2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Német László: Trianon nem törte meg a magyarság életerejét

5 perc olvasás
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/40476"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/kep_182.thumbnail.jpg" border="0" width="78" height="100" /></a></span>Pénteken, 2010. június 4-én, Trianon 90. évfordulóján emlékülést tartott a Parlament a Nemzeti Összetartozás Napján. A történelmi zászlók bevonulása és a Himnusz után Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke, Sólyom László köztársasági elnök és Német László nagybecskereki püspök mondott beszédet. Ezután Erdő Péter bíboros a Szent István-bazilikában mutatott be szentmisét a nemzet lelki megújulásáért, majd beszédet mondott az evangélikus, a református és a zsidó felekezet képviselője. A Magyar Kurír tudósítója is jelen volt a Parlamentben. </p><p>

kep 182.thumbnailPénteken, 2010. június 4-én, Trianon 90. évfordulóján emlékülést tartott a Parlament a Nemzeti Összetartozás Napján. A történelmi zászlók bevonulása és a Himnusz után Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke, Sólyom László köztársasági elnök és Német László nagybecskereki püspök mondott beszédet. Ezután Erdő Péter bíboros a Szent István-bazilikában mutatott be szentmisét a nemzet lelki megújulásáért, majd beszédet mondott az evangélikus, a református és a zsidó felekezet képviselője. A Magyar Kurír tudósítója is jelen volt a Parlamentben.

kep 182.thumbnailPénteken, 2010. június 4-én, Trianon 90. évfordulóján emlékülést tartott a Parlament a Nemzeti Összetartozás Napján. A történelmi zászlók bevonulása és a Himnusz után Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke, Sólyom László köztársasági elnök és Német László nagybecskereki püspök mondott beszédet. Ezután Erdő Péter bíboros a Szent István-bazilikában mutatott be szentmisét a nemzet lelki megújulásáért, majd beszédet mondott az evangélikus, a református és a zsidó felekezet képviselője. A Magyar Kurír tudósítója is jelen volt a Parlamentben.

Sólyom László köztársasági elnök beszédében kiemelte: „A nemzetépítés két útja közötti feszültség egész Európa utóbbi évszázadait meghatározta, nemcsak régiónkban, de a brit szigetektől Belgiumon át Ibériáig és a Balkánig, mindenütt. Az egyik út az állampolgári jogegyenlőségre és lojalitásra épített politikai nemzeté, a másik a saját nyelv, kultúra, történelem és azonosságtudat által összetartozó kulturális nemzeté. Ország és nemzet ebben az értelemben nem szükségképpen esik egybe. Az elmúlt kétszáz év uralkodó törekvése Európában azonban a kettő egyesítése volt egy homogén nemzetállamban, akár azon az áron is, hogy az államalkotó többségi nemzet elnyomta és erőszakosan asszimilálta a területén élő más nemzeteket. A XX. század történelme azonban azt tanítja, hogy a kizárólagosság kikényszerítése tragikus zsákutca."

„Az egymást nem fedő politikai illetve kulturális nemzetek okozta feszültség a kizárólagosság elvetésével oldható meg. A kétfajta nemzet – tehát egy ország állampolgárai, illetve az államhatároktól függetlenül létező nyelvi, kulturális és történelmi közösség – létezhet egyidejűleg, részleges átfedésben; nem egymás kárára, de egymásra figyelemmel."

Hozzátette: „A kétfajta nemzetfelfogás együttélése – és a nemzetek tagjai számára ennek megélése – az európai stabilitás biztosítéka. Pozitív fordulatnak tartom, hogy a nemzeti összetartozásról szóló, ma életbe lépett törvény nem a történelmi magyar államról szól, hanem a magyar nemzetre, a nemzet egységére helyezi a hangsúlyt."

„A nemzeti összetartozás törvénye szakítani akar a hosszan átöröklött sérelmi és tragikus hozzáállással. Ezt szívből üdvözlöm. De akkor melyek a helyes érzelmek? A törvényt előterjesztő Kövér László beszélt arról, hogy a lelkek megbékéléséhez a belátás a legfontosabb: a többi érintett nép szempontjainak létjogosultságát is el kell ismerni. S maga a törvény hív más nemzeteket sértő hibáink belátására és a tanulságok levonására. A megértéshez azonban tárgyi tudás is szükséges. A szomszéd népekkel közös múltunk, ha ismerjük, és nyitott szívvel közelítünk hozzá, szilárd alapja lesz a kívánatos együttműködésnek. Jóindulatú és felszabadult kölcsönösségre kell törekednünk. Ha mi elvégeztük az önvizsgálatot, és empátiával viseltetünk partnereink iránt, nyugodtan nézhetünk szemükbe, ragaszkodhatunk jogainkhoz és képviselhetjük álláspontunkat, amely befogadó és pozitív. Akkor fenntartás nélkül, örömmel szerethetjük egykor közös hazánk egészét."

Ezután Német László nagybecskereki püspök emelkedett szólásra a Délvidékről. Ő felidézte, hogy a magyarok István király megkeresztelkedésével beléptek az európai civilizált népek családjába. Hozzátette, hogy az európai zsidó-keresztény kultúra alapját képező kereszténység volt az, amely megteremtette a személy méltóságának és szabadságának igazságát. Ez a keresztény kultúra határozta meg az ország évszázadait. Trianon nem törte meg a magyarság életerejét. Német László arra is rámutatott: az Európai Unió megalapítása körül bábáskodó politikusok – a Robert Schuman francia külügyminiszer, Konrad Adenauer vagy De Gasperi – szentmisével kezdték minden napjukat.

Az igazság szabaddá tesz titeket – olvassuk a Bibliában. Az igazság azonban fájhat is, mert szembe kell nézni a hibákkal. „Néha büszkén, néha csalódottan nézünk erre az országra mi, határon túli magyarok – mondta a nagybecskereki püspök. – Amit szeretnénk, hogy működjön és érezzen együtt velünk, valamint hogy támogasson minket." Végül a püspök felidézte: amikor Rómában járt rendje egy megbeszélésén, egy régi római évfolyamtársa hazaindulásakor mindenféleképpen ki akarta vinni őt a repülőtérre. Ez a rendtárs szlovák volt, és számára Pozsony, szülővárosa Bratislava.

Az ülés végén felolvasták a Nemzet Összetartozás Napjáról szóló törvényt, majd elénekelték a Szózatot. Az ülésen az MSZP frakciója nem vett részt, csak Szili Katalin volt házelnök volt jelen. Az ülés után Erdő Péter bíboros tartott szentmisét a Szent István-bazilikában a nemzet lelki megújulásáért, majd az evangélikus, a református és a zsidó felekezet képviselői mondtak beszédet. A szentmisén részt vettek a kormány tagjai és a Fidesz-KDNP-frakció tagjainak többsége.

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.