Idén lesz a negyedik éve, hogy megfürödhetünk a „bormedencében”, a Kárpát-medence borászatainak bemutatkozásán. Tizennégy történelmi régió ötven kiállítójának 150 különféle boránál is több várja a kóstolni, ismerkedni vágyókat október 10-én, szombaton délután három órától, Budapesten a Duna Palotában.

A Bormedence délutánján a Kárpát-medencei (bor)kultúra több részterületével ismerkedhet meg a látogató. A rendezvény fő célja, hogy a Kárpát-medence különféle régióit bemutassa, elsősorban a hagyományos szőlő- és borfajtáinkat állítva a középpontba, de nem hiányoznak a különleges, kizárólag csak egy tájegységre jellemző borok sem. A bortermelő vidékek mellett helyet kapnak a térség agrártermékei, gasztronómiája, muzsikája és kultúrája is. Ez az egyetlen – a Kárpát-medence egészét lefedő – borszakmai-kulturális rendezvény, amely a borászoknak is lehetőséget ad szakmai kapcsolatok elmélyítésére, miközben bemutatják kiváló boraikat, találkoznak a borkedvelő közönséggel. A program egy sétálókóstoló, ahol vendégek minden borból szabadon kóstolhatnak. Miben különbözik ez a rendezvény a többi boros fesztiváltól – tette fel a kérdést a szervező, a Magyar Bor Intézet munkatársa Takács Marcell. Itt a Kárpát-medencében megtalálható szőlőfajtákból készült borokkal, valamint az ezek házasításából létrejött borokkal, no meg a borászaikkal találkozhat a közönség. A hangsúly a külhoni borászatok bemutatásán van. Igaz – a jelenlegi vírushelyzet miatt ezt némileg változtatni voltak kénytelenek, a két díszvendég ezúttal a Bükk és a Mátra vidéke lesz. Ügyelnek arra is, hogy minél több olyan pincészetet hívjanak, akik általában kevés rendezvényen jelennek meg, az ő szereplésük a fogyasztók számára is újdonság legyen. A látogatók köre széles, az igen fiatal borkedvelőktől a tapasztalt idős szakemberekig terjed és ez a kiállítóknak is jó. Nem közömbös az sem, hogy a nagyobb „boros rendezvények” sorában, árát tekintve ez az egyik legkedvezőbb. Ráadásul a jegyet megvásárlók megtarthatják a feliratozott kóstolópoharat, az összes kiállított bort korlátlanul kóstolhatják és ingyen vehetnek részt a hat, egyenként mintegy félórás, külön megrendezett – szakember által vezetett – bemutatón.  Két érdekesség is várja majd a látogatókat. Elkészül addigra egy – a Mendelejev rendszeréhez hasonlító – bor periódusos rendszer, ahol a borokat a nevek rövidítéséből származó „vegyjel” jelzi, a rendszám pedig ezúttal nem a protonok számát mutatja, hanem a fajtából Magyarországon beültetett hektár száma lesz. Megtudható majd a táblázatból, hogy a szőlőfajta magyar-e vagy nemzetközi és milyen bort, fehéret, vöröset, könnyűt, testeset ad? Nem nélkülözi majd a rendezvény a humort sem. A COVID járványra tekintettel külön bemutatót, kóstolót szerveznek a nevükben korona, corona szót tartalmazó borokból, a Kövidinkát pedig – csak erre az alkalomra – átnevezik COVIDinkára! Igaz, az előírásokat is komolyan fogják venni. A bejáratnál mérik a látogatók hőmérsékletét, kötelező lesz a kézfertőtlenítés, a borászokat több helyszínen, tágas térben helyezik el.

A rendezvény bemutatóján jelen volt Hajdu Roland, a Bükki Borvidék borásza, a Szövetség a Büki Borvidékért vezetője. Dolgozott idehaza és külföldön, a saját vállalkozását 2012-ben indította el, a rendezvényen harmadik alkalommal vesznek majd részt. Eger és Tokaj közé szorulva a vidéknek mindig nehéz helyzete volt, de az is tény, hogy a XIII.-XVII. században Miskolc volt az ország legnagyobb borkereskedelmi központja. A város közigazgatási határain belül még a mai napig is kétezernél több pince létezik. A borvidék Bogácstól Edelényig terjed, egy része elnyúlik egészen az ukrán határig. Figyelemre érdemes, hogy az itt dolgozó borászok között egyre több a fiatal, akik kihasználva a jó minőségű termőtalajt, igyekeznek kiváló borokat készíteni.  Pincészetének egyik zászlós bora a Nyékládháza elnevezésű, melyet hosszú ideig érleltek hordóban és utána még palackban is. A Gallay márkajelzés a magasabb minőséget mutatja. Valójában ez egy 2016-os Zenit, amit már a harmadik éve készítenek ugyanebben a stílusban. A Zenit fiatal fajta, az állami elismerést 1979-ben kapta meg, Magyarországon a legnagyobb termőterülete Nyékládházán található. Aszúsodásra is hajlamos, lassabb érésű, a kötött talajt kedveli. Készítenek könnyedebb vörösbort is, a tréfás nevű Bistronauta címkéje mögött 2017-es Kékfrankos rejtőzik. Csak néhány hónapja van palackban, boltokban áruházláncokban nem kapható, csak éttermekben, borbárokban, mert általában csak 1500-2000 palackkal készül belőle. A 2015-ös évjáratból még Belgiumba is szállítottak. A Gallay Blanc egy házasítás 50-50 százalék Zenit és Pinot Blanc alkotja. A borok spontán erjedtek, majd 4 új, magyar tölgyfahordóban érlelődtek, ahol 12 hónapot töltöttek fejtés nélkül. A két-két hordót összeházasították, 14 hónapig finom seprőn tartották, majd közel egy év tartályos érlelés után palackozták. Forgalomba hozatal előtt még 10 hónapig érlelték palackban. A Bormedence délutánján ezek a borok is kóstolhatók lesznek.

A rendezvényre jegyeket elővételben a www.bormedence.hu oldalon lehet vásárolni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük