Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Reneszánsz Év költségvetéséből a színvonalas megemlékezések és programok mellett 2,6 milliárd forintot különített el kulturális fejlesztésre, mindenekelőtt a közművelődés és a művészetek külön támogatására.

 

 Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Reneszánsz Év költségvetéséből a színvonalas megemlékezések és programok mellett 2,6 milliárd forintot különített el kulturális fejlesztésre, mindenekelőtt a közművelődés és a művészetek külön támogatására.

 Lezárult a pályázatok első köre – jelentette be dr. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára. A tárca februárban hirdette meg közművelődési és közgyűjteményi pályázati csomagját 1 260 000 000 Ft összértékben, majd ezt követte áprilisban a 910 000 000 Ft összértékű újabb pályázati csomag, amely a városokat szólította meg, tudományos konferenciák és kiadványok, illetve újító szellemű zenei, fotóművészeti, színházi és irodalmi művek létrejöttéhez teremtett lehetőséget. Ez a második nagy pályázati csomag főképp a művészeti csoportokat, alkotóközösségeket célozta meg, valamint ebben kaptak helyet azok a pályázatok is, amelyek a városok köztereit, arculatát hivatottak megújítani. A pályázatoknak köszönhetően 3-400 kulturális programmal bővült a Reneszánsz Év – 2008 amúgy sem szűkös programsora.

A Reneszánsz Túrák pályázat eredményeként 45 ezer tanuló utazhat el különféle emlékhelyekre. Ezek nem egyszerű osztálykirándulások, mindenhol jól szervezett múzeumpedagógiai rendezvényekkel várják őket. Az eddig megrendezett reneszánsz kiállítások látogatóinak száma már júniusig messze meghaladta az előzetes várakozásokat.

A három „Irodalmi reneszánsz" pályázatra 250 millió Ft-ot szán a tárca, amely keretében egyrészt magyar irodalmi művek idegen nyelvre fordítását, másrészt olyan alkotások megszületését támogatja, amelyek új látásmóddal, irodalmi eszközökkel ábrázolják az új évezred Mátyás királyát. Az „Irodalmi reneszánsz" pályázat harmadik eleme az ország irodalmi emlékházainak infrastrukturális fejlesztéséhez, új, közösségformáló színterek kialakításához nyújt segítséget.

A „Mátyás, a király" – képregény pályázat célja: Mátyás-mesékre épülő képregények létrehozása új látásmóddal, eredeti parafrázisokkal, amelyek az alaptörténetek továbbgondolásával megmutatják az új évezred Mátyás királyát. Ez az egyik legsikeresebb, újító szellemű pályázat volt. 49 munka érkezett be: egy, a szervezők által kiválasztott Mátyás mese adta az alapot, erre a történetre kellett a képregények már-már elfelejtett képi világával reflektálnia az alkotóknak. A képregények jártak már a Múzeumok Majálisán, a Holdudvar Galériában, most pedig a BTM Corvin tükör c. kiállításán láthatóak. A kiállítást 52 ezren látogattak meg és a reneszánsz mai képét mutatja be, mit gondolunk ma, 2008-ban a reneszánszról és a Mátyás-legendáriumról.

„Az én Mátyás királyom" pályázat célja olyan, legalább három oldal terjedelmű, kisprózai művek, modern mesék létrehozása volt (novella, tárca, elbeszélés, karcolat, humoreszk stb. műfajban), amelyek új, mai olvasatai a Mátyás-legendának.

Hasonlóan a képregényekhez, a kispróza pályázat is elérte a célját: 33 meghívásos pályamű mellett 199 írás is érkezett, tehát sikerült a fiatal, eddig ismeretlen írókat is „rávenni", hogy próbálják meg kialakítani a ma Mátyás királyát. A képregény és a kispróza alkotások olyannyira egymásra találtak, hogy a januárban megjelenő kispróza antológiát a nyertes képregényekkel illusztrálják majd az alkotók. A díjazott művek a http://www.litera.hu/ oldalon olvashatók.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Reneszánsz év 2008 jegyében 120 millió forint összértékben hirdette meg az „Irodalmi emlékházak reneszánsza" meghívásos pályázatot, amelynek keretében az intézményekben élményközpontokat hoz létre, elősegíti az iskolák és az emlékházak hatékonyabb együttműködését, támogatja a köréjük szerveződő kulturális rendezvényeket, táborokat. A 60 irodalmi emlékházból a Reneszánsz év jegyében a megyei múzeumok, a fenntartó önkormányzatok összefogásával, a térség iskolái és a turizmussal foglalkozó szakemberek bevonásával a kiválasztott 17 emlékházban élmény központokat valósítanak meg. A pályázatot nem egy évre tervezik, A Petőfi Irodalmi Múzeum már több évre előre elkészítette a terveket.

Mintegy 200 diák számára szerveznek irodalmi emlékházak közelében dráma- és olvasótáborokat. Az együttműködés hatékonyságának növelése érdekében megalapítják a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesületét, önálló honlapot működtetnek, amely hálózatosán kapcsolja egymáshoz az ország emlékhelyeit.

