Révay András: Rendkívüli lehetőség Budapesten

A Magyar Nemzeti Galériában június végétől október elejéig látható Modigliani-kiállítás az olasz festő életművének első nagyszabású bemutatója Magyarországon. A több mint nyolcvan alkotást – köztük 61 Modigliani-művet, aktokat, portrékat és szobrokat felvonultató tárlatra a világ több nagy köz- és magángyűjteménye kölcsönzött műveket.

A Magyar Nemzeti Galériában június végétől október elejéig látható Modigliani-kiállítás az olasz festő életművének első nagyszabású bemutatója Magyarországon. A több mint nyolcvan alkotást – köztük 61 Modigliani-művet, aktokat, portrékat és szobrokat felvonultató tárlatra a világ több nagy köz- és magángyűjteménye kölcsönzött műveket.

A tragikusan rövid életű, olasz származású festőművész élete hosszú ideig kevéssé állt az érdeklődés középpontjában. Mindössze harmincöt évet élt, ennek ellenére, az utolsó, nem egészen tizenhárom esztendő alatt, egy teljes modern életművet hozott létre. Livornóban született 1884-ben, tanulmányait Firenzében, részben Velencében végezte és 1906-ban már a fiatal művészek bohém életét élte Párisban. Az ott dolgozó külföldi művészek – Picasso, Chagall – társaságának ismert alakja volt. Képeit eleinte alig vásárolták. Művészetbarát támogatóknak köszönhetően festhetett. Egy rövid ideig Nizzában is lakott, de többnyire Párizsban élt. Egészségi állapota 1919-ben már erősen romlott. Tuberkulózisa mellé veseproblémák is jelentkeztek, agyhártyagyulladásban halt meg 1920-ban. Életéről, munkásságáról, a kortársak beszámolói alapján regények, filmek születtek. Művészete iránt az érdeklődés a II. Világháború után és napjainkban erősödött föl.

A világ legnagyobb múzeumainak történetében is rendkívül ritka pillanat, hogy a 20. századi művészet két olyan kiemelkedő személyisége, mint Modigliani és Picasso egyszerre legyen jelen egy-egy nagy, retrospektív tárlattal – úgy, mint a most következő hónapban a Magyar Nemzeti Galériában – hívta fel a figyelmet a páratlan lehetőségre dr. Baán László a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria főigazgatója. Ráadásul Modiglianinak eddig még soha nem volt nagy, átfogó bemutatója Magyarországon! Az elmúlt száz évben csak pár képét láthattuk, elszórtan, néhány kiállításon. Most – a világ számos nagy múzeumának szíves segítőkészsége nyomán – hatvannál is több képét kölcsönözhettük, erre az egész életművet felölelő budapesti tárlatra. Olyan – japán tulajdonban lévő – képet is láthatunk, ami a megszületése óta mindössze kétszer volt Európában! Annak érdekében, hogy minél többen élhessenek a ritka alkalommal, a Nemzeti Galériában mindkét kiállítás megtekintésére jogosító – kombinált – jegy vásárolható.

Az a különleges hálózat, ami összefogja a francia múzeumokat éppen azért jött létre, hogy megkönnyítse az ilyen nagyszabású kiállítások létrejöttét – mondta el Laurent Salomé, a Réunion des musées nationaux – Grand Palais tudományos igazgatója. Mi ilyen kiállításokról álmodozunk és ez a mostani bárhol a világon megállná a helyét. Szobrokon, festményeken és rajzokon mutatja be Amedeo Modigliani (1884-1920) életművének főbb korszakait és stílusfordulatait, valamint a kortársakhoz fűződő kapcsolatát. Az életét övező mítoszok, az árveréseken elért rekordárak gyakran elterelik a figyelmet az alkotó valódi művészi teljesítményéről. Modigliani ugyanis úgy vált az európai modernizmus egyik legfontosabb mesterévé, hogy valójában soha nem tért el a klasszikus műfajoktól és a klasszikus formálástól.

Modigliani ma elsősorban jellegzetes, finoman stilizált arcképeiről, érzéki aktjairól ismert. Kevesen tudják azonban, hogy kezdetben leginkább szobrászként szeretett volna érvényesülni. Azt tervezte, hogy megalkotja az emberiség templomát. Kísérleteiről közel harminc kőszobor és több száz rajz tanúskodik. Különösen két motívum foglalkoztatta: az emberi fej és a kariatida, az építészeti elemet hordozó nő alakja. Kortársaihoz hasonlóan, ő is a test geometrizálást tartotta vonzónak, de jobbára ősi és távoli kultúrákhoz fordult inspirációért. A test arányai, a beállítások és a stilizált arcvonások számos művén egyiptomi hatásokra vezethetők vissza. Szobrain és rajzain például visszafogott a mosoly. Ugyanakkor erősen érdekelte az afrikai törzsi művészet is.

Mindezek ellenére rossz fizikai állóképessége és pénzhiánya miatt kénytelen volt abbahagyni a kő megmunkálását. Modigliani 1914-től ismét kizárólag a festészetnek szentelte magát. Ő lett a párizsi avantgárd portréfestője. Mostanában egyre nagyobb figyelem irányul a művésztársairól készített portrékra, amelyek izgalmas körképet mutatnak a festő baráti közegéről és az 1914-1918 közötti párizsi művészeti élet szereplőiről. A háború kezdetén, majd 1915-ben készült korai, a „Vissza a festészethez" című kiállítási szekcióban összegyűjtött portréi arról az állhatatos útkeresésről tanúskodnak, amelynek során fokozatosan rátalált saját, jellegzetes stílusára. Munkái jól illusztrálják, hogy miként igyekezett egyensúlyt teremteti belső víziója és modellje egyedi vonásai között.

Különleges lehetőség nyílt Modigliani számára 1917-ben: akkori támogatója, a lengyel származású műkereskedő és költő Léopold Zborowski modelleket, műtermet és pénzt biztosított neki egy aktsorozat elkészítésére. A kiállításnak ebben az egységében látható aktok kiválóan szemléltetik, hogy a régi mestereket is jól ismerő olasz művész miként értelmezte újra a hagyományos műfajt. Élete utolsó éveiben Modigliani minden tekintetben kiérlelt, gondosan kiegyensúlyozott aktokat és portrékat festett. Paul Cézanne példáját követve, az ő színei is világosabbak lettek a napsütötte Dél-Franciaországban, ahol legharmonikusabb képeinek egy részét készítette. A tőle és más alkotóktól származó, mintegy nyolcvan mű ezen a kiállításon lehetőséget teremt, hogy képet formáljunk gazdag életművének összetettségéről és megismerjük stílusának egyéni, modern ízét.

www.mng.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.