Révay András: Tánc a Marson
6 perc olvasás
Április 17-én mutatja be a Csipkerózsika című klasszikust a Magyar Nemzeti Balett az Operában. A világhírű koreográfus, Sir Peter Wright alkotásának színrevitelével megkezdődik a csaknem egyhónapos sorozat: május 7-ig tizenegy különféle tánckoreográfia követi egymást az Operaház és az Erkel Színpadán. A kínálatban két egyfelvonásos ősbemutatója is szerepel.
Április 17-én mutatja be a Csipkerózsika című klasszikust a Magyar Nemzeti Balett az Operában. A világhírű koreográfus, Sir Peter Wright alkotásának színrevitelével megkezdődik a csaknem egyhónapos sorozat: május 7-ig tizenegy különféle tánckoreográfia követi egymást az Operaház és az Erkel Színpadán. A kínálatban két egyfelvonásos ősbemutatója is szerepel.
Egy nagy óceánjáróhoz hasonlította a Magyar Állami Operaházat Ókovács Szilveszter, főigazgató. Az elmúlt héten öt itthoni, vidéki és egy kolozsvári társulat lépett fel egy-egy előadással az Erkel Színházban, növekvő érdeklődéssel övezve. Ez azt jelenti, hogy minden este ezret meghaladó nézőszámról beszélhetünk. Most pedig a balett-tavasz köszönt be és ez hasonlít ahhoz, amikor egy nagy hajó egyik fedélzetén klasszikus, a másikon modern zenét játszanak, a harmadikon pedig diszkó szól. Ebben a balettsorozatban is lesz világszerte ismert nagy mű és kortárs modern zenére készült újdonság. A Space Fantasy című esten például Barta Dóra, Megbolydult bolygó és Földi Béla, Marsbéli krónikák című alkotása kerül színre a Magyar Nemzeti Balett és modern táncra szakosodott vendégművészek előadásában.
A Csipkerózsika táncos pályafutásának első nagy szerepe volt – emlékezett vissza Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója. A Csajkovszkij és Marius Petipa által megalkotott Csipkerózsika 1890-es, szentpétervári ősbemutatóját számtalan átdolgozás követte, mire a darab az egész világon elterjedt. A Magyarországon eddig játszott két változat a szovjet-orosz hagyományhoz kapcsolódik, a hazai bemutató 1967-ben volt, utoljára pedig 2003-ban játszotta a Magyar Nemzeti Balett. Csajkovszkij balettzenéje a korszak egyik remekműve, kiválóan mutatja meg a szituációkat és a cselekmény karaktereit, miközben önmagában is izgalmat, feszültséget kelt. Ez a mostani, a régi Petipa alkotást idézve, annak abszolút mai változata. A díszletek is meglepőek, ugyanakkor gyönyörűek lettek. A balettet négy szereposztásban mutatja be az Operaház, nagy tudású, tehetséges művészekkel.
Solymosi Tamás vezetése alatt a Magyar Nemzeti Balett feljutott arra a szintre, ahol a világ nagy együttesei vannak – állapította meg Sir Peter Wright, az új előadás koreográfusa. Őt 1993-ban lovaggá ütötték elévülhetetlen érdemeiért, a Birmingham Royal Ballet felvirágoztatásáért, amely által a kiválóan képzett klasszikus együttes önállóvá vált. Színpadra állításai messzemenőkig kidolgozottak, munkáinak állandó jellemzője az igényesség és a drámai hatások kiváló alkalmazása. Csipkerózsika-koreográfiáját műsoron tartják Bécs, Amszterdam és Anglia társulatai. Véleménye szerint ez a koreográfia a nagy tradíciókkal rendelkező klasszikus együttesek bibliája, amit a legnívósabb helyeken szinte kötelező repertoáron tartani.
Az április 17-i operaházi bemutatót a Tavaszi Fesztivál keretében két egyfelvonásos premier előadása követi április 21-én az Erkel Színházban. Nem szeretne harcra kelni az ikonikus film képeivel – mondta el Bartha Dóra, a Badora Társulat vezetője, Harangozó-díjas koreográfus. Inkább a darab gyökereként szóba jöhető belső adottságokat keresi. Minimalista díszletezésű munkája, a Megbolydult bolygó, Godfrey Reggio Kizökkent világ című kultuszfilmje alapján Philip Glass Koyaanisqatsi-zenéjére készült, és a mai hírekből áradó, ránk leselkedő veszélyek: a globális terror, a klímaváltozás, a humanitárius katasztrófák ihlették. Az ötletgazda Ókovács Szilveszter, aki 1984-ben csak titkos vetítésen nézhette meg a Kizökkent világ filmet, azóta nem szabadul a hatásától. Földi Béla koreográfus pedig a Marsra kirándul a Budapest Táncszínházzal. A Marsbéli krónikák című novelláskötet 1950-ben jelent meg az Egyesült Államokban. Az író, Ray Bradbury, az ember Marsra érkezésének és a „vörös bolygó" gyarmatosításának elképzelt történetét tárja az olvasó elé, melyet csak hangsúlyosabbá tett a Solaris együttes Amerikában is jól ismert zenéje. A zenei anyag mindössze 24 perces – mondta el a koreográfus – amibe igen nehéz a sok epizódot belekomponálni. A fellépő tizenkét táncos közül nyolc a Budapest Táncszínház, négy pedig a Magyar Nemzeti Balett tagja. Nekik nehéz feladat egy rock zenekar muzsikájára táncolni, azoknak pedig nagy kihívás, hogy állandóan egyenletes ütemben kell játszani.
A három bemutató után ismét megrendezik az Erkel modern táncprogramjait, melynek két előadásnapján a legnagyobb befogadóképességű hazai színház látja vendégül vidéki táncegyütteseinket, nagyszínpadi lehetőséget kínál a kortárs táncművészetet képviselő társulatoknak is. Április 29-én a „TáncTrend '16" esten nyitják az előadássorozatot. A Badora Társulat művészeinek interpretációjában ismét megismerhet egy Barta Dóra-koreográfiát a közönség. Az Ördöghomok, alapgondolata: Isten az embert abból a homokból teremtette, amit az Ördög hozott fel a tenger mélyéről. Kozma Attila filozófiája, hogy az ember, ha alkot, a múltjához nyúl vissza. Ő most „Fellini Etüd" című – Federico Fellininek emléket állító – alkotásában az olasz filmrendező mágikus realista remekműve, a La Strada színpadi adaptációja látható a Miskolci Balett előadásában. A műsor második felében a Magyar Nemzeti Balett Kibillent harmóniák című darabja kerül színre hat olyan táncművésszel, akik alapvetően a klasszikus balett repertoárban vannak otthon, mégis időről-időre megmutatják, hogyan képesek ezekkel az alapokkal más műfajban érvényesülni.
Az előadássorozatot a hagyományosan megrendezett Pas de Quatre '16 zárja, a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett és a Magyar Nemzeti Balett egy-egy előadásával. Ritkaság egy színpadon látni Magyarország legnívósabb táncegyütteseit. A szegedi táncosok a Juronics Tamás és társulata alkotta Mimikri-ben, a Dél-Koreában született szerző kínai hangszerekre komponált zenéjére táncolnak. A győriek Cayetano Soto: Uneven; a pécsiek MacMillan: Orfeusz pillantása; a magyar Nemzeti Balett a Walking Mad című egyfelvonásossal készül. A négy különleges alkotás más-más választ ad arra, milyen lehetőségek és formák állnak a hagyományból építkező, mégis új utakat kereső balettnyelv előtt. Az összesen kilenc kortárs darabot felvonultató, kiemelkedően gazdag modern sorozat után az Operában elindul a májusi Anyegin-széria. Elsejétől hat alkalommal kerül színre a 2012-ben bemutatott, nagy sikerű Puskin-adaptáció, amelyet John Cranko állított színpadra.
