A Börzsöny és a Cserhát értékeivel, az ott élők gondjaival ismerkedett kihelyezett ülésén az Országgyűlés Sport és Turizmus Bizottsága. A „Varázslatos Nógrád" szíves vendéglátással várja az erre utazót, akik bizony lehetnének sokkal többen is.

A Börzsöny és a Cserhát értékeivel, az ott élők gondjaival ismerkedett kihelyezett ülésén az Országgyűlés Sport és Turizmus Bizottsága. A „Varázslatos Nógrád" szíves vendéglátással várja az erre utazót, akik bizony lehetnének sokkal többen is.

Az ülésen megjelent Pest megye, az Ipoly-mente országgyűlési képviselője, Harrach Péter is, aki szerint ez hátrányos helyzetű térség. A vidék lakói számára az egyetlen lehetőség az idegenforgalom, mert ide ipart telepíteni nem lehet és nem is szabad. A munkanélküliség nagy és ráadásul a korábban jövedelmet adó bogyósgyümölcs termelés is nehézségekkel küzd. Itt nem csak az erdő csodálatos. Az ülésnek most otthont adó Wenckheim vadászház ma újból őrzi eredeti formáját. Sikerült megóvni és felújítani, nem esett áldozatul a háborúnak és az utána következő fosztogatásnak – emelte ki a képviselő.

Az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója, Kiss László tájékoztatta a képviselőket; Magyarországon az erdők több, mint ötven százaléka, mintegy egymillió hektár, állami tulajdonban van. A Börzsöny különleges adottságú hegyvidéke az országnak. Viszonylag fiatal, 15 millió és ősvulkán-roncs. A Visegrádi-hegység is egykor ennek a tenger alatt működő vulkánnak volt a része és azóta is – bár kis mértékben – de folyamatosan emelkedik. A Cserhát sokkal régebbi, kb. kétszázmillió éves tengeri üledékből áll. A Börzsöny érdekessége, hogy belső vidékén nem települtek falvak, nem épültek utak, itt van az ország legnagyobb egybefüggő, lakatlan területe. A mediterrán, az atlanti és a kontinentális éghajlat találkozó pontja, ennek következtében növényzete és állatvilága igen sokszínű. A Börzsöny teljes egészében, a Cserhát részben védett. Korábban medve, farkas, hiúz is élt a területen. Most medve csak időnként kóborol át a Selmeci-hegységből, a hiúz egyre gyakoribb, farkast csak nagyon ritkán látni errefelé. Helyzetének különlegességét növeli, hogy a fővárostól 40 kilométernyire helyezkedik el ez a viszonylag érintetlen, természeti értékekben rendkívül gazdag hegység. A kezelő fontos feladata, hogy a társadalom részéről megmutatkozó sokféle igényt egyensúlyban tartsa és lehetőleg az igénybe vételt Börzsöny peremén megállítsa. A belső részekben csak a gyalogos turizmus számára szabad utat engedni.

A II. Világháború előtt az itteni nagybirtokokon tervszerű erdőgazdálkodás folyt. Hét vadászház épült az XX. század elején, közülük három élte túl a háborút. Ezek egyike a Wenckheim ház, 625 méter tengerszint feletti magasságon áll. A vízellátását saját forrás adja, mert a Börzsöny vizekben bővelkedő hegység. A kályhák, a berendezés egy része a XVIII. század végéről származik, a család más birtokairól hozatta ide. A korhű stílusban felújított épületben több, szállodai kényelmet nyújtó szoba, társalgóhelyiség és étterem várja a vendégeket. Az Ipoly Erdő Zrt. a tulajdonában lévő más épületekből is látogatóközpontokat, erdei iskolákat alakít ki. Az erdei vasút fejlesztésére – Uniós forrásból – háromszáz millió forintot fordítottak. Terveik között kilátók építése és felújítása is szerepel. Álláspontjuk: a jelen és a jövő helyes kezelésének alapja a múlt megismerése!

Ipolydamásd község polgármestere, a Szobi Kistérség elnöke Rományik Ferenc tizenhárom település helyzetéről tájékoztatta a képviselőket. A 2000-es évek elején a beruházások errefelé megszűntek, a több dolgozót foglalkoztató üzemek például a Szobi Szörp Rt., a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok sorra zárták be a kapuikat. Sok ezer munkahely szűnt meg, a szörpüzem leállása a gyümölcstermelőket is lehetetlen helyzetbe sodorta. Ma már az Európa-szerte híres málna, eper, ribizke termelése teljesen megszűnt, a nagy almáskerteket, őszibarackosokat, meggy ültetvényeket is felszámolták. A lakosság létszáma folyamatosan csökken, mert a fiatalok munkalehetőség hiányában elköltöznek. A legfontosabb feladat lenne az itt élők számára a megélhetés megteremtése. A Börzsöny érintetlensége és az Ipoly-völgy szépsége a turizmus fejlesztését indokolja. Ennek elengedhetetlen feltétele az Ipoly-hidak, kerékpárutak, bekötő utak megépítése. A kisvasutak hiányzó részeinek kiépítése, a szálláshelyek, kalandparkok, lovas tanyák, csónak kikötők létrehozása, horgászhelyek kialakítása. Fontos lenne olyan kulturális fesztiválok megrendezése – akár határon átnyúlóan is – amelyek vendégek ezreinek kínálnának szórakozást több napon keresztül. Sportrendezvények, futó- és kerékpárversenyek számára is bőven volna lehetőség. Ezeken a rendezvényeken helyet kaphatnának a helyi kézművesek és a helyi élelmiszer-terméket előállítók is bevételhez juthatnának. Fontos volna olyan turisztikai hálózat kiépítése, ami összefogja a turisztikában érdekelt vállalkozásokat, programcsomagokat kínál a turistáknak. Ez a lehetőség megragadható és hosszú távon kiaknázható. Az adottságok rendelkezésre állnak egy turisztikai ékszerdoboz létrehozásához, gond viszont, hogy az önkormányzatok nagyon szegények. Még a pályázatokhoz szükséges önrészt sem képesek előteremteni.

Még mindig kísért a múlt – állapította meg Petrovics László, Nagymaros város polgármestere. Vidéken a legfontosabb, ha az embernek van helyben munkája, megélhetése, de ennél azért több kell. Legyenek szolgáltatások, kereskedelem, sport, kultúra, megfelelő közélet. A mezőgazdaságot szinte a nullával tették egyenlővé, pedig komoly hagyományai voltak ezen a területen. Most ez az, amit támogatni, fejleszteni kell! Ugyanilyen fontos a táji adottságok és természetvédelmi értékek kihasználása. A fejlesztéssel máris több társulás foglalkozik, közös megmozdulásokat is szerveznek, mint például a borutak kialakítása és fejlesztése. Kihasználatlanok még a Duna által kínált lehetőségek is. Nagymaroson jelszó: bármit tesz az ember, azt tegye kiváló minőségben! Ennek jegyében fogtak a településben rejlő értékek feltárásához anélkül, hogy a természeti értékek sérülnének. A szálláshely-teremtésen kívül egymást kiegészítő turisztikai programok megalkotásán is dolgoznak. A cél: az elégedett, visszavágyó vendég. A város most a nyugalom és béke szigete, messze a nagypolitikától, csodálatos környezetben. Kiegyensúlyozott gazdálkodásának köszönhetően virágosításra, parkosításra, útépítésre is van pénz. A művésztelep, mely valaha a kulturális élet egyik motorja volt, új életre kel. A neves Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán háza is látogatható. Az ország talán legszebb panorámáját libegő segítségével élvezhetjük.

Márianosztra polgármestere, Kiss László a Szob – Márianosztra – Nagyirtás – Nagybörzsöny vonalon húzódó, Magyarország leghosszabb magashegységi vasútjának újjáépítési gondjairól szólt. Az első pályázatot még 2004-ben írták ki rá. A szükséges, milliárdos összeg helyett a bírálók hatszázmillió forint támogatást ítéltek meg. Az érintett önkormányzatok ezért úgy határoztak, hogy csak a Szobot Márianosztrával összekötő szakasz építését vállalják. A munkát elvégezték, de az eredménye torzó. Befejezésére most nincs lehetőség mert az új pályázathoz az önrészt képtelenek előteremteni. A fejlesztés azért is fontos lenne, mert a település része az Európát átfogó Mária-út, zarándok útvonalnak. Rövidesen elkészül és látogatható lesz a Pálos – renddel összefogva létesített börtönmúzeum is.

A sok gond és probléma mellett jó hírként, Antal Gyuláné, Nagybörzsöny polgármestere arról is beszámolhatott, hogy közös, magyarországi – szlovákiai turisztikai vonzerő kialakítására nyújtottak be pályázatot. A közös pályázaton az önkormányzat hatszázhétezer euró támogatást kapott. Az Ipoly Erdő Zrt. a Nagyirtás – Nagybörzsöny közötti erdei kisvasutat még 1998 márciusában jelképes áron átadta az önkormányzatnak. A felújítás 2002-ben fejeződött be. Az üzemeltetési engedély 2011-ben lejár, az elnyert pályázati összegből az újabb felújítást el tudják végezni. A kisvasút roppant népszerű, az utaslétszám szezononként a huszonötezret is eléri. A vendégek fogadására falusi vendégházak is készen állnak, annál is inkább, mert a környéken más munkalehetőség szinte nincs is. A tervek között hajtánypálya és vasúttörténeti kiállítás létrehozása is szerepel.

A térség lakóinak egyfajta kitörési pontot jelenthetne a biogazdálkodás elterjesztése – hangsúlyozta dr. Sántha József, a százhektáros Sziromdekor Ökogazdaság igazgatója. Végzettsége állatorvos, érthető tehát, ha az állattartás ezen belül is a bivalytenyésztés lehetőségeire hívta fel a figyelmet. „Bio, bivaly, vadászat" adta meg a hármas jelszót. Az ökoturizmus kifejezést jelenleg is nagyon sokan használják, noha a fogalmat még nem tisztázták megfelelően. Az már kétségtelenül megállapítható, hogy az őstermelői körből piacra juttatott termékek ára és minősége sokkal jobb, mint a nagy áruházláncokban kapható hasonlóké. Az ifjúsági és „bakancsos" turizmus visszaesőben van, főleg amióta megszűnt az erdei iskolák állami támogatása. Ezt vissza kellene állítani. Tervezik egy természetvédelmi, látogató- és ifjúsági központ létrehozását is. Ha ez sikerül, az Ipolyságon már meglévő központtal együttműködve olyan programokat kínálhatnak, ahol akár három – négy napot is eltölthet a kiránduló gyalog, lóháton, csónakokkal az Ipoly mentén.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük