Révay András: Megnyílt

A Nemzeti Galériában tartott ünnepséggel megnyílt a 27. Budapesti Tavaszi Fesztivál. A szónokok hangsúlyozták: hiába próbálták néhányan ? semmibe véve az ország érdekeit ? ismét csatatérré változtatni az utcákat ? egy nappal a hamvába holt zavargási kísérlet után, mégis ünnepelni tud a város!

A Nemzeti Galériában tartott ünnepséggel megnyílt a 27. Budapesti Tavaszi Fesztivál. A szónokok hangsúlyozták: hiába próbálták néhányan ? semmibe véve az ország érdekeit ? ismét csatatérré változtatni az utcákat ? egy nappal a hamvába holt zavargási kísérlet után, mégis ünnepelni tud a város!

A napfényes, kifejezetten meleg idõjárás lehetõvé tette, hogy már az érkezõket is jókedvû táncosok fogadják a Galéria elõtt. Rendõrnek, biztonsági intézkedéseknek nyoma sem volt, a sok száz fõnyi érdeklõdõ és meghívott, akadály nélkül mehetett be a rendezvényre. A Budapesti Tavaszi Fesztivál az ?Idõn túl ? a festészet vállalt hagyománya? címû kiállítással kezdõdött és a legcsekélyebb rendzavarás nélkül meg is nyílt. A vendégek mindjárt egy kis ízelítõt is kaptak a fesztivál szenzációiból, a flamenco és a cigányzene találkozásának lehettek tanúi, Maria Serrano és Balogh Kálmán együttesének rövid mûsorának láttán. Mindketten szenvedélyesen keresik mûvészetük újabb és újabb kifejezésének lehetõségét. Meggyõzõ elõadásuk bizonyította, két teljesen eltérõ népi kultúra olyan természetességgel rímel egymással, mintha nem is választaná el õket ezer kilométer egymástól.

A megjelenteket Bereczky Loránd, a Nemzeti Galéria fõigazgatója köszöntötte. A Galéria korábban is, minden évben egy-egy új kiállítással kapcsolódott a Fesztiválhoz. Mivel az intézmény az idén ötven éves, kiállításaik ebben az évben az évfordulóhoz is igazodnak. A most megnyíló, a jelenkor és a történelem kapcsolatát tárja föl, a mûvészet sajátos eszközeivel. A fiatalok, akik elfogadják az elõdök hagyományait, az õ nyomdokaikon fogalmazzák meg önmaguk ars poeticáját, mely lehet hasonló, lehet eltérõ, de mindenképpen a magyar kultúra szerves részét képezi.

Ezena kiállításon a Sensaria Csoport tagjai és az általuk meghívott alkotók tesznek kísérletet, hogy kifejezzék a magyar festészet hagyományaihoz való viszonyukat. A kiállításon részben a Galéria történeti gyûjteményében fellelhetõ alkotók ? Csontváry, Ferenczy, Fényes, Mednyánszky ? szerepelnek, másrészt viszont rengeteg olyan, fiatal mûvész, akik eredeti látásmódjukkal, érdekes színvilágukkal hívják fel magukra a figyelmet.

Ez a város csodálatos, csodálatos az újjászületési képessége, hangsúlyozta Demszky Gábor, Budapest fõpolgármestere az egy nappal korábbi utcai rendzavarásokra utalva. A fesztiválra több tízezer külföldi várunk, óriási baj lenne, ha õk úgy gondolnák, nem szabad, nem érdemes ide jönni! Tavaly harmincezer külföldi érkezett, most 128 rendezvényt tartunk, a vendégek száma a korábbiaknál több lehet. Ezért döntött úgy a fõváros, hogy bár saját költségvetése hét milliárd forinttal kevesebb az elõzõeknél, egy fillérrel sem csökkentette a fesztivál támogatását. A fesztivál eseményeirõl szólva a fõpolgármester kiemelte: idén ötven éves a Bartók Vonósnégyes. Nincs a világon másik olyan együttes, amelyik változatlan összetételben ért volna meg ilyen évfordulót! A koncertprogramok közül Dimitrij Baskirov zongoraestjére és Maxim Vengerov hegedûestjére hívta fel a figyelmet.

<Újhelyi István, mint az idegenforgalomért is felelõs Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára arról szólt, hogy a kultúra és a turizmus egymással kéz a kézben jár, de ahol utcaköveket hajigálnak, oda nem megy turista. Ezért is különösen fontos, hogy egy nappal a felelõtlenül feltüzelt mozgolódás után már képesek vagyunk fesztivált ünnepelni. Ezt a fesztivált 27 évvel ezelõtt a turisztikai szakma kezdeményezte, mert a fõváros ilyenkor híján van látogatóknak. Kellett egy új attrakció. Köszönhetõen a szervezõk kitûnõ munkájának és a támogatóknak, mára az egyik legismertebb, legnagyobb rendezvénnyé nõtte ki magát.

A kiállítás megnyitására a rendezõk Hiller István oktatási és kulturális minisztert kérték fel, aki beszédét rövid visszaemlékezéssel kezdte. Tavaly ötven percig zúgott a taps Vengerov koncertje után ? mondta ? és ez sok-sok olyan napnak, órának eredménye, amit a mûvész nem a rivaldafényben töltött. Ilyen céltudatos munka áll a Tavaszi Fesztivál hátterében is. Ez a magyar kulturális élet legkiszámíthatóbb rendezvénye. A szervezõk már a 2009. évi fesztiválon dolgoznak, a 2008-as készen van. Akkor hát melyik a mi igazi arcunk? Az utcán rombolóké vagy a tapsolóké? Az idén Kodály Zoltánra is emlékezünk.

Õ mondta: ?A Nyugat nem arra kíváncsi, hogyan utánozzuk, inkább, hogy magunkból és magunkról mit adunk?? Igaza volt. Az, amit ez az ország a kultúrájából és a tehetségébõl meg tud mutatni, az legyen az igazi arc! A jelen és a közeljövõ egyik feladta, hogy egyre többet foglalkozzunk a kortárs magyar zenével, képzõmûvészettel. Nekünk kell felfedezni a köztünk élõ nagyszerû alkotókat! Minden, ami a kortárs mûvészettel, zenével foglakozik, komoly figyelmet érdemel és ezért nagyszerû, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál hivatalos megnyitása pont egy ilyen kiállításon történik. Köszönet illeti a Fesztivál szervezõit, a kiállítás rendezõit a Galériában, hogy lehetõvé tették a magyar kultúra értékeinek ilyen páratlan felvonultatását. A Tavaszi Fesztivállal együtt megnyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában április 30-ig látogatható.