Ismét megtelt a budapesti Károlyi-palota nagyterme a most már szokásosnak nevezhető somlói évjárat bemutatón. Egy különleges termőhely különleges boraival ismerkedhettek a látogatók.

Ismét megtelt a budapesti Károlyi-palota nagyterme a most már szokásosnak nevezhető somlói évjárat bemutatón. Egy különleges termőhely különleges boraival ismerkedhettek a látogatók.

Két borcsaládjából is hozott a bemutatóra a Tornai Pincészet. A Zenit és a Top Selection palackjai sorakoztak az asztalon. Ez utóbbiból a 2011-es Furmintot és a Juhfarkot kóstolhatták a vendégek. A pincészetben a technológia egyszerű. Tizenkét órás áztatás után kerültek a borok a hordóba, az erjesztés és a hat – hét hónapig tartó fahordós érlelés már ott történik. Palackozás után még további érlelés következik. A Furmint az apátsági dűlőből származik, a Juhfark az Aranyhegy dűlőben termett. A Zenit sokkal gyümölcsösebb, mint a korábbi évjáratban volt, a Top Selection boraira inkább a mineralitás jellemző, ezzel együtt nagy testű, tartalmas, mégis kimondottan friss, gyümölcsös borok kerültek a válogatásba.

Ugyancsak az Aranyhegy dűlőben fekszik Fekete Béla négyhektáros ültetvénye. Véleménye szerint most minden borról elmondható, hogy párját ritkítja, mert ilyen szépek az utolsó tíz évben biztosan nem teremtek. Fajtától függetlenül valamennyi kiváló minőség. Egy – két év után valóban csodálatos borok lesznek, annyi idő viszont még kell a somlói boroknak, hogy igazán összeérjenek. Addigra harmonikusabbá, élvezhetőbbé válnak. A fogyasztóknak sok öröme telik majd a 2011-es évjáratban. A Juhfark nagyon kényes szőlőfajta, teljes érésében kell szüretelni. Ha ez valamilyen okból nem sikerül, akkor savakban gazdag, de nagyon kemény karakterű kicsit „hézagos" ízvilágú bort kapunk. Most sikerült a legjobb pillanatban szüretelni, a bor így a legjobbak között szerepelhet.

A Somlói Tavasz Egyesület és a megjelent termelők nevében Baráth Sándor köszöntötte a bemutató vendégeit. Kérdés – mondta – szabad-e közvetlenül az előző évjárat borait kóstoltatni, hiszen a somlóiak hosszú érlelésű borok, ilyenkor még akár félkésznek is nevezhetők. Az elmúlt években kiderült, a fogyasztók és a szakma képviselői is igénylik ezt a rendezvényt. Ez a nap olyan, mintha egymás után végiglátogatnánk 12 – 13 pincét és a hordómintákat kóstolgatnánk, ami a Somló-hegyen kivitelezhetetlen. Jó pár nap kellene hozzá. A 2011-es meleg évjárat volt, teljesen az ellentéte az előző, 2010-esnek. A szőlőnek betegsége nem volt, a szüret elé nagy optimizmussal nézhettek a borászok, noha az átlagos évekhez képes jócskán korábbra is került. Az Olaszrizlinget már szeptember közepén szedni kellett, a megszokott október tizedike helyett. A többi fajtánál is nagyon figyelni kellett a szüret időpontjára. Sikerült, és így elmondhatjuk, hogy a 2011-es kivételesen szép évjárat lett, olyan, ami tízévenként talán csak kétszer fordul elő.

A Várkapitány Pincészet 2007 óta létezik. Először csak két és fél hektáron kezdtek dolgozni, most már tizenhat hektárnál tartanak. A hagyományos, fahordós erjesztés, fahordós – hosszú – érlelés eljárását követik. A bemutatóra Juhfarkot, Olaszrizlinget, Furmintot, Traminit hoztak, de van egy olyan cuvée is, amiben a felsoroltakon kívül egy kis Sárfehér is van. Ez az inkább alföldiként ismert fajta régen is jelen volt a hegyen, de az ott megszokott többinél gyengébb minőségű a bora. A pincészetnél úgy vélik a szőlő szempontjából nem volt olyan nagyon kiemelkedően jó az évjárat, mert a nagy melegben a savak kiégtek, de az érlelés során ez a hátrány még kiegyenlítődhet.

Elég volt körülnézni a teremben, azonnal feltűnt, hogy az egyik asztalnál mindig többen állnak, mint máshol. Lehet, hogy a fokozott érdeklődés csak annak szólt, hogyan kerül egy móri pincészet a somlóiak közé? Csetvei Krisztina azután elmondta, hogy a Somlón az Ilona dűlőben termett szőlőjét a móri pincéjében dolgozza fel, így joggal van a somlóiak között. A bemutatóra Olaszrizlinget és Juhfarkot hozott. Az Olaszrizling teljesen reduktív eljárással készült, a Juhfark viszont részben fahordós érlelést kapott. A mórihoz képest a somlói boroknál a terroir, a talaj nagyon meghatározó, az ásványosság visszaköszön bennük. A móri altalaj meszessége is elég jellegzetesen megmutatkozik de a somlói semmivel össze nem hasonlítható. Ahogy Móron az Ezerjónak, úgy Somlón a Juhfarknak is komoly jövője van, ezekből lehet olyan hungarikumokat készíteni, amik akár évtizedek után is még jól fogyaszthatóak maradnak.

A Fazekes Pincészetben egyenesen úgy tartják, hogy a világ legjobb borai Somlón teremnek. Elég megkóstolni bármelyiket, nyomban kiderül, hogy száz emberből kilencvenkilenc ezt mondja róluk, a maradék egy százalék pedig irigy. A különleges termőhely és a mikroklíma együttesen olyan szerencsésen jött össze, hogy az innen kikerülő borok királyok asztaláig is eljutottak. A pincészet asztalán viszont most, a bemutatón pezsgők is sorakoztak, mert ott gyártják a Somló pezsgő mind a négy ízkombinációját. Extra száraz, száraz, félszáraz és édes készül egyéves palackos érleléssel. Mindegyiknek Rizling-Juhfark-Hárslevelű-Furmint cuvée az alapbora.

„Borok, új formában" hirdette a felirat az egyik asztal mögött. Ember Sándor családi vállalkozása, a Kádár Hungary főleg exportra gyártja a magyar tölgyfából készült hordókat. Idehaza hordókísérlettel is foglalkoznak. Ennek lényege, hogy fehérbort erősen kiégetett barrique hordóban érlelnek. A dongák pörkölésének négy – nemzetközileg elfogadott – fokozata van: a light, a medium, a medium plus és a heavy. Az égetési folyamatot számítógép szabályozza. A kísérletekkel azt akarják bebizonyítani, hogy a fehérborokhoz igazán a legjobban pörkölt, a heavy barrique hordó illik, noha sokan úgy gondolnák, hogy abba vörösbort kell tenni. Az erősen hőkezelt fából a bor már nem tud tanninokat kioldani. A fehérborok készítésénél mindent elkövetünk, hogy a szőlőben, a héjban, kocsányban lévő tanninok ne kerüljenek bele a mustba. Ezek után belerakjuk egy hordóba, amiből viszont képes másodlagos tannint kioldani? A fehérbort inkább jól kiégetett hordóban kellene tartani. Az ilyen bor készítése abszolút újdonság, ilyet még senki nem csinált. A másik technológiai bravúr a világ első álló barrique hordója. Benne alacsonyabb az erjedési hőmérséklet, mint a fekvő hordóban. A két eljárás együtt jelentős változást eredményezhet a borkészítésben.

Takács Lajos Pincészete Hollóváron, a hegyen a bazaltorgonák alatt található. Furmintjuk egy kicsit kilóg a sorból, magasabb benne a maradék cukor. Talán, mert a szőlő bőven kapott napsütést, és a csapadék is elég volt. A náluk követett eljárás eltér a máshol megszokottól. Érdekessége, hogy tavaly óta már csak gravitációs úton nyerik ki a szőlő levét. Nem bogyózzák, nem préselik, a szőlő saját súlyánál fogva önmagát préseli ki. A színlébe a gyümölcs „legjava" íze megy át. A lé acéltartályokba kerül, ott erjed, ott is érlelik palackozás előtt.

Hogy a bor és a sajt egymásnak jó kiegészítői, az ma már közismert. Valószínűleg ezért is jelent meg a borbemutatón a Hegyvidéki Sajtmanufaktúra. Sajtjaik rendszeresen ellenőrzött hegyvidéki – magyartarka – tehéntejből készülnek, melyre a Bükk-hegység legelőinek karakteres, egyedi ízvilága jellemző. Tehén- és kecskesajtokat hoztak, mely utóbbiak közül a krémsajt diókéregben és a füstölt kecskesajt hívta fel magára legjobban a figyelmet. A tehénsajtok csoportjában a pincében érlelt, faszenes sajt váltott ki érdeklődést. A sajtfeldolgozó Egerben működik, az épület alatt tufapince érlelő húzódik. Ez a sajtkülönlegesség ott készül úgy, hogy a sajtot gyógyszertári szénporral beszórják, tíz napig érlelik a pincében, ezalatt penészbevonatot kap, ami eltakarja a fekete színt. A manufaktúra termékei között mindenféle borhoz könnyen megtalálható a legjobban illő sajt.

A borozáshoz a hangulatot a BorFolk együttes igyekezett megteremteni. A bemutató ideje alatt többször is rázendítettek. Az együttes elkötelezett híve a magyarországi borkultúrának és az ehhez kötődő zenei hagyományoknak. Zenei összeállításaikban úgy idéznek fel egy – egy tájegységet, ahogyan a jó bor is magában hordozza termőhelye talajának jellegzetességét. Bár az együttes minden tagja képzett népzenész, csak 2010 tavaszán döntöttek úgy, közös zenekart hoznak létre a borkultúra népszerűsítésére, a borral kapcsolatos népzenei hagyományok ápolására a borkedvelő közönség szórakoztatására. A Somlói Tavasz Egyesület rendezvényén megjelentek igazolhatták: a zenekar a célját sikeresen megvalósította.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük