Révay András: Nyeregbe Magyarország!
5 perc olvasás
Bár a Nemzeti Vágta központi jelmondata valószínűleg nem fog teljesülni, azért az errefelé vezető úton már megindultunk. Mind többen pattannak nyeregbe, ha megkésve is, de igazolva Petőfi sorait: „…a magyar lóra termett…"!
Bár a Nemzeti Vágta központi jelmondata valószínűleg nem fog teljesülni, azért az errefelé vezető úton már megindultunk. Mind többen pattannak nyeregbe, ha megkésve is, de igazolva Petőfi sorait: „…a magyar lóra termett…"!
Erőt, Tisztességet! Így köszöntötték a Nemzeti Vágta futamainak sorsolására meghívott közönséget a bevonuló huszárok. A Vágta főkapitánya, Székely Tibor, a Magyar Huszár- és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke mindjárt meg is magyarázta, miért térnek el a honvédségnél megszokott formától. Érzékeltetik ezzel, hogy a tisztességből – mivel hiányzik – többet szeretnének. A hagyományőrzők igyekeznek is megfelelni a saját maguk által támasztott elvárásnak, tisztességgel kitartanak nagy elődeik szellemisége mellett. Be kívánják mutatni a világnak: ha van igazi hungaricum, akkor a magyar huszár az!
A főkapitány szavai után a huszárkülönítmény az emelvényen helyezte el a „vágta-kardot", mely a verseny végén a győztes díja lesz. Megszerzésére sokan pályáznak. Bátran elmondható: több helyen máris a vágta lázában égnek, hiszen a helyi előfutamok nagy része lezajlott. Megritkultak a versennyel szemben bizalmatlan, kétségeket ébresztő hangok, a támogatóké viszont megerősödött. Több, mint háromszáz település – köztük tucatnyi határon túli – vállalt aktív részvételt. Számukra egyértelművé vált: a fővárosban bemutatkozni több, mint egy nagyszerű, közös ünnepség. A vágta jelképe lett annak az összetartozásnak, amit nem vághat szét semmilyen határ.
Tamás István, a Nemzeti Vágta elnöke a rendezvényt egy felszálló repülőgéphez hasonlította. Amikor a gép elindul, elér egy pontot, amikor a sebessége olyan, hogy már nem maradhat a földön, mert elfogy alatta a kifutó. Fel kell szállnia! A vágta esetében ez a pont a sorsolás. Létrejött a kuratórium, az esemény tisztaságának felügyelője, és a hagyományőrzők, a huszárok is megtettek mindent a siker érdekében. A történelmi szakszerűséghez a szakmai segítséget a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai adják, a Széchenyi István Társaság is elvállalta a védnökséget, hiszen az idei vágta a legnagyobb magyar emléke előtt adózik. Minden adva van tehát egy nagyszerű rendezvény létrehozásához.
Széchenyi gyakran jelent meg huszárként kora fontos eseményein. Az egyenruhát büszkén viselte. Dr. Kedves Gyula történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgató-helyettese erre számos példát említett. Meghatározó szerepet játszott a gróf a lóversenyzés meghonosításában is és ennek társadalmi szempontból van igen nagy jelentősége. A XIX. század első felében az a lóverseny, amit Széchenyi hozott be Angliából, több volt, mint úri passzió. A lóverseny volt az első helyszín ahol teret nyerhetett a polgári gondolkodás. Ahol megindulhatott a születési előjogokat őrző rendiség felbomlása. Ott egy módosabb polgár vagy ügyes parasztgazda összemérhette szakértelmét, lovának tudását az arisztokratákkal. Ezek voltak az első pillanatai a reformkori Magyarország születésének! Ezért is indokolt, hogy az idei vágta során illően megemlékezzünk Széchenyiről, aki mint a lóversenyzés atyja és a huszárság megtestesítője jelenhet meg a történelmi háttér előtt.
Nagy öröm a magyar lovas társadalom számára, hogy már a harmadik vágtára kerülhet sor – hangsúlyozta Szotyori Nagy Kristóf a Nemzeti Vágta versenyigazgatója. A 2010-es vágtára hetvenkét nevezés érkezett, ennyi település, ennyi ló és lovas mérkőzik meg, hogy eldöntse: Nyíregyháza és Bácsalmás után ki nyeri meg a harmadik versenyt. A települések címereit egy ládában helyezték el és a kuratórium tagjai abból húzzák ki a neveket. A benevezettek közül tizenkét – hatszemélyes csoportból álló – előfutamból alakul ki a középfutam és a döntő rendje.
Június 5-én, szombaton rendezik meg a tizenkét előfutamot, ennek résztvevőit sorsolás dönti el. Másnap, tehát vasárnap, június 6-án, kerül sor a középfutamokra és a döntőre. A tizenkét előfutam első és második helyezettje indulhat a vasárnapi középfutamokban – összesen tehát huszonnégy versenyző. Az első négy középfutamban öten, az ötödikben négyen állnak majd rajthoz. A döntőnek tehát végül összesen öt résztvevője lesz. A győztese nyeri meg a díszkardot. A rendezők – reménykedve a jó időben – a vágta mellé számos szórakoztató programot is szerveznek. Így például lesz kézműves termékek vására, honfoglalás-kori íjásztábor és huszártábor is és a gyereke sem maradnak látványosság nélkül.
