Révay András: Ne féljünk a természettől
7 perc olvasás
Óvatosak viszont legyünk! Több körülmény kedvezőtlen hatásának következményeként az utóbbi években elszaporodtak a kullancsok és a szúnyogokkal is gond van. Betegséget terjesztenek, de van mód a megelőzésre. A permetezés nem megoldás. Mindenkinek saját magáról kell gondoskodni, mert csak az egyéni védekezés megbízható!
Óvatosak viszont legyünk! Több körülmény kedvezőtlen hatásának következményeként az utóbbi években elszaporodtak a kullancsok és a szúnyogokkal is gond van. Betegséget terjesztenek, de van mód a megelőzésre. A permetezés nem megoldás. Mindenkinek saját magáról kell gondoskodni, mert csak az egyéni védekezés megbízható!
Amint itt a jó idő, a sötét, hideg tél után szeretnénk többet lenni a szabadban. Jólesik a kirándulás, a séta erdőn-mezőn. Ám arról is egyre több hír lát napvilágot, hogy ennek megnőttek a veszélyei. Elhárításukról, megelőzésükről tartott tájékoztatót a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület. Az általuk korábban készített felmérés azt igazolja, hogy az elmúlt évek időjárása kedvezően befolyásolta a vérszívó élőlények (elsősorban a szúnyogok – és kullancsok) létszámának gyarapodását. Számuk növekedése magával hozta az általuk terjesztett fertőzések (mint pl.: Lyme-kór) eseteinek megtöbbszöröződését. A vérszívók által terjesztett alattomos fertőző betegségek közül több hosszú időn keresztül lappang, a beteg éveken át nem tud a betegségéről. Amikor a tünetek – akár több év múltán – halmozottan jelentkeznek, a kezelőorvosnak számos költséges és időigényes diagnosztikai eljárás segítségével sikerül csak kideríteni mi állhat a háttérben. A kezelés ilyenkor már csak tüneti lehet, a teljes gyógyulás nem minden esetben érhető el.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának egykori vezetője, dr. Ócsai Lajos a kullancsok által terjesztett Lyme kórról szólva elmondta, hogy 1500 – 2500 bejelentett megbetegedés fordul elő évente. Sajnos a betegek száma ennél lényegesen több, ugyanis az első tünetek nem utalnak a rovarcsípésre. Az arcidegbénulás és egyéb bénulások hátterében sok más kórokozó is állhat. Ugyanez vonatkozik az ízületi gyulladásokra is. A kullancsok által okozott fertőzések számának növekedéséért sokan a kullancsirtó szerek hiányát teszik felelőssé. Sajnos ez nem állja meg a helyét. A kullancsokból a klímaváltozás hatására van sokkal több. A mezőgazdasági területek rendszeres művelése is hagy maga után kívánni valókat, több a kullancsoknak táplálékot adó apró rágcsáló. A permetezés sem igazán hatásos, mert a méregnek érintkeznie kellene a kullanccsal az viszont sokáig az avar, a növényzet alatt rejtőzik.
A legegyszerűbben felismerhető, „kokárda" jellegű elváltozás biztosan a kullancs-csípésre utal, de nem biztos, hogy ezzel mindenki orvoshoz fordul. A gyerekeknél ez a kör alakú elváltozás nagyon gyakran a fejbőrön jelentkezik. A haj takarása miatt a csípés hosszú ideig rejtve maradhat, a fertőződés zavartalanul kialakulhat. A kokárda terjedése előbb-utóbb elérheti a fület és a fülcimpában gyűlik össze kórokozó. Ilyenkor a fülcimpa megpirosodik. Erre a jelre feltétlenül oda kell figyelni! Egyértelműen utal a fertőzésre. A védekezés legjobb módja a zárt ruházat és a riasztószerek alkalmazása. A „zárt", azért lehet könnyű. A szabadon maradt részeken kell a riasztószert alkalmazni. Ami pedig a legfontosabb: néhány óránként végig kell nézni egymást – főleg a gyerekeket – nincs-e valakin kullancs! Az első két órában még a fertőzött kullancs sem ad tovább kórokozót, mert ő maga szív. A nyála nem áramlik vissza a szúrt csatornába.
