Révay András: Kiállítás az olasz köztársaság ünnepén
8 perc olvasás
„Depero a futurista és a futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetben" címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. Az esemény jelentőségét külön kiemeli, hogy megnyitóját az Olasz Köztársaság nemzeti ünnepén tartották.
„Depero a futurista és a futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetben" címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. Az esemény jelentőségét külön kiemeli, hogy megnyitóját az Olasz Köztársaság nemzeti ünnepén tartották.
A Galéria főigazgatója, Csák Ferenc beszámolt arról, hogy a kiállítás többéves előkészítő munka eredménye. Olyan katalógus is kíséri, ami pontosan bemutatja az életmű kialakulását. A több mint száz Depero-művet bemutató kiállításon a futurista művész festményeivel, papírmunkáival, színes kárpitjaival és reklámterveivel, valamint piktoplasztikus színházi kísérleteivel találkozhatnak az érdeklődők. A tárlat anyaga a művész hagyatékát őrző Mart (Museo di Arte Moderna e Contemporanea di Trento e Rovereto) gyűjteményéből érkezik. A Depero munkásságát bemutató olasz művek mellett egy közel hatvan alkotásból álló magyar válogatás is látható lesz A futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetben címmel.
A kiállítás a budapesti Olasz Nagykövetség és az Olasz Kultúrintézet támogatásával és közreműködésével, valamint Őexc. Giorgio Napolitano, az Olasz Köztársaság elnöke és Őexc. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke fővédnökségével, Sandro Bondi úrnak, az Olasz Köztársaság kulturális javakért és tevékenységekért felelős miniszterének védnökségével valósul meg – hangsúlyozta Gian B. Campagnola, az Olasz Köztársaság nagykövete. Az, hogy a megnyitó az Olasz Köztársaság kikiáltásának évfordulójára esik, külön is aláhúzza a két ország kulturális kapcsolatainak jelentőségét.
Az olaszok számára fontos a Magyarországgal folytatott, hagyományosan jó kapcsolat. Nem csupán a pénzügyi – gazdasági szektorban, hanem a kultúra területén is, ahol a közös gondolkodásnak nagyon mély gyökerei vannak. A klasszikus értelemben vett reneszánszot elég jól, de az új olasz reneszánszot talán kevésbé ismerik még Magyarországon. Ezzel a kiállítással egy szinte kortársnak tekinthető művészt mutatunk most be. Trento tartomány és az ottani múzeum nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy ez a kiállítás létrejöhessen. Jelen formájában harmadszor kerül a közönség elé, az Egyesült Államok és Bulgária után bizonyára Magyarországon is nagy sikere lesz.
A kultúra, a művészet, a párbeszéd nagyszerű lehetőségét nyújtja a különböző országok között – jelentette ki Lorenzo Dellai, Trento Autonóm Tartomány elnöke. Trento különleges statútummal rendelkező, önálló, autonóm tartomány, annak ellenére, hogy egészen kicsi, mindössze félmillió lakosa van. Ugyanakkor számos lehetőséget kínál az ott lakóknak és a látogatóknak is. Itt nagyon sokat áldoznak a kultúrára. Az egyik folyamatosnak tekinthető befektetés helyszíne éppen ez a kortárs és modern művészetet bemutató múzeum. A kultúrába való beruházás különösen fontos most, amikor egy korszakos gazdasági válságot élünk meg, mert a dolgoknak a kultúrából kiinduló újragondolása új utakat nyithat meg a gazdaság számára is.
Franco Bernabé, aki nemcsak a Museo di Arte Moderna e Contemporanea di Trento e Rovereto elnöke, de egyben az olasz Telecom-nak is, emlékeztetett arra, hogy a múzeum viszonylag fiatal intézmény, 1987-ben jött létre. Páratlanul gazdag anyaggal rendelkezik. Tizenötezer darab kortárs művészeti alkotást őriz, ez Európában is egyedülálló mennyiséget jelent. Komoly magángyűjtők adományaival is gazdagodott. Ennek köszönhető, hogy évente másfélmillió látogató keres fel egy olyan olasz kisvárost, melynek a lakossága mindössze harminchatezer és ráadásul minden nagyobb várostól távol van. Az emberek tehát kifejezetten a múzeumért látogatnak el Roveretoba. Mindez a tartomány politikai vezetőségének hosszú távú tervezési képességét dicséri.
Az is igaz, hogy Rovereto már hosszú ideje a nemzetközi művészeti élet fontos szereplője. Több, mint száz évvel ezelőtt – még az Osztrák-Magyar Monarchia idején – itt egy olyan művészeti iskola jött létre, melynek tevékenysége valóságos robbanást idézett elő az akkori kortárs művészetben. A városban tehát komoly tradíciók vannak. Most azt láthatjuk, hogy közel száz évvel a Monarchia megszűnése után, ebben az új Európában ismét feltámadtak azok a mozgalmak és irányzatok, melyek a maguk korában is megtermékenyítőleg hatottak az európai művészetre.
A kiállítás párhuzamosan két történetet mutat be – mondta el róla Gabriella Belli, a Rovereto-i múzeum igazgatója. Egyfelől Fortunato Depero személyes történetét, hiszen ő a XX. század művészetének egyik nagy megváltoztatója lett a futurista mozgalomhoz való csatlakozásával. Ezzel párhuzamosan a magyar avantgárd ugyanakkor zajló fejlődésének történetét is láthatjuk. A futurizmus, a 20. századi avantgárd művészet egyik legradikálisabb művészeti irányzata 1909-ben született meg. Megalapítója Filippo Tommaso Marinetti. Depero 1914-ig az ausztriai fennhatóság alatt álló Roveretóban élt, valójában közép-európai környezetben nevelkedett, művészi fejlődését a szimbolizmus, az expresszionizmus befolyásolta. Római utazása során került kapcsolatba meghatározó futurista festőkkel.
A futurizmus nemcsak a művészetnek, hanem az életnek is egy új dimenziója. A futuristák mindent újra akartak tervezni, a használati tárgyaktól az élelmiszerekig. Depero Rómában találkozott Szergej Gyagilevvel és orosz művésztársulatával, ezután készítette jelentős színpadi jelmez- és díszletterveit Igor Sztravinszkij Le Chant du Rossignol (A fülemüle dala) című művéhez, valamint a Gilbert Clavellel közösen alkotott Balli Plastici (Plasztikus táncok) című piktoplasztikus színdarabhoz. Képein egyfajta meta-valóságot hozott létre, egyedülálló alakzatoknak adott életet benépesítve velük metafizikus és szürreális látomásait. Futurista formakísérleteiben olyan mobil-plasztikai konstrukciókat képzelt el, ahol a mozgás és hangeffektusok együttes hatása érvényesült.
1919 őszén Roveretóban nyitotta meg műhely-műtermét, a Casa d'Arte Futurista Deperót, ahol az ő tervei alapján különlegesen látványos, dekoratív faliszőnyegek, textilek, bútorok, gyerekjátékok, reklámgrafikai művek készültek. 1929-ben New Yorkban is létrehozta „Depero Futurista Házát", ahol tovább folytatta formatervezői munkásságát. Jelentős tervezői munkákat vállalt az olasz Campari cég, a Vanity Fair, a Vogue magazinok felkérésére, valamint a Roxy Theater számára készített reklám- és díszletterveket. 1930 októberében visszatért Itáliába. Ekkor készült műveire amerikai élményei hatottak: legújabb festményein nagyvárosi motívumok, felhőkarcolók, aluljárók, mechanikus látványelemek tűntek fel.
A kiállítás magyar része is két nagyobb egységre tagolódik – világított rá a Galéria magyar kurátora, Gergely Mariann művészettörténész. A Depero munkásságát bemutató olasz anyag mellett összesen közel hatvan alkotásból álló magyar válogatás is látható. Elsősorban olyan magyar művészek munkáit vonultatják fel, akik az 1910-es évektől a futurizmus tanulságait és jellemzőit érvényesítették művészetükben. Sok más művész mellett Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Schadl János, Kádár Béla, valamint Scheiber Hugó művei kerültek fel a falakra.
Az itáliai futurista festészet eszköztárából nálunk elsősorban az aktivitásra és a forradalmi cselekvésre ösztönző momentumok érvényesültek: a harciasság dinamizmusa, az ellentétes erők ütközése, a tömegmozgások lendülete. A Kassák Lajos köréhez kapcsolódó aktivisták közül különösen igen sok alkotó grafikai lapjain fedezhetők fel a futuristák mozgalmas képi térszervezésének és tördelt erővonalainak formai hatása. Mindez jól nyomon követhető a kiállítás magyar-olasz-angol nyelvű tudományos katalógusában, valamint a magyar-angol és magyar-olasz leporellón is.
A húszas évek Berlinjében szakmai sikereket arató Kádár Béla és Scheiber Hugó a futurista-expresszionista irányzat késői, dekoratív vonulatát fedezték fel. A futurista festészet új tematikája, a nagyvárosi élet lüktetése, a sebesség, a mozgás, a ritmus érzékeltetése elsősorban Scheiber kompozícióit jellemezte. Kádár Béla stilizált figurális jelenetein a síkfelületek dinamizálásával érzékeltette a teret és időt, időnként érdekes hasonlóságot mutatva Depero rokon törekvéseivel. A bemutatott művek többsége a Magyar Nemzeti Galéria grafikai és festészeti gyűjteményéből származik, de néhány eddig még nem látott, hazai magángyűjteményekben található darab is szerepel a kiállításon.
A hivatalos megnyitó ünnepségen a Nemzeti Galériában magyar részről jelen volt dr. Réthelyi Miklós, a kultúrát is felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere, Hende Csaba honvédelmi miniszter és megtisztelte jelenlétével az ünnepséget őeminenciája, Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius is. Az augusztus 22-ig nyitva tartó tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria adattárában és magángyűjteményekben őrzött korabeli kiadványok és dokumentumok gazdagítják.
