Nemzetközi Zenei Nevelési Konferenciát és Kórustalálkozót szerveznek április 22. és 25. között Győrben. Szeretnék felhívni a közvélemény figyelmét a magyar zeneoktatás ügyére. Elcsépeltnek tűnik a téma, már annyian és annyiszor felemelték a szavukat, hogy tenni kellene valamit, mert kulturális értékeink végleg elvesznek, de igazán számottevő lépésre senki sem szánta el magát.

 

Nemzetközi Zenei Nevelési Konferenciát és Kórustalálkozót szerveznek április 22. és 25. között Győrben. Szeretnék felhívni a közvélemény figyelmét a magyar zeneoktatás ügyére. Elcsépeltnek tűnik a téma, már annyian és annyiszor felemelték a szavukat, hogy tenni kellene valamit, mert kulturális értékeink végleg elvesznek, de igazán számottevő lépésre senki sem szánta el magát.

 Az első zenei nevelési konferenciát még 1967-ben tartották – néhány év után szép csöndben elmúlt. Zsegora Csaba igazgató, a győri Nádorvárosi Közoktatási Központ vezetője szerint ezt kívánják újból feltámasztani. Hagyományosan áprilisban rendezik Győrben az „Éneklő Ifjúság" napokat, ezzel kapcsolják most össze a konferenciát. Igény is van rá az ének – zenét tanítók körében. A Kórustalálkozó ezúttal a konferencia egy mellékága lesz annak ellenére, hogy Győr testvérvárosait és az ország sok kórusát meghívták. Napjainkban sajnálatos módon a gyerekek és fiatalok zenei, művészeti nevelése teljesen háttérbe szorult. A művészet nem tartozik életünk nélkülözhetetlen szükségletei közé. Meg lehet élni nélküle, de vajon érdemes-e? Sok éves tapasztalat, hogy az aktívan énekelő, zenét tanuló gyerekek általános tanulmányi eredménye is jobb!

Szinte az összes korábbi konferencián részt vett és ezek mind rendkívül aktív rendezvények voltak – emlékezett vissza Párkai István, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzor emeritusa. Az ország legkülönbözőbb részein tanítók kerültek egymással kapcsolatba és cseréltek véleményt. Szükség van rá, hogy a kollégák ismét kapjanak feltöltődési lehetőséget! Ugyanakkor sajnos egyáltalán nem biztos, hogy el tudnak jönni Győrbe azok, akiknek a legnagyobb szükségük volna rá. Még húsz évvel ezelőtt fontos volt, mára sajnos teljesen elavultnak, feleslegesnek tartják sokan a művészeti oktatást, és az valóban egyre lehetetlenebb helyzetbe kerül.

 Győrben kiváló művészeti szakközépiskolák működnek a zene-, a képző- és alkotóművészet területén – emelte ki Ottóffy Rudolf alpolgármester. A határon túlról, sok felvidéki magyar is ide íratja be a gyerekét. A magyar kultúra óriási kincsesbánya, amit nemcsak ápolni, de fejleszteni is kötelesség. Mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni értékeit! Egy ilyen konferencia kiváló alkalom erre, valamint arra is, hogy a zenei neveléssel foglalkozók megvitathassák egymással tapasztalataikat. A cél, hogy Győr előbb – utóbb a kultúra igazi fellegvára legyen és ehhez a város vezetése is igyekszik hozzájárulni. A gazdasági élet változása kikényszerítette a felismerést: a szakképzés válságba került, a képzett munkaerő vészesen fogyni kezdett! Ezért már a középiskolai felvételi során elkezdték irányítani a diákokat és ennek eredményeként több szakközépiskolai osztály indulhatott. Pályázat segítségével a zeneművészeti oktatás céljára rendelkezésre álló hangszerkészletet is megújították. A város életében a zene jól érzékelhetően jelen van, de közben a közoktatás és a zenei nevelés nehézségeire fel szeretnék hívni a figyelmet. Rendezvényeikkel nem maradnak a város határán belül. A Győri Balett rendezi az idei Táncművészeti Fesztivált, ami a pécsi Európa Kulturális Fővárosa programnak is része.

 A gyerekeknek fontos az énekóra – erősítette meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese, Devich János. Lelket építő hobby az éneklés, ami minél több ember életének részévé kellene váljon. Népünk birtokában komoly tartalékok vannak. Még van választék tehetséges fiatalokban, de egyre inkább fogy. Érdemes-e mihamarabb pénzre váltható anyagi javakért, a mindenáron való érvényesülni akarásért lemondani mindarról a többletről, szépségről, amit a művészetek nyújtanak? Nekünk, szülőknek, pedagógusoknak, felnőtteknek jogunk van-e megfosztani gyermekeinket, hogy megismerjék az igazi szépséget, az igazi értéket? Ezért különösen fontos ez a győri eseménysor!

Szabóné Oláh Márta a győri Bartók Béla Művészeti Bázisóvoda vezetője biztos abban, hogy Győrben az óvodától az egyetemig, mindenhol igen jó minőségű zenei oktatás folyik. Kodály szerint már kilenc hónappal a születés előtt meg kell kezdeni a gyerekek zenei nevelését! Ezt Győrben is jól tudják és valószínűleg ennek a gyakorlatnak is köszönhető, hogy a konferencián részt vesz Gilbert de Greeve, a Nemzetközi Kodály Társaság elnöke. A kórusok is minden nap megörvendeztetik majd fellépéseikkel a város lakosságát, vasárnap, április 25-én a templomokban adnak hangversenyt. Ezzel kívánják elősegíteni, hogy a zene valóban mindenki számára hozzáférhetővé legyen. Külföldről Ingolstadtból, Colmarból, Dunaszerdahelyről, Galántáról, Poznanból, esetleg Varsóból is jön kórus. Az Éneklő Ifjúság" Fesztiválra eddig harminc kórus nevezett be, de még továbbiak jelentkezését várják.

 Győrben ezt egy folyamat elindításának szánják – mondta el Benkő Szabolcs, a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója. Büszkén mutatják be, hogy a gyerekek milyen jól teljesítenek. A hegedűsök országos versenyén például öt döntősből három Győrből került ki! Ebben persze sokat segít, hogy a város komoly összegekkel támogatja a képzést. Jól tudják, akik zenét tanul, jobb ember lesz. Másként is gondolkodik. A konferencián erről fog előadást tartani dr. Hámori József akadémikus „Mit is tud az emberi agy? A muzikalitás és a kreativitás kialakulása" címmel. Külön érdekesség lesz a karvezetés kurzus. A helyszínen mutatják be az énektanároknak, hogyan kell betanítani egy gyerekkart.

A szervezők a gondok ellenére optimisták. Aggódnak ugyan; lesz-e elegendő szálláshely, ha valóban annyian jönnek, mint ahány résztvevőre számítanak, de bíznak a támogatók lelkesedésében. Amióta hozzáfogtak a munkához, senki nem kérdőjelezte meg a konferencia és a találkozó szükségességét. Mindenki egyetértett abban: legfőbb ideje cselekedni, mert nagy szégyen lenne, ha pár évtized múlva a japánoktól kellene tanulnunk a Kodály-módszert!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük