Kuala Lumpurban volt az első, most másodikként Budapesten nyitotta meg gyöngy-szaküzletét a világ legnagyobb tekintélyű gyöngykereskedője, a Schoeffel Company.

 

 Kuala Lumpurban volt az első, most másodikként Budapesten nyitotta meg gyöngy-szaküzletét a világ legnagyobb tekintélyű gyöngykereskedője, a Schoeffel Company.

Némethné Molnár Piroska, igazgató-tulajdonos Az a tény, hogy a maláj főváros után a második üzletet nálunk nyitották meg, jól jelzi Budapest egyre növekvő fontosságát Európa vérkeringésében. Az Andrássy úton ez a bolt méltó helyet kapott – mondta el a megnyitó ünnepségén Némethné Molnár Piroska, igazgató-tulajdonos. A mindössze hatvanöt alkalmazottat foglalkoztató, stuttgarti székhelyű német anyavállalat valójában már valamivel több, mint nyolcvan éves múltra tekint vissza. Eredetileg Wilhelm Schoeffel alapította 1921-ben és igen komoly elismerést jelent, hogy most egy magyar céget fogadott el üzleti partnerének.

 A gyöngy a legnőiesebb ékszer, a nagy divatdiktátorok is szívesen viselték. Alakja, mérete változó és ez az értékét is erősen befolyásolja. A világ – állítólag – legnagyobb gyöngyét 1934-ben találta meg egy filippínó gyöngyhalász. A tizennégy(!) fontot nyomó Lao-Tzu gyöngy értékét negyvenkétmillió dollárra becsülik. Amióta rájöttek arra, hogy a gyöngykagyló „beoltásával" a gyöngy mesterségesen is tenyészthető, a kereskedelmi forgalomba került gyöngyök változatossága erősen megnőtt. Maga, a tenyésztés technikája Japánból származik, ahol az eljárás jelentős iparággá nőtte ki magát. A tenyésztett gyöngyök általában nagyobbak és szabályosabbak is, mint természetes társaik, bár ez utóbbiak, mivel ritkábbak, többnyire értékesebbek is.

 A hagyományos nyaklánckészítésen túl, az ékszeripar szívesen használja fülbevalók, brossok, függők készítésére is. A legfinomabb láncokhoz gyakran a trópusokról származó, édesvízi vagy tengeri tenyésztett gyöngyöket dolgozzák fel, bőkezűen kombinálva a különböző színű darabokat. A hatás lenyűgöző, az ékszer szinte minden alkalomra viselhető, egyszerre testesül meg benne az időtlen szépség és a pillanat érzékisége. Más drágakövekkel kombinálva kölcsönösen kiemelik egymás szépségét. Gyakori, hogy a nagyobb gyöngyök foglalatát színes ékkövekkel, például zafírral és gyémántokkal díszítik.

A gyöngyök színgazdagsága lehetővé teszi, hogy egyazon ékszeren belül különböző árnyalatokat használjanak fel. A halvány rózsaszíntől a lángoló, tüzesig, a finom aranyszíntől az egzotikus hatású zöldes feketéig, sokféle gyöngy kerül ma már elő a kagylók belsejéből. A tervezők képzeletének ilyenkor szinte semmi sem szab határt és kezeik között roppant változatos ékszercsodák születnek – a hölgyek legnagyobb örömére. Többnyire persze mégis nyakláncként viselik, ezek közül a leginkább klasszikusnak tekinthető a nyaktő vonalán körbefutó, 35-40 cm hosszú, egyetlen gyöngysor.

Till Schoeffel, a cég jelenlegi tulajdonosaA tenyésztett japán gyöngy 1921-ben jelent meg az európai piacon, a Párizsi Világkiállítás nagy szenzációja volt. A Schoeffel Companyt – mely igazi családi vállalkozás négy generáció óta – ekkor alapították és ma már alig találunk olyan másik gyöngykereskedőt, ahol a különleges szaktudás és a nemzetközi elismertség így együtt, ilyen magas szinten találkozna. A budapesti Palace megnyitása mérföldkő a vállalat életében – mondta el Till Schoeffel, a cég jelenlegi tulajdonosa. A Németh családdal tizenöt éve van kapcsolatuk, az együttműködés még Stuttgartban jött létre.

 Már hosszú ideje tervezték a budapesti üzlet megnyitását, nem volt egyszerű megtalálni a legalkalmasabb helyet. Másfél évi válogatás után esett a választás az Andrássy útra. Annak ellenére, hogy ez a turistaforgalom egyik fő útvonalának számít, az ékszereket nem csak kizárólag a külföldieknek szánják. Ma már kialakult Magyarországon is egy olyan, fizetőképes réteg, amelyiknek igénye is van a különlegességre és az el is érhető számára. Tény, hogy a gyöngyből készült ékszerek nem olcsók, elkészítésük sem egyszerű. Az igazán nagyméretű gyöngyből álló láncok összeállítása akár több évig is eltarthat. Az árak mindenhol egyformák, nincs külön magyar vagy olasz ár.

 A gyöngy fogalmához a legszorosabban – talán mind a mai napig – a fehér szín tartozik. A Dél-tengeri fehér gyöngy Ausztrália és Indonézia vizeiből származik. Az itt élő kagylókban tenyésztett, 10-20 mm nagyságú gyöngyök, méretük és tisztaságuk miatt nagyon drágák. Ugyanakkor mindinkább elterjedőben vannak a színes gyöngyökből készült ékszerek. A Csendes-óceáni gyöngy aranyszínű változata rendkívül nagy ritkaság, cseppet sem meglepő tehát, ha a keresettsége, no és az ára is ehhez igazodik.

 Tahitin 1963 óta tenyésztenek gyöngyöt, azóta egyre tökéletesebbeket állítanak elő. Kezdetben félgyöngyöket hoztak létre, majd – 1968-tól – a teljes gyöngyök tenyésztése is megkezdődött. A kagylók gondozását, tisztítását erre kiképzett búvárok végzik. Az így keletkezett gyöngyök színei között a krémtől kezdve a szürkén, ezüstösön, zöldön, kékesen, liláson, bronzon keresztül a feketéig számos változat előfordulhat. Az első tenyésztett Tahiti gyöngyök 1972-ben jelentek meg a világ nagy ékszerboltjaiban. Az addig ismeretlen színekben pompázó gyöngyöket előbb vegyes érzelmekkel fogadták, azóta széles körben elterjedtek és roppant kedveltté váltak.

Ma a Schoeffel ház egyik legnagyobb büszkesége a „kála bross". A foglalatban az arany melegebb színétől a hidegebb színekig tág átmenet látható. Jól mutatja az ékszerdivat napjainkban folyamatban lévő változását. Az új irányzat tervei Olaszországban készülnek, meghatározó vonása a nőiesebb jelleg. Ebből következően az ékszerek színesebbé is válnak, jobban magukra irányítják a figyelmet. Az eddig elkészült darabok iránt megnyilvánuló érdeklődés azt jelzi, hogy a gyöngy továbbra is képes lesz megőrizni szerepét, kivételes helyét a legtöbbre becsült ékességek sorában.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük