Sokan gondolják úgy, hogy ha valaki balett-előadásra vált jegyet, akkor azt komolyan, fegyelmezetten illik végignézni. Az Operaházban erről másként vélekednek. Egy kifejezetten vidám előadásra készülnek és ennek igazolásaként nem a megszokott sajtótájékoztatóra, hanem ezúttal a próbaterembe hívták meg az újságírókat.

 

 Sokan gondolják úgy, hogy ha valaki balett-előadásra vált jegyet, akkor azt komolyan, fegyelmezetten illik végignézni. Az Operaházban erről másként vélekednek. Egy kifejezetten vidám előadásra készülnek és ennek igazolásaként nem a megszokott sajtótájékoztatóra, hanem ezúttal a próbaterembe hívták meg az újságírókat.

 A bemutató 2010. november 27-én és 28-án lesz – hiszen két szereposztás táncolja a darabot – mondta el Keveházi Gábor balett-igazgató. „A Rosszul őrzött lány" Frederick Ashton csodálatos alkotása és minden olyan nagy együttes repertoárján helye van, mint amilyen a Magyar Nemzeti Balett is. Egyaránt szól a gyerekeknek és a felnőtteknek, vidám, szórakoztató. Mai világunkban ez ránk is fér. Budapesten bemutatták már 1971-ben is, akkor a férfi főszerepet, a ma balett-igazgatója táncolta, kedvenc szerepei közé tartozott. A korábbihoz képest most annyi a változás, hogy ezúttal az eredeti díszletekkel és jelmezekkel állítják színpadra. Olyan szerepek vannak benne, amiben a tehetséges fiatalok szinte lubickolhatnak és örömük a közönségre is bizonyosan átragad majd.

 Szennai Kálmán karmester a partitúra érdekességeire hívta fel a figyelmet. A balettet először 1789-ben Bordeaux-ban mutatta be Jean Dauberval együttese. A híres francia balettmester állítólag kitűnő hegedűs is volt, ennek tudható be, hogy a zenében sok a „kölcsönzött" részlet és ez a tény később sem változott. Eredetileg a darab komponistája Ferdinánd Hérold, vígoperák termékeny szerzője volt, hat balettet is írt a párizsi Opera számára, amelyek közül A rosszul őrzött lány volt a negyedik. Muzsikája felidézi a korabeli vígoperák és balettek hangulatát, jellegzetes hangzásvilágát és jól alkalmazkodik a darab cselekményének alakulásához, mulatságos helyzeteihez, kedvesen egyszerű hőseihez. A cselekmény időpontját és atmoszféráját nem eredetiségével, hanem épp azáltal idézi fel, hogy részeket „kölcsönöz" Rossinitől és Donizettitől (sőt, olykor Mozart és Händel töredékek is felbukkannak).

 A balett elején a Sevillai borbély nyitányának elemeire ismerünk rá, és a nyári vihar megoldásához is Rossinitől vesz át részeket. Az aratási jelenet tánckettősét viszont Donizetti Szerelmi bájitalából merítette. A későbbi átdolgozások alkalmával is gyakran „dúsították" a zenét más szerzőktől vett, ismert részletekkel. A rosszul őrzött lány egyik legújabb változatát, Hérold muzsikájával – John Lanchbery zenei átdolgozásában – a Royal Ballet mutatta be 1960. január 28-án, a londoni Covent Garden Operaházban. A mű színpadra álmodója Frederick Ashton volt, akinek a neve összeforrott az angol balett első negyven évével. Ezt, a Lanchbery partitúrát használják most a Magyar Állami Operaházban is, megható, kacagtató, egyszerű, könnyed muzsika.

 A mű budapesti színpadra állítója Alexander Grant, aki egykor maga is Ashton tanítványa volt, így most az ő elképzeléseit valósítja meg a magyar művészek közreműködésével. Grant a Királyi Balettnél töltött harmincéves karrierje során számos vezető szerepet táncolt, a legjelentősebbek közülük azok, melyeket Frederick Ashton koreografált számára. Ilyen többek között az Alain is, A rosszul őrzött lány című balettben. A mulatságos, esernyős figura mindig is az egyik legkedvesebb maradt számára, pedig pályafutása során számos jelentős sikert mondhat magáénak. Jól jelzi, hogy 1965-ben megkapta a Brit Birodalom Lovagrendjének kitüntetését a balettért tett szolgálataiért.

 Azóta harmincnál is több együttes adta már elő az ő vezetésével ezt a darabot. Bárhol is kerül színre a közönség és sajtó azonnal a szívébe zárja az előadást. A balettek zöme ugyanis valamilyen drámai eseményt dolgoz fel, ezúttal viszont egy vidám balettel találkozhat a néző. Nem is akármilyennel! A tanyasi udvarház szérűjén tyúkok és kakas kapirgálnak, de van benne élő póniló is, ami mindig nagy sikert arat a gyerekek körében. A történet karaktereit tekintve is egy sor igen rokonszenves figurával találkozhatunk. Ashton koreográfiájában az igényes táncolnivaló mellé megkapjuk a karakterekből és a helyzetkomikumból eredő humor minden poénját.

A hazai közönség először 1971-ben találkozhatott A rosszul őrzött lánnyal, amikor az egykori „keleti blokk országai" közül elsőként az Operaház balettegyüttese tűzhette műsorára e kétfelvonásos „nyugati" darabot. Ez a balett volt tehát a nyitány a társulat repertoárjának nemzetközivé válása során. Jelenlegi felújítása igazolja, hogy fontos mű azért is, mert a táncművészet mellett itt erősen előtérbe kerül a színészi játék. Nem kell hozzá magyarázat, a történet teljesen nyilvánvaló, mindenki érti, hogy mi zajlik a színpadon. Igazi komédia, ahol mindjárt az első képben, a kakas és a csirkék tánca jelzi a közönségnek, hogy igen, itt szabad nevetni!

http://www.opera.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük