Biológus unokaöcsém látogatott meg New York-ból. Húsz éve ment el szerencsét próbálni, nagyjából sikerült is neki. Buda központjában sétálva meg pillantottuk az átépítés alatt álló Széll Kálmán teret. Felkiáltott. Úristen, úgy néz ki, mint ha lebombázták volna a Moszkva teret! Tényleg, de ez most már Széll Kálmán tér. És ki volt az a férfiú, akiről egy ilyen nagy teret neveztek el? Hát, ezt hosszú lenne elmagyarázni, feleltem, mert fogalmam sem volt róla, de majd másnap elmondom.

 

Biológus unokaöcsém látogatott meg New York-ból. Húsz éve ment el szerencsét próbálni, nagyjából sikerült is neki. Buda központjában sétálva meg pillantottuk az átépítés alatt álló Széll Kálmán teret. Felkiáltott. Úristen, úgy néz ki, mint ha lebombázták volna a Moszkva teret! Tényleg, de ez most már Széll Kálmán tér. És ki volt az a férfiú, akiről egy ilyen nagy teret neveztek el? Hát, ezt hosszú lenne elmagyarázni, feleltem, mert fogalmam sem volt róla, de majd másnap elmondom.

 

  Hazaérve irány a számítógép, elvégre világszínvonalú Wikipédiánk van. Ekkor ért a csalódás. Összesen annyit tudtam meg, hogy a dualista kor miniszterelnöke 1899-1904. között. Ötéves kormányfői tevékenysége alatt jó szónoknak bizonyult, de semmi érdemleges tettet nem hajthatott végre, mert akkor nyoma lett volna a világhálón. Illetve egy érdekességet mégis találtam. Nevéhez fűződik a világ legbonyolultabb választási rendszere.

 

  Egy szavazatot leadhatott az a 24 életévet betöltött magyar állampolgár, aki tud írni-olvasni. Két szavazatra jogosult a 32. évnél idősebb, katonaviselt magyar, aki legalább négy polgárit végzett és három, vagy ennél több gyereke van. És aki minimum húsz korona adót fizet évente. A teljesítményt kevésnek találtam, de hát a közterek elnevezése meghaladja a kompetenciámat. Viszont közrejátszott az elismertségéhez, hogy miniszterelnöksége alatt nyílt meg az akkor világhírnek örvendő Parlamentünk, bár építéséhez nem sok köze volt Széllnek.

 

Ekkor jutott eszembe egy történet. Huszonöt évig dolgoztam a Nemzetgazdasági Minisztérium, egykoron Pénzügyminisztérium, József nádor téri épületében. Néhai főnököm, dr. Erdei József írni akart egy könyvet az 1867-1945. közötti pénzügyminiszterek életrajzáról, működéséről. A munkát nem fejezte be, de a kézirat egy példányát megőriztem. Benne fellelhető  Széll Kálmán, aki 1875-1878. között pénzügyminiszter volt. A minisztérium létszáma kinevezésekor 105 fő, három évre rá lecsökkent 79 főre. Nem lehetett nagy bürokrácia, mert Magyarország népessége, területe,anno háromszor akkora volt, mint most.

 

  Az 1876. évi 2521. számú PM rendelet alapozta meg az Országos Magyar Királyi Levéltár a kor színvonalának megfelelő modernizálását. Széll Kálmán aktív miniszter volt, bevezette a biliárdadót, a vadászfegyver adót, sőt a vadászati adót is. Ady Endre írásaiban hevesen támadta, nem az adók miatt, hanem mert álszent politikusnak tartotta.

  Egyébiránt Vörösmarty Mihály lányát, Ilonát vette feleségül. A Szép Ilonka c. vers ihletőjének szobra Budapesten, a VII. kerület Damjanich utca 3. számú ház udvarán található. A vers emlékét a Várban a Szép Ilonka története díszkút őrzi.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük