területen már húsz éve bioművelés folyik, az apátság pedig borhotelként működik, főzőiskolával és étteremmel.

Persze téved, aki azt gondolja, hogy Toscanában kizárólag csak vörösborok készülnek. A Campo alla Sughera birtokon a Cabernet, Merlot, Petit Verdot fajtákon kívül megtalálható a Vermentino, a Sauvignon Blanc, a Chardonnay is. A belőlük készült Achenio Bolgheri 2013 fehérbor, tökéletesen kiegyensúlyozott, ásványossága csak enyhén érvényesül, nem nyomja el az ízeket. Összetétele: 40 % Vermentino, ez adja a frissességét, ásványosságát, ugyanannyi a Sauvignon Blanc, a többit a Chardonnay-ból teszik hozzá. A bor hat hónapot hordóban tölt, utána palackozzák. A pincészet filozófiája, hogy vörösboraikban megtalálják a Bordeaux-i fajták új kifejeződéseit, melyek hordozzák a Bolgheri terroirjának jellegzetességét is, elegánsak, hosszan érlelhetők.

A Cavalierino Organikus Borászat már a nevében is jelzi elkötelezettségét. Különleges és kiváltságos fekvést élvez a Poggiano hegyen, a történelmi Montepulciano és Pienza városoktól kőhajításnyira, Sienától kissé délre. A birtok egy „bio-sziget". Nem határos más művelésű területekkel, csak erdőkkel. A 155 hektáron főleg Sangiovese és Cabernet Sauvignon fajtákat termelnek. Boraikra jellemző a frissesség, gyümölcsösség. Némelyik enyhén édes, lágy, ezt főleg a fiatal lányok kedvelik. Egy délutáni beszélgetéshez szinte hívogató. Bár a Cavalierino fiatal termelőnek számít – az első tőkéket 2000-ben telepítették – boraikkal fontos nemzetközi versenyeken máris több, rangos díjat nyertek. Többségüket előbb 12 hónapig barrique hordóban, utána ugyanennyi ideig palackban érlelik.

A Fattoria la Castellina sok szempontból a bemutató egyik különleges résztvevőjének számít. Történelmi helyszínen működik. A Squarcialupi palota az egyik legjelentősebb épület Castellinában, Chiantiban. Műkincsei mellett igazán híressé a toszkán nagyhercegek, III. Ferdinánd és II. Lipót látogatásai tették. Bár a borkészítés itt hosszú időkre tekint vissza, a minőség sokáig lecsúszóban volt, mígnem a pincészet 1989-ben a mai tulajdonosaihoz került. Ők korszerűsítették a termelést, az ősi palotát felújították, az épület ma elegáns hotelként működik, bár az érlelőpince továbbra is a kastélyban maradt. A vörösbor elengedhetetlen ezen a vidéken, a 2010-es Chianti Classico Riserva – melynek 90 %-a Sangiovese – már méltó a hagyományokhoz. Lágy, sima, igazán kellemes ital. Ám egy másik boruk, mely a bemutatón joggal keltett nagy feltűnést, még érdekesebb. A szőlőt (80 % Malvasia és 20 % Trebbiano) szeptember végi szüret után, levegős helyen két hónapig szárítják, ezáltal a cukortartalom koncentráltabb lesz. Decemberben dolgozzák fel, erjesztik, majd a bort négy – öt évig hordóban és egy évig palackban érlelik. Az eredmény a magyar Tokajihoz hasonló, enyhén diós illatú és ízű, csipetnyit narancsos színű, roppant finom fehérbor. Illik a kastély antik jellegéhez.

Ha pedig az előbb már a tradicionális vörösbort említettük, ennek egyik legjobb képviselője volt a bemutatón az ugyancsak biogazdálkodást folytató Poggio al Gello birtok 2010-es Fosso del Nibbio, Montecucco Rosso bora. Erősen tanninos, illatában a Cabernet-het hasonló, ízében borsos képzeteket keltő, testes vörösbor. Vadhúsoknak, beafsteak-nek kiváló kísérője lehet. Száz százalékban Sangiovese adja. A 16 hektáros birtok művelése természetes módszerekkel folyik, gyomirtók alkalmazása nélkül. A talaj javítására is kizárólag természetes, szerves anyagokat használnak, növényvédelemre pedig rezet és ként. Csak egészséges szőlőt dolgoznak fel, a gyümölcsöt már a szüret idején kiválogatják. A pincemunkáknál kénből a bio minősítési szabályok által engedélyezett mennyiség felénél is kevesebbet használnak.