Hiánypótló kezdeményezés a zenei pályázatok sora, amit az elkövetkező években is folytatni szeretnének. Hiány van ugyanis magasan képzett zenei, kulturális menedzserekből. Hirdettek pályázatot szóló művészek és kamaraegyüttesek számára. A zeneszerző verseny ritkaság Magyarországon. Meghirdetése hosszú évek munkájának eredménye. Kamaraműből 14, nagyzenekariból 24, a határon túlról 5 pályázat érkezett. Eredményhirdetés október elsején, a Zene Világnapján lesz, a Bartók Rádió helyszíni közvetítést ad róla.

A Camera Obscura fotópályázat még nem zárult le. Itt az általános- és középiskolásokat valamint az amatőr és hivatásos fotográfusokat csábítják a reneszánsz korból való technika mai, modern felhasználására. A pályázat október 20-án zárul, de a hozzá csatlakozó programok már megkezdődtek a Mai Manó Házban.

A legizgalmasabb és leglátványosabb eredmény a városok pályázatától várható. A köztéri képzőművészeti és iparművészeti alkotások támogatását célzó pályázat célja a köztéri kortárs művészeti kezdeményezések kibontakoztatása és továbbfejlesztése, az újító jellegű alkotói elképzelések ösztönzése, a lakókörnyezet, valamint a közösségi terek vizuális kultúrájának, a környezetkultúrának a fejlesztése. A rendelkezésre álló 100 millió forint több, mint a duplája annak, amit az elmúlt években köztéri szobrok felállításához lehetett igényelni. A maradandóság szándékával létrehozandó művek támogatására, illetve felújítására meghirdetett pályázat a reneszánsz év alkalmából egy olyan altémával is kiegészült, amely a történeti reneszánszhoz kapcsolódó művek támogatását külön a pályázók figyelmébe ajánlotta. A felhívás rendkívül sikeres volt: 112 érvényes pályázat érkezett be, 85 település köztereinek esztétikai megújulását segíti ily módon hatékonyan a pályázat.

 A Magyar Művészeti Intézet és Képzőművészeti Lektorátuson belül működő Képző- és Iparművészeti Lektorátus igazgatója, Kertész László elmondta: a „Public Art" meglehetősen költséges műfaj, mivel darabjai csak meghatározott ideig láthatók. Itt a cél az volt, hogy a vidéki nagyvárosokban is szerepet kapjanak azok a műalkotások, melyek a kortárs magyar kultúrában szellemi frissülést, a kortárs művek befogadása terén pedig új befogadói szemléletet hozzanak az urbánus környezet megújításával. A public art munkák vidéki nagyvárosokban való megvalósítására meghirdetett, országos, nyílt pályázat lebonyolítására 30 millió forintot ad a tárca. Nyolc olyan várost hívtak meg partnerként, amelyek mindegyike – Debrecen, Dunaújváros, Eger, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Szombathelyörömmel vette a felkérést, és az általuk delegált szakértőkön keresztül tevékenyen részt vett a lehetséges helyszínek, majd a megvalósuló művek kiválasztásában is. Összesen 116 érvényes pályamű érkezett be. A 8 városban megvalósuló public art program során – amely szeptember 13-án kezdődik és október 6-ig tart – összesen 24 public art mű kerül a közönség elé, ami az 1993-as Polifónia project kísérlete óta térben és a művek számát tekintve is a public art legnagyobb méretű egyidejű megjelenése lesz Magyarországon. Hatása ennek sem múlik el a Reneszánsz év végeztével. Várpalotán a Vegyészeti Múzeum alkimista műhelyt hoz létre és működtet. Miskolcon, a Kohászati Múzeumban nemzetközi díszmű kohászati versenyt rendeznek az újmassai Őskohónál. Sopronban, a Bányászati Múzeumban újfajta játékos teret rendeznek be 14 éven aluli gyerekek számára. Csúszdán lehet majd lejutni és különféle érdekességekkel – köztük bányász törpével – találkozhatnak majd odalenn. „A fogyasztói kultúra újjászületése" címmel a hagyományos kézműves vásárok tevékenységének felfrissítése is szerepel a tervek között.

A pályázatok elbírálásánál figyelembe veszik a mű megóvásának szempontjait. Felhívják a figyelmet az őrzés lehetőségeire, vizsgálják a helyszínek alkalmasságát. Főleg olyan műveket támogatnak, amik jelentősen befolyásolják környezetük arculatát. Visegrád 2009-ben ünnepli fennállásának ezredik évfordulóját. Ide kerül például az Életfa című alkotás. A háború alatt életeket mentő Sztehlo Gábor evangélikus lelkész szobrát Budapesten állítják fel. Kalocsán az első magyar felelős kormánynak kívánnak emléket állítani. A plasztikai együttes első darabja Batthyány Lajos miniszterelnök egészalakos szobra lesz.

http://www.okm.gov/

http://www.reneszanszev2008.hu/ 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük