Royal Apolló
3 perc olvasás
A Hotel Corinthia, Budapest egyik luxus szállodája az Erzsébet körút 43. szám alatt található. Az épületben egykor a Royal Apolló, Budapest első ezerszemélyes mozipalotája működött. 1915-ben az első világháború tombolása idején nyílt meg. Az embereknek elegük volt már a háborús hírekből, hősi halottak listájából, a soha véget nem érő harcokból, az élelmiszer hiányból. Kikapcsolódni, felejteni akartak. A mozipalota mindig tömve volt.
A Hotel Corinthia, Budapest egyik luxus szállodája az Erzsébet körút 43. szám alatt található. Az épületben egykor a Royal Apolló, Budapest első ezerszemélyes mozipalotája működött. 1915-ben az első világháború tombolása idején nyílt meg. Az embereknek elegük volt már a háborús hírekből, hősi halottak listájából, a soha véget nem érő harcokból, az élelmiszer hiányból. Kikapcsolódni, felejteni akartak. A mozipalota mindig tömve volt.
Ray Dezső, a kor neves építésze tervezte Grand Hotel Royal, eredetileg az 1896-os millenniumi kiállítás vendégei részére készült Budapest legnagyobb építési telkén. Hátsó bejárata a Hársfa utcából nyílt. Ahogy teltek az évek, úgy fogytak a vendégek. Glück Frigyes, a tulajdonos lassan a csőd szélére került. Ezért mozivá alakíttatta át a nagytermet, így remélve a jövedelmezőség javulását.
A múlt század negyvenes éveinek elején a Royal Apolló nekünk, kiskamaszoknak valóságos csoda volt. A hátsó kapun beosonva, jóval a nyitás előtt már a bezárt pénztár előtt toporogtunk, hogy a erkély közép első sorába vegyük meg jegyünket. Innen lehetett látni legjobban a filmvásznat. Nagyképűen azt mondhatnám, hogy mozilátogatásra a Royal Apollóban szocializálódtunk, majdnem minden filmet megnéztünk. Egyet szeretnék kiemelni. Gunga Din, Cary Grant-tel a főszerepben. A film arról szól, hogy 1880-ban a Brit Birodalomhoz tartozó India és Kína közötti háborúban egy hindu közlegény feláldozza életét bajtársaiért. Még harmadszori nézésre is megkönnyeztük a filmet. Nem mellékesen a forgatókönyvet Rudyard Kipling írta.
Budapest ostrománál a mozik, színházak, vendéglők, üzletek természetesen zárva voltak. A közigazgatás sem működött. Amikor egy állam rendőrsége feloszlik, vagy cselekvésre képtelenné válik, megjelennek a tolvajok, fosztogatók. Hadd említsem a nevét egy bátor civilnek. Pesten már megszűntek a harcok, a lakosok feljöttek a pincékből, de még dörögtek az ágyúk Budán. Maczó Ákos, huszonöt éves elektroműszerész a Nagykörúton szemlélődve észrevette, hogy egy tolvaj banda éppen lopni próbálja a Royal Apolló technikai berendezéseit. Bátor fellépésével elűzte a bandát és biztos helyre szállította a vetítőgépeket, tekercselőket, műszereket. Tudta, hogy ha megindul az élet, mozi vetítőgépek és tartozékok beszerzésesére még évekig kellene várni. Három hónappal később már játszott is a mozi. A megnyitó előadáson Janovics Jenő Tetemrehívás című filmjét mutatták be Berky Lilivel a főszerepben.
A mozi 1950-től Vörös Csillag néven működött, de ez már egy másik történet.
Láng Róbert