A Solariana egy családi tulajdonban lévő kis borászat Montalcinoban. Ötven hektárnyi szőlőterületei a hegy dél-keleti lejtőin, háromszáz méterrel a tengerszint felett fekvő természetes fennsíkon helyezkednek el, ahol a növények hajnaltól szürkületig napfényben fürdenek. A Sangiovese így elérheti a tökéletes érettséget. A tulajdonosok álláspontja szerint a szőlőművelés és a borkészítés igen komoly szaktudást követel meg, de a borász felkészültségénél is fontosabb a napfény, ami a szőlőnek karakter ad, érleli és egyedivé teszi. Véleményük leginkább a joggal exkluzívnak nevezhető Solarianne Toscana Rosso 2010-ben tükröződik, mely 60 %-ban Cabernet Sauvignon és 40 % Sangiovese Grosso-ból álló testes, nehéz vörösbor.

Amikor hagyományos toszkán szőlőművelésről beszélünk, nem kerülhető meg a vidék északi részén, Firenzétől húsz kilométerre található Capezzana. Itt már háromezer évvel ezelőtt is volt szőlőművelés, az első írásos emlékek 804-ből származnak! Ez a terület mindig is nagyszerű borokat adott, így ma is elsősorban a terroir egyedi ízeinek a megőrzése a cél. A Tenuta di Capezzana kilencven hektáros szőlőterületén 2009 körül kezdtek el új módszereket alkalmazni, fokozatosan törekedve arra, hogy megfeleljenek az organikus művelés követelményeinek. A bio minősítést várhatóan még ebben az évben elnyerik. A bemutatón komoly érdeklődést keltett Villa di Capezzana Carmignano négy év érlelés után egy évig még palackban pihent, a Sangiovese mellett csak 20 % Cabernet Sauvignont tartalmaz. Ez a bor is főként vörös húsokhoz ajánlható.

Érdekes utat járt be a Villa i Cipressi gazdaság. Itt harminc évvel ezelőtt méhészettel kezdtek foglalkozni, szőlőt csak a kilencvenes évek elején telepítettek a Montalcino határában elterülő birtokon. Először 1995-ben kezdtek Brunello-t és Rosso di Montalcino-t készíteni, ma már évi húszezer palackos teljesítménynél tartanak. A Sangioveset két különböző, összesen öthektáros területről szüretelik, ezek mikroklímája is eltér. A magasabban fekvő a testes erőteljességet, az alacsonyabb az illatokat, aromát adja a bornak. A tisztán Sangioveset tartalmazó, feltűnő, színes címkéjű Zebras, Brunello di Montalcino-ra három éves hordós érlelés után még két évnyi palackos érlelés vár, csak ez után juthat a fogyasztóhoz. Érthető, ha így az illat, sav és a tannin tökéletes harmóniában érvényesül.

Talán a legtöbbet, tíz bort a még fejlődésben, növekedésben lévő Villa Trasqua pincészet hozott a budapesti bemutatóra. Az 56 hektárnyi terület számos fajtának ad otthont és ezáltal a borásznak is tág lehetősége nyílik a kísérletezésre, házasításra. Persze a fő fajta itt is a Sangiovese, de mellette megtalálható még a Merlot, a Cabernet, a Malvasia, a Colorino és a fehérbort adó Vermentino is. Egyik borukat, a Trasanto-t érdemes volt a kóstolás végére hagyni, ez ugyanis – magyar szemmel nézve is – meglehetősen különleges. Egy, az átlagostól eltérő Sangiovese fajtán megél errefelé a Tokajban jól ismert Botrytis cinerea nevű penészgomba, ami itt ugyanúgy nemesrothadást idéz elő. A különbség az, hogy ebben a gazdaságban a szőlőt december elejéig a tőkén hagyják, és csak akkor szüretelik. A bor kezelése 150 literes gesztenyefa hordóban történik, majd 225 literes hordóba töltik át, ahol legalább 36 hónapig érlelik. Palackozás után további érlelés már nem szükséges, finom, ízgazdag desszertbor érkezik a fogyasztóhoz – várhatóan rövidesen talán már Magyarországon is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük