Révay András:Vissza Az élmezõnybe!

Nyilvánosságra hozta 2007. évi jelentését a Magyar Európai Üzleti Tanács. A sorrendben már kilencedik éves jelentés témája a közös felelõsség.

Kevesen gondolták volna 1998-ban, hogy ez a Tanács ilyen sikeres lesz. Bár az alapítás körülményei már akkor is figyelemre méltók voltak. Az Európai Gyáriparosok Kerekasztala (ERT) 45, európai nagyvállalat legfelsõ vezetõinek fóruma. A tagság itt személyre szóló, csak meghívás alapján lehetséges. Az õ támogatásukkal alakult meg 1998-ban a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC), hasonló szervezeti rendben. A tagság ebben is személyes meghívás alapján történik és nem átruházható. Olyan cégek elnökei, vezérigazgató vesznek benne részt, mint például a MOL, az Ericsson, a Nestlé, összesen tizenkilencen. Az éves jelentést õk maguk írják, minden mondata egyetértésen alapul. Ennek különösen azért van jelentõsége, mert a tagok között egymás piaci versenytársai is helyet foglalnak. A most bemutatott jelentésrõl Takács János, a Tanács elnöke, az Electrolux Lehel vezérigazgatója adott átfogó képet. Az HEBC nem folytat lobbitevékenységet a tagvállalatok egyéni üzleti érdekeiért, a tagok tevékenységükkel, nemzetközi elismertségükkel és befolyásukkal a magyar gazdaság egészének széles értelemben vett, gyors fejlõdését kívánják elõsegíteni. Az HEBC azokra a kulcskérdésekre szeretné a politikai és gazdasági döntéshozók figyelmét irányítani, amelyek az ország versenyképességét hosszú távon a leginkább befolyásolják. A tagok tevékenységükkel hozzá kívánnak járulni Magyarország sikeres európai integrációjához, az uniós tagságból fakadó elõnyök minél teljesebb kihasználásához, valamint a globális kihívásoknak való megfeleléshez. Az HEBC rendszeresen, a teljesség igénye nélkül, éves jelentések formájában fogalmazza meg független véleményét. A jelentések külön értéke, hogy maguk az HEBC tagjai írják, saját üzleti tapasztalataikat összegezve, tárgyilagosan, a kritikai észrevételek esetében is konstruktív szándékkal. A 2007. évi, legújabb jelentés, amelynek címe ?A FELELÕSSÉG KÖZÖS", az ország stratégiai céljairól szól. Közös felelõsség és érdek olyan magyar és európai gazdasági-társadalmi környezet megteremtése, amely lehetõvé teszi Magyarország dinamikus és fenntartható fejlõdését, nem kockáztatja a felzárkózási folyamat sikerét, ugyanakkor tevékenyen hozzájárul az EU nemzetközi versenyképességének sikeréhez is. A tagok véleménye szerint az elmúlt közel két évtized jelentõs fejlõdése ellenére Magyarország mára elvesztette azt a vezetõ szerepet, amelyet a 90-es években betöltött a régióban. Annak érdekében, hogy helyreállítsa versenyképességét Európában és a világban, széles körû nemzeti konszenzuson nyugvó, hosszú távú nemzeti stratégiára, stabil jogi és gazdasági környezetre, kiszámíthatóságra és átláthatóságra van szükség.

A jelentést elemezve, Kóka János miniszter elmondta, a kormány és a Tanács célja azonos: vissza az élmezõnybe! Az ország szabaduljon meg mindattól, ami gátolja a versenyképességet. A Tanács tavaly arra bíztatta a kormányt: vágjon bele a reformokba! Belevágott. Tavaly a gazdasági csõd veszélyével kellett szembenézni és ezt a folyamatot kellett megfordítani. Most elmondhatjuk: a Konvergencia program, a stabilitás program lényege világos, elõkészítettsége megfelelõ, teljesítettsége idõarányos. A magyar társadalom túl sokáig várt a liberális piacgazdaság intézkedéseire. Több versenyre, ugyanakkor kevesebb államra és még kisebb bürokráciára van szükség. A Tanács most arra beszéli rá a politikusokat, hogy próbáljanak meg együttmûködni. A vállalkozót az különbözteti meg a politikustól, hogy a gazdaság szereplõinek hosszú távú céljai vannak, míg a politikusok csak ciklusokban képesek gondolkodni. Szükséges lenne végre, hogy a politikai elit nõjön fel a hosszú távú gondolkodás feladatához.

A kormány elkötelezett a közszolgáltatások javítását célzó intézkedések végrehajtásában. Belevágtak a reformokba, de a neheze még hátra van. Kiemelt fontosságú a kis- és középvállalatok növekedésének segítése. Az Üzleti Tanács és a koalíció között teljes egyetértés van az adórendszer egyszerûsítését, az átláthatóságot és a stabilitást illetõen. Magyarországon ma százmilliárd forint költség terheli a vállalkozókat – az adón kívül – amit az állam rak a nyakukba. Ettõl meg lehet és meg is kell szabadulni. Jobban szolgáltató állam, ügyfélbarát adminisztráció kialakítása kezdõdött meg. ?Nem hiszek az ingyenpénz osztogatásában. Nem hiszem, hogy az államnak joga van torzítani a versenyt úgy, hogy adófizetõi pénzeket osztogat a neki kedves vállalkozóknak. Millió más lehetõség is van a kormány kezében. A vállalkozói szféra segítségével, az õszi parlamenti idõszakig össze lehet rakni egy programot, ami az ország versenyképességét javítja, erõsíti, fenntartja" – fejezte be összefoglalóját a miniszter.

Az ABB Ltd. elnök-vezérigazgatója, Rikard Jonsson, a felzárkózás lehetõségeirõl, a konszenzuson alapuló, hosszú távú stratégia szükségességérõl beszélt. Az országnak változnia kell. A kormány valósítson meg minden elhatározott reformot, összpontosítva a közös érdekekre.

A demográfiai helyzetbõl adódó nehézségekre, a ?humán erõforrás" gondjaira hívta el a figyelmet Aldo Siegrist, a Nestlé Hungária igazgatója. Minden ország, vállalat számára az egyedi értéket az emberi tõke, az egyének képessége, tudása és tehetsége jelenti. Az HEBC hangsúlyozza a szakképzés és technikusképzés visszaállításának szükségességét, amelyek elmaradása kedvezõtlen hatással van a munkaerõpiacra. A felsõoktatásban a mûszaki és természettudományos hallgatók arányának növelése szükséges. Korábban még volt elegendõ munkaerõ Magyarországon, de mostanában több területen kifejezett hiány mutatkozik, fõleg a ?kékgalléros" munkakörökben.

Kiemelt figyelmet érdemelnek a demográfiai tényezõk. A népesség fogyása komoly korlátja a magyar gazdaság fejlõdésének. Sajátos megoldásokra, programokra van szükség, a családok gyermekvállalásának ösztönzése érdekében.

Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke szerint, ha egy fontos országos programnak vannak sikeres elemei, az még nem mentség a sikertelenségre. A tudományos szempontból elkötelezett politikusokkal szemben még mindig a fiskális szemlélet uralkodik. A hazai KKV-k helyzete az elmúlt években nem javult. Az elfogadhatatlan vállalkozói morál, a rejtett vagy nyílt korrupcióval szemben fel kell lépni és a ?hasznot nem termelõ" ágazatokból (oktatás), nem szabad adminisztratív úton pénzt kivonni!

A jogi környezet javítását tartja az egyik legfontosabb feladatnak Ad Visscher, az Akzo Nobel közép-európai igazgatója. A jogkövetés nehézkes, mert számos feladat, engedélyeztetés önkormányzati hatáskörben van. Az önkormányzatok jelenlegi rendszere túlméretezett. Nem képesek hatékony mûködésre, mert túl sok van a vállukon. Sokkal kevesebb bürokráciára volna szükség.

Az országkép fontosságára világított rá Mészáros Zoltán, a Philips Hungary igazgatója. Külföldön nincs reális kép Magyarországról. A politikai csatározások, utcai atrocitások rendkívül negatív hatást gyakorolnak a befektetõkre. A kormány és az ellenzék próbáljon meg közösen tevékenykedni az ország érdekében! A megbízhatóság és a jó hírnév fenntartása meghatározhatja az ország gazdasági pozícióit a következõ 10-15 évben.

Széleskörû társadalmi konszenzus nélkül az országnak csekély reménye van a felzárkózásra, mind Európában, mind a világban. Az HEBC véleménye szerint a konszenzus nem feltétlenül jelent teljes egyetértést minden kérdésben, de készséget az együttmûködésre mindenképpen; a politikai erõk, az üzleti és civil szféra, valamint a társadalom egésze között. Az HEBC ezért kész ezen konszenzus elõmozdítására, a közös célok mihamarabbi megvalósulása érdekében.

A jelentés elérhetõ az Interneten az ERT weboldalán (http://www.ert.eu/).