Révay András: Túl a csődveszélyen

 Fenntartható versenyképesség címmel adta ki idei éves jelentését a Magyar Európai Üzleti Tanács. Az 1998-ban alakult szervezet tagjai a magyar gazdaság szempontjából legfontosabb tizenöt nagyvállalat igazgatói, vezérigazgatói.

 Fenntartható versenyképesség címmel adta ki idei éves jelentését a Magyar Európai Üzleti Tanács. Az 1998-ban alakult szervezet tagjai a magyar gazdaság szempontjából legfontosabb tizenöt nagyvállalat igazgatói, vezérigazgatói.

 Magyarország túl van az államcsőd veszélyén, jelentette ki dr. Martonyi János külügyminiszter a jelentést ismertető sajtótájékoztatón. Az eseményen jelen voltak a Magyar Európai Üzleti Tanács (Hungarian European Business Council – HEBC) tagjai és számos Uniós tagország budapesti nagykövete is megtisztelte részvételével a rendezvényt. Az előadások során rendkívül fontos, a kormányzat számára elengedhetetlenül megszívlelendő ajánlások hangzottak el. Az egész jelentésen átvonul az a szempont, hogy stratégiailag megalapozott, hosszú távú célrendszerre van szükség. Ugyanakkor az igazi kérdés: hogyan tudjuk növelni versenyképességünket? Melyek a tartalékaink, amiket ennek érdekében felhasználhatunk? Magyarországon a legfontosabb feladat a kis- és középvállalati szektor erősítése.

 A tanácskozást köszöntötte Pierre Labouverie, Belgium magyarországi nagykövete, jelenleg országa tölti be ugyanis az Unió soros elnöki tisztét. Januártól ezt a posztot Magyarország veszi át, ez nagy kihívás és hatalmas lehetőség is egyben. Olyan időszakban kerül rá sor, ami az egész európai integráció szempontjából kulcsfontosságú és meghatározó lesz az Unió következő évtizedeire. Fontos feladataink lesznek a szociális ügyek, a környezetvédelem területén, a terrorizmus és az illegális bevándorlás elleni harcban. Magyarország számára mintaként szolgálhat, hogy Belgium is nyitott gazdaság, ahol bebizonyosodott; az odatelepedett multik és a hazai KKV-k csak együtt boldogulhatnak.

 A HEBC elnöke, Ferenczi Tamás a kétoldalú előnyöket hangsúlyozta. Nem elhanyagolható Magyarország hozzájárulása az európai Unió versenyképességéhez, de nem szabad megfeledkezni azokról az előnyökről sem, amelyeket tagállamként az Uniótól élvezünk. Az Unió versenyképességének növeléséhez komoly hozzájárulásunk az ország természetes vízkészlete – beleérve a hőforrásokat is – és a vízgazdálkodásban rejlő lehetőségeink. Európa egyik legnagyobb folyója, a Duna jobb kihasználása része lehetne a fenntartható energiatermelésnek, az idegenforgalomnak és hasznos a mezőgazdaságnak is.

Az elnököt követően a Tanács számos tagja fejtette ki véleményét. Mészáros Zoltán, a Philips Hungary ügyvezető igazgatója úgy véli, 2010. – 2011. után a világ a fenntartható növekedés irányába fog haladni. Az előrejelzések óvatosan optimisták. Andrea Zambelli, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója szerint a gyógyvíz, a turizmus és a kultúra miatt döntenek a külföldi befektetők Magyarország mellett. Ezt kell erősítenünk! Pécsi-Szabó Miklós, az OMV Hungária ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: Fontos meghatározni, melyek azok a társadalmi, gazdasági területek, ahol az állam kizárólag szabályozó szerepet tölt be vagy maga is részt vesz azok kialakításában és a köztulajdonú funkciók ellátásán túl nem enged be más szereplőt. Dönteni erről a politika hatásköre, ám a gazdaság szereplői számára kiemelt jelentőségű, hogy az egyértelmű, ésszerű időtávon belül állandó és kiszámítható legyen. A szabályozásnak világosnak és mindenkire egyformán érvényesnek kell lennie, egyenlő esélyeket biztosítva!

A Tanács tagjai 10 pontban foglalták össze ajánlásaikat az ország számára, amelyek véleményük szerint a fejlődés, a növekedés és a versenyképesebbé válás legfontosabb feltételei:

– Országstratégia megalkotása, a hosszú távú kiszámíthatóság és tervezhetőség érdekében.

– Az ország erősségeire fókuszálva, azoknak a területeknek a kijelölése, ahol Magyarország vezető szerepet tölthet be, akár természeti, földrajzi adottságaiból eredően, akár ágazat specifikusan.

– Küzdelem a korrupció ellen, a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása.

– Az oktatási rendszer átalakítása a hosszú távú gondolkodás jegyében, a versenyképes emberi erőforrás biztosítása érdekében.

– A maastrichti kritériumok teljesítése, hogy mihamarabb elérhető legyen az a fejlettségi szint, amely lehetővé teszi az euró bevezetését.

– Az adórendszer egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele, az adózók körének bővítése.

– Az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformja a demográfiai tendenciák figyelembe vételével.

– Az államigazgatás, a közigazgatás és az önkormányzati rendszer szerkezeti átalakítása, létszám- és költségcsökkentés.

– Az egészséges gazdaság gerincét adó KKV-szektor erősítése.

– Magyarország legyen vonzó hely, ahol jó élni és dolgozni.

A Magyar Európai Üzleti Tanács összes korábbi jelentése elérhető a http://www.ert.eu/ oldalon.