A rendkívüli tehetségű itáliai reneszánsz festő, Raffaello és kortársainak rajzait, metszeteit mutatja be 2013. december 18-tól 2014. március 30-ig a Szépművészeti Múzeum. A bejárathoz közeledve Perino del Vaga 1535 körül készült Szent György és a sárkány című képének felnagyított változata fogadja a látogatót, de bent valódi Raffaellókkal is találkozhatunk.

A rendkívüli tehetségű itáliai reneszánsz festő, Raffaello és kortársainak rajzait, metszeteit mutatja be 2013. december 18-tól 2014. március 30-ig a Szépművészeti Múzeum. A bejárathoz közeledve Perino del Vaga 1535 körül készült Szent György és a sárkány című képének felnagyított változata fogadja a látogatót, de bent valódi Raffaellókkal is találkozhatunk.

A valódiságot persze a kor, a XVI. század szellemének megfelelően kell értelmeznünk – mondta el a hivatalos megnyitó előtt Kárpáti Zoltán, a kiállítás rendezője. Eben az időben teljesen természetes volt ugyanis, hogy egy nagy mester köré tanítványok, segítők gyűltek, akik képesek voltak pontosan úgy, olyan stílusban rajzolni, festeni, mint a műhely irányítója. Az eredetiség ezért sok esetben kétséges és csak a ma rendelkezésünkre álló, fejlett vizsgáló eszközökkel tudunk többé-kevésbé pontos megállapítást tenni. Jelenleg hat olyan rajza van a Szépművészeti Múzeumnak, melyet Raffaellónak tulajdonítunk, ezekre épül a hatvanhat darabos kiállítás. A rendezők azt kívánták bemutatni, milyen hatással volt ő az olasz művészetre. A múzeum gyűjteményében ezernél is több rajz és 4600 olasz metszet van.

Raffaello nagyon rövid ideig élt, 37 éves korában halt meg. Karrierje 1508 és 1520 között, Rómában érte el csúcspontját. Korábban Perugiában egy arisztokrata család oltárképet rendelt tőle. A legkorábbi, neki tulajdonítható, félköríves rajz ennek a vázlata. Sajnos rossz állapotban van, de ez nem szokatlan az ilyen korú alkotásoknál. Mint ahogyan az sem, hogy az akkor divatos más művészek stílusában készült. Az eredetiségét az támasztja alá, hogy a grafikai kiállítások történetében először, fototechnikai vizsgálatokat végeztek az összes Raffaello rajzon és az Esterházy Madonnán is. Most első alkalommal készültek infravörös és ultraviola felvételek, melyek lehetővé tették technikájuk és állapotuk részletes tanulmányozását. Az infravörös fény a papíron maradt korábbi vázlatot vagy egy másik lapról, átnyomott körvonalakkal készült mechanikus másolatot leplezi le, az ultraviola pedig a megkopott, ma már szabad szemmel nem látható vonalakat teszi ismét láthatóvá.

Ugyancsak régóta vitatott a betlehemi gyermekgyilkosságokról készült rajz eredete. Számos találgatásra adott okot, hogy mihez készült és milyen szerepe volt. Ma az érett reneszánsz egyik mesterművének tekintjük. Kapcsolata Marcantonio Raimondi rézmetszetéhez régóta nyilvánvaló. Raffaello ugyanis üzletembernek sem volt rossz. Az elsők között ismerte fel, hogy a sokszorosított grafika segítségével kompozícióit széles körben népszerűsítheti. Az 1510-es évek elejétől a korszak legkiválóbb rézmetszőjével, a bolognai származású Raimondival működtetett vállalkozása hosszú időre meghatározta a római metszetkiadást. A rajz mellett látható kép az egyik legtöbbet kiadott és anyagilag is az egyik legsikeresebb metszet.

A kiállítás egyik „főműve" az egészen biztosan Raffaellótól származó, 1513-14 körül, ezüstvesszővel rajzolt Vénus. Mellette más, a maguk korában kiemelkedő mesterek munkái is szerepelnek. Raffaello legközvetlenebb tanítványától illetve munkatársától, Giulio Romanótól négy, Perino del Vagától nyolc, Polidoro da Caravaggiótól pedig két rajzot mutatnak be. Az új művészgeneráció legkülönlegesebb egyénisége, Parmigianino, gyakran merített Raffaello kompozícióiból. Raffaello volt a fő forrása a velencei Battista Francónak is, aki a század közepén fontos szerepet játszott a római művészet észak-itáliai elterjesztésében.

Az Angyalfejről biztosan tudjuk, hogy melyik freskó előkészítésénél született. Ez a freskó Raffaello életében már nem készült el, a műhelye fejezte be. Arról is tudunk, hogy az utolsó időszakban ő már egyre inkább a műhelyére hagyta a művek kivitelezését. Ezt mások is így csinálták. Az viszont, hogy az előkészítést is másokra hagyta, teljesen szokatlan, szinte forradalmi volt ebben az időszakban. A barokk időszakban, úgy ötven évvel később már sokan követik. Hiába van a kép jobb alsó sarkán tintával Raffaello neve, valószínűleg azt később íratta oda egy gyűjtő. A XVI. századi megrendelő számára elegendő garancia volt, ha a mű a Raffaello műhelyből származott, akkor azt már eredetinek tekintette.

Az Esterházy Madonna nemcsak Raffaellónak, de a Szépművészeti Múzeumnak is az egyik főműve. A művész firenzei tartózkodásának végén született festmény kompozíciója leonardói minták alapján született. Ebben az időszakban komoly megbízása nem volt, másokhoz hasonlóan ő is olyan képeket festett, amiket nagyon könnyű volt eladni. Házassági, eljegyzési ajándékként vásárolták ezeket. A kis festmény különlegessége, hogy befejezetlen maradt. Ezért van, hogy több pontján – főleg a testszíneknél – nagyon jól látszik az „alárajzolás". Ennél a képnél az infravörös fényben készült felvételeken látszik a rajz a legjobban, így tanulmányozhatóvá vált, hogy a mester milyen módon dolgozott. A kép mellett felállított érintőképernyős készüléken még a képkeret restaurálásának részleteire is kiterjedő videó látható.

Elhagyva a kiállítás területét, a ruhatár előtti előcsarnokban a látogatóra még egy meglepetés vár. A SAMSUNG cég ajándéka, egy óriási, két méternél is nagyobb képátlójú TV készülék. Érdekessége, hogy sem távirányító, sem más konzol nem szükséges hozzá. Elegendő, ha eléállunk, felemeljük a kezünket, máris megjelenik a képernyőn a szabályozás lehetősége, a kézmozgással irányíthatjuk, mit kívánunk megnézni. A hatalmas felületen az Esterházy Madonna fototechnikai vizsgálatáról láthatók felvételek. Kiderült, hogy a rendkívül vékony, később megvetemedett fatábla középen eltört, de a restaurálás olyan tökéletesen sikerült, hogy ezt ma már csak a nagyon figyelmes szemlélő veszi észre. Láthatjuk a képet egészben és részleteiben, úgy, ahogyan arra korábban még soha senkinek nem volt lehetősége.

www.szepmuveszeti.hu