A védekező-szerek közül a gyerekek jobb, ha a testre a spray helyett a golyós változatot használják. Azzal a csuklót, lábakat, nyakat végig tudják kenni. A permetezőt össze-vissza fújják, nem biztos, hogy oda jut, ahová kell. A kirándulási csomagban mindig legyen kullancseltávolító kanál. Használata egyszerű – és ami a legfontosabb, nem szorítja meg az állat testét, nem nyomja vissza belőle a váladékát az emberbe! Legyen velünk egy kis – zárható – üvegecske is. A kivett kullancsot vigyük haza. Kullancs-teszt segítségével megtudhatjuk, fertőzött volt-e vagy sem. Ha nem volt az, minden jó! Ha az volt, meg tudjuk mondani az orvosnak, hogy fertőzött kullancs csípett meg, így mindjárt a megfelelő kezelést kaphatjuk, a gyógyulás biztos. A Lyme-kór emberi vérből nem mutatható ki azonnal. Hat-nyolc hetes lappangási ideje van. Ezért kell a csípés idején a kullancsot vizsgálni az ember helyett.
Dr. Varga Károly gyermekorvos, a budai gyermekügyeleti szolgálat vezetője is megerősítette, hogy a Lyme-kór egyre növekvő gondot jelent. Egy-egy orvosnál évente 8-10 eset fordul elő és az országban 1500 házi-gyermekorvos dolgozik! A 4-5 ezer TBC-s beteg szinte pánikot idézett elő, itt ennek a sokszorosáról beszélünk! Ugyanakkor nem szabad a gyerekeket eltiltani a természettől azért, mert – esetleg – megfertőzheti a kullancs. Ha mégis megcsípte, távolítsuk el mi magunk, szakszerűen az állatot. Ne zsírozzuk, ne kenegessük semmivel! Ekkor még orvoshoz sem kell vinni a gyereket. Azt ellenőrizzük, hogy a kullancs fertőzött volt-e vagy sem, mert még az a kokárda-szerű tünet sem jelentkezik mindig. A későbbi, bizonytalan ízületi panaszok, zsibbadás, láz pedig félrevezetheti az orvost, ha nem tudjuk pontosan megmondani, hogy kullancs-csípés állhat a háttérben. A legfontosabb a védekezés, amit a gyerekek még játékként is elvégezhetnek.
Fontos tényre hívta fel a figyelmet dr. Kapiller Zoltán állatorvos, zoológus. Egy 2005-ben végzett vizsgálat szerint a begyűjtött kullancsok 17,3 százaléka volt fertőző. Másfél évvel ezelőtt egy országos szűrővizsgálaton ez a szám közel 50% volt! Ezért a megelőzés része kell legyen, hogy a bozótos, magas-füves területre ne menjünk be, a gyermekeinket se engedjük be, főleg a reggeli és az esti órákban. A másik lényeges dolog, hogy a kirándulási csomagban, az autó elsősegély dobozában legyen kiemelő csipesz és ellenőrző készlet. Ha a kullancs fertőzöttnek bizonyul és a csípés után valami betegség-tünet jelentkezik, ez az adat irányt mutat az orvosnak. A kullancs megőrzésére azért is szükség van, mert legújabban megjelent Magyarországon egy új faj, a tigriskullancs. Alapszíne barnásvörös, hosszanti csíkokkal a testén. Sajnos ez is Lyme-kór hordozó lehet.
A tájékoztató végeztével Kapiller doktor kullancsvadászatra indult a Margitszigeten és alig néhány perc alatt többet is fogott a fűben. Közben elárulta azt is: a Lyme-kórral szemben nem alakul ki védettség. Aki egyszer megfertőződött, ha ki is gyógyul, újból megkaphatja, akár még ugyanabban az évben! Sajnos a szúnyogok támadása is erősödik. Magyarországon 42 fajta szúnyog él, közülük 7 már hordozója a szív- és bőrférgességnek, mely kutyákat és embereket egyaránt megbetegít. Ez a betegség sokáig csak tőlünk délebbre létezett, de a felmelegedés hatására már nálunk is megjelent. A szúnyogok a kullancsoknál azért veszélyesebbek, mert naponta nemcsak egy, hanem akár 10-12 embert is megszúrhatnak. Van viszont egy érdekes megfigyelés, melynek az okát még nem tudják. Akit szeretnek a szúnyogok, azt elkerülik a kullancsok és ez fordítva is igaz. A megelőző védekezés, a gyógyszertárakban kapható riasztószer viszont mindkettő ellen hatásos.
