Két szervezet közös munkája eredményeként egyszerre három könyv jelent meg. Mindhármat haszonnal forgathatják diákok, érdeklődők, de még a történelem hivatásos kutatói is.

Két szervezet közös munkája eredményeként egyszerre három könyv jelent meg. Mindhármat haszonnal forgathatják diákok, érdeklődők, de még a történelem hivatásos kutatói is.

Nehéz volna egy szóval meghatározni Somogyi Győző tevékenységének műfaját. Grafikus, festőművész, katonai hagyományőrző, író – ez mind egy személyben. Most három kötet került ki a keze alól a Cser Kiadó és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésének köszönhetően. Ezek: a „Magyar Hadizászlók", a „Mária Terézia magyar katonái" és „A Szabadságharc katonái". Ha ebben a sorrendben vesszük kézbe a könyveket, időutazást tehetünk történelmünk első ezer évében. Szerkezeti felépítése mindháromnak azonos. Rövid, alig néhány oldalas, tehát cseppet sem unalmas, de roppant tanulságos bevezetés foglalja össze a szükséges ismereteket annak érdekében, hogy az utána következő rajzok között jól eligazodhassunk. A történelmi szempontból legfontosabb időszakokat szintén olvasmányos, tényekben sem szűkölködő, szöveges ismertető választja el egymástól.

A „Magyar Hadizászlók" a honfoglalástól napjainkig tekinti át a zászló kialakulásának, fejlődésének történetét. A szerző itt igen nagy feladatot vállal. A kezdetekről ugyanis nincsenek hiteles emlékeink és ennek több oka is van. A zászló anyaga pusztulékony és az egyes korok jelképein gyakran nyom nélkül lép át a történelem. Somogyi Győző kutató művész, ezért a lehető leghitelesebb ábrázolásra törekedett. Figyelembe vett mindent, ami hatással lehetett a magyar zászlók fejlődésére. A korai, szinte még törzsi társadalmak jelképhasználatának egymásra hatását, a magyarság keleti, történeti gyökereit. Alázattal rekonstruál ott, ahol hiteles és elégséges adat áll rendelkezésére és művészi fantáziáját hívja segítségül ott, ahol hiányzik a történeti forrás. Ám még ebben az esetben is vigyáz, hogy ne lépjen ki az adott kor történeti keretéből. Ez a könyv a honfoglalás kori zászlós kopjákkal kezdődik és a honvédség 1990 mintájú csapatzászlóját találjuk az utolsó oldalán.

Mária Terézia magyar katonái között az 1760-ban Bécsben megalakult magyar nemesi testőrség története több fényes nevet is őriz. Bessenyei György, Pálffy János, Esterházy Miklós herceg – később pedig Görgey és Klapka is szolgált a testőrök között. A legragyogóbb csillag mégis gróf Hadik András, aki közhuszárból emelkedett tábornagyi rangra. Ez a kötet Magyarország történetének egyik fontos időszakát öleli át. Mária Terézia 1740-ben lépett a magyar trónra és uralkodása alatt a Habsburg birodalom három háborút vívott. Még sokan élnek Rákóczi kurucai közül, az ország mégsem használja ki egykori fő ellenségének szorult helyzetét. Erről az időszakról a könyv tömör áttekintést ad.

Külön fejezet foglalkozik a magyar történelem legsikeresebb katonai alakulatának, a huszárságnak történetével. A rövid, de sok hasznos információt tartalmazó leírást rengeteg kép egészíti ki. A Nádasdy, a Baranyai, a Dessőffy, a Károlyi, a Hadik és több más huszárezred egyenruháit, zászlóit, tarsolyfedőit, még tábori lelkészeit is láthatjuk ebben a részben. Hasonlóan részletes szöveges és képi feldolgozás foglalkozik a gyalogsággal, kitér a kardok, puskák bemutatására is. A tüzérségnél pedig az ezredlövegek vontatásáról is hiteles képet kapunk. A kötetben szerepel a határőrség, a sajkás zászlóalj, a pandúrezred ruházata, a végén pedig a kor magyar generálisainak rövid életrajzát és egyenruháinak képét kapjuk.

A harmadik kötet, „A Szabadságharc katonái". Az iskolás korosztály várhatóan ezt fogja a legszorgalmasabban forgatni. Ez a könyv – ha lehet – még a többinél is részletesebben tárgyalja megjelölt témáját. Persze a szerzőnek valamivel könnyebb dolga is van, hiszen bővebben állnak rendelkezésére hiteles történelmi források. Láthatunk benne nemzetőröket, huszárokat, gyalogosokat, tüzéreket – sorezredekből, honvéd zászlóaljakból, szabadcsapatokból, külföldi légiókból. A szabályszerűt és a nem tipikust, a délceget és a maga módján hadbavonulót. Itt már az adatok is pontosak, hiszen a levéltárakban, más kutatók munkáiban egyszerűen hozzáférhetőek. Az egyenruhákon akkor még nem voltak csillagok, a rangjelzéseket a csákóra, a gallérokra helyezték. Jelentésükkel itt megismerkedhetünk.

A könyv a félúton áll a tudományos szakmunka és az olvasmányos ismertterjesztés között – ez erénye! Tudja-e valaki például, mi az a csurape? Igaz-e, hogy burnuszt csak az arabok viselnek? Akit érdekel, némi lapozgatással biztosan rábukkan a magyarázatra. Meg fog lepődni! Az 1848 – 49-es szabadságharc ugyan még nem volt modern háború, de a modern hadviselés bizonyos elemei már ekkor megjelentek. Ilyen volt a gőzhajón és vasúton történő hadianyag- és csapatszállítás, amit mindkét fél alkalmazott. Ezek képei sem hiányoznak, csakúgy, mit a mellettünk harcoló lengyel, olasz, bécsi és német légió egyenruháinak rajzai. Valljuk be: ők azok, akiről napjainkban talán már a legkevesebbet tudunk, pedig sokkal tartozunk emléküknek! Ez a kötet is a tábornokok bemutatásával zárul és – nagyon helyesen – nem szorítkozik kizárólag az aradi vértanúk felsorolására.

Éppen azért, mert mindhárom könyv hasznos, értékes munka, nem hallgathatjuk el gyengeségeiket. Említésükre főként azért kerül sor, hogy a következő kiadásokban ezeket kijavíthassák. Talán, ha egy szaklektor megjelenés előtt átnézi a kéziratot, észrevette volna, hogy az egyszerű elgépeléstől (Hadizászlók, 9. old. jobb oszlop, utolsó bek. 2. sor) a komolyabb tárgyi tévedésig, bizony akad pongyolaság, hiba. Ha maradunk a már jelzett 9. oldalnál, talán szerencsésebb lett volna ide a leírásnak megfelelőbb képet tenni. Annál is inkább, mert ezt a rajzot látjuk a 18. oldalon is és a helyzet megismétlődik a 8. és 16. oldal ábráinál. Hadik András születési helyéről a mai napig viták folynak, de időpontja ismert: 1710. október 15. „Mária Terézia magyar katonái" között a 102. oldalon 1711-et látunk, a helyes évszámot a 107. oldal mutatja. Aki elég figyelmesen forgatja „A Szabadságharc katonái" kötetet, ellentmondásokat fedezhet fel a 70 – 71. és a 94. oldalon bemutatott rangjelzések ábráit szemlélve. Végül pedig mindhárom könyv értékes kiegészítése lehetett volna egy név- és tárgymutató. Összességében viszont ezek apróságoknak tekinthetők a rengeteg hasznos információ mellett, melyeket a könyvekből megismerhetünk.

 

Somogyi Győző

Magyar hadizászlók

ISBN 978-963-278-194-5

 

Cser Kiadó 2011

Palatia Nyomda, Győr

 

 

 

Mária Terézia magyar katonái

ISBN 978-963-278-192-1

 

Cser Kiadó 2011

Palatia Nyomda, Győr

 

 

 

A szabadságharc katonái

ISBN 978-963-278-193-8

 

Cser Kiadó 2011

Palatia Nyomda, Győr

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük