A Szlovén Köztársaság elismerésének és a diplomáciai kapcsolatok felvételének huszonötödik évfordulója alkalmából, korabeli dokumentumokból kamarakiállítás nyílt Szlovéniáról a magyar Külügyminisztérium Bem József téri épületében.

A Szlovén Köztársaság elismerésének és a diplomáciai kapcsolatok felvételének huszonötödik évfordulója alkalmából, korabeli dokumentumokból kamarakiállítás nyílt Szlovéniáról a magyar Külügyminisztérium Bem József téri épületében.

Szlovénia földrajzi helyzete roppant kedvező. A fővárosától, Ljubljanától számított ötszáz kilométeres körzetben Közép-Európa összes fontos városa megtalálható. Területe húszezer négyzetkilométer és ez azt jelenti, hogy a fővárosból az ország bármely szögletébe el lehet jutni egy órán belül. Amikor Tito halála után a soknemzetiségű Jugoszlávia is felbomlott, a függetlenségét a mai Szlovénia 1991. június 25-én kiáltotta ki és a jugoszláv hadsereggel folytatott tíznapos háborúval meg is őrizte. A szlovén-magyar kapcsolatokban nincsenek „problémás ügyek", vitás kérdések. Mindkét országban él kisebbség a másik nemzetből, amelyik összekötő kapocs lehet. Szlovénia „zöld ország". Területének több mint 60%-át erdők borítják, ezzel Svédország és Finnország mögött a harmadik helyen áll Európában.

Ez a huszonöt év szinte egy szempillantás alatt eltelt, de közben nagyon intenzívvé vált országaink között a kapcsolat. Valóban, kapcsolataink olyan jók, hogy nemrégiben, igen nagylelkűen, még területet is ajándékoztunk Szlovéniának – említette meg a kiállítás megnyitásakor tartott ünnepségen dr. Szabó László, Magyarország külgazdasági és külügyminiszter-helyettese. Az egyik kis határfolyó medre egy árvíz következtében kicsit megváltozott, ennek következtében tizenhárom négyzetméternyi(!) terület került át Szlovéniához. Magyarország 1992. január 15-én ismerte el Szlovénia önállóságát. Ugyanebben az évben mindkét országban megnyitottuk nagykövetségeinket is. Állandó és rendszeres az együttműködés. Egyre több határátkelő-helyet nyitunk meg és a Ljubljanát Budapesttel összekötő autópálya is folyamatosan épül, így az egyik városból a másikba való eljutás ideje mindinkább csökken. Korszerűsödik, gyorsul a vasúti közlekedés is.

Magyarország 1992 januárjában a legelsők között ismerte el Szlovénia függetlenségét- hangsúlyozta az ünnepi fogadáson őexcellenciája Škrilec Ksenija asszony, a Szlovén Köztársaság magyarországi nagykövete is megerősítette, hogy a két ország és a kisebbségek kapcsolatai példaértékűek nemcsak Közép-Európában, hanem az Európai Unióban is. Ha visszatekintünk az elmúlt huszonöt évre, akkor elégedettek lehetünk, Szlovénia kreatívan és ambiciózusan vált a nemzetközi közösség tagjává, tisztában van azzal, hogy milyen faladatai és kötelezettségei vannak. Az ENSZ tagjaként több mint 180 országgal vette fel a kapcsolatot, tagja a NATO-nak és az EU-nak, a Schengeni-övezetnek és bevezette az eurót. Volt a Biztonsági Tanács Tagja és az EU elnöke is. Magyarország és Szlovénia barátként, szövetségesként működik együtt. Sikerült bebizonyítanunk, hogy nehéz időkben is számíthatunk egymásra. Gazdasági, kulturális és infrastrukturális téren bőven van tennivalónk, a közös munka tehát folytatódik.

A jövőbe tekintő közös tervek pedig ezt az eddigi példás együttműködés folytatását és erősítését vetítik előre – nem utolsósorban az idegenforgalom élénkítése terén. Ljubljana érdekes barokk építészeti emlékeket őriz. Szlovéniában feltűnően sok a templom. A lakosság létszámához mérve itt található Európában a legtöbb. Minden háromezer emberre jut egy! Az első Bibliát már 1583-ban kiadták, négy évvel az angol, és hét évvel a magyar nyelvű megjelenése előtt. Bátran nevezhető „négy évszakos" országnak, mert nagyon változatos. A mediterrán, az alpesi és a pannon térség metszőpontjában helyezkedik el. Ez a változatosság tükröződik az idegenforgalmi kínálatában, gasztronómiájában és borászatában is, kiegészítve az érintetlen természet, az izgalmas barlangrendszerek, a gyógyhelyek vonzerejével.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük