Riportalany voltam
2 perc olvasásEzekben a járványos időkben sokat vagyok otthon, legjobb alkalom a felesleges dolgok kiselejtezéséhez. Egyik feljegyzésemet érdekesnek találtam, talán még ma is aktuális itt-ott. Mielőtt kidobnám, idézek belőle. Eseményekben gazdag életem során háromszor kérdeztek profi riporterek. Az egyiknél a gyógyszerekről faggatott Szente László, a Kossuth rádió riportere 1988. február 16-án a Patika-mérleg c. műsorában.
– Azzal kezdeném, hogy a gyógyszer is árú. Gyárban készítik, üzletben árulják, megvesszük, kifizetjük, hazavisszük. Mint más terméket. Jól látom?
– Igen, valóban árú. De speciális árú, útját a gyógyszergyártól a patikáig szigorú jogszabályi előírások rögzítik. Többnyire csak orvosi engedéllyel, vényre vehetjük meg. Az ára is különleges.
– Ezt hogy érti?
– Ugyanannak a gyógyszernek többféle ára van. Az orvos által felírt gyógyszer 15 százalékát fizeti a páciens, 85 százaléka az úgynevezett SZTK-térítés, valójában az állami költségvetés állja. A recept nélküli gyógyszerekre ez nem érvényes, a teljes árat kell kifizetni. A közgyógyellátásra jogosultak ingyen kapják a gyógyszerüket. A kórházak a nagykereskedelmi árat fizetik, amely háromnegyede a fogyasztói árnak.
– Hát ez valóban különleges. Más országban is hasonlóan működik a gyógyszer forgalmazás?
– Angliában például a beteg annyit fizet a gyógyszeréért, amennyibe az ténylegesen kerül. Majd értesíti a biztosítóját és egy részét, sokszor jelentős részét visszautalják a bankszámlájára.
– Lehetséges ilyesmi Magyarországon is?
– Efelé kellene tartani. Még azt is el tudom képzelni, hogy annyi százalékát kapja vissza a beteg a gyógyszer kiadásainak, akár az egészségéhez kapcsolódó más kiadásainak, amilyen mértékben vállalja egészségbiztosítása megfizetését. Nem szeretnék elrugaszkodni a valóságtól, de még az sem lehetetlen, hogy egy differenciált nyugdíj és egészségbiztosító rendszerhez tartozzon egy differenciált járulék fizetési rendszer is.
– Most nagyon messzire mentünk.
– Igen, és hogy még messzebbre menjünk, a gyógyszerek hatósági ára sem tartható az idők végezetéig. Fokozatosan szabadáras termékké kellene válnia.
– Köszönöm, hogy rendelkezésünkre állt.
– Szívesen.