dsc02928.jpgAmíg a világgazdaságban konjuktúra uralkodik, addíg az agráriumban stagnálás. E tényből is kiindulva  lesz fontos az alábbi tudósításunk, miszerint rangos esemény helyszíne volt – június második dekádjában – a Nádasdi Agrár Kft. telephelye, ahová a sajtó képviselőit is meghívták a rendezők, közel száz szakember érdeklődése mellett. A kánikulai hőségben megtartott rendezvényen a hasznost a kellemessel –  egyfajta agrárfórum keretében – egybekötötte főszervezőként az „Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszer” (EMDTR) menedzsmentje, karöltve az említett céggel és a Magyar Agrár Kereskedőházzal.

 

Hazánkban az Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszert – az elmúlt esztendőben – három magyar gazdasági társaság, egyfajta megállapodás keretein belül hozta létre. Törekvéseik nem csak a saját érdekeiket szolgálják, hanem a nemzetgazdaságét is, ugyanis az egészséges életmód illetve korszerű táplálkozás jogos igényei avagy elvárásai egyértelműen azonosak az elképzeléseikkel. Tömören fogalmazva: a nemes ügy határozottan indokolja a Kormányzat és mindazon szervezetek támogatását, akik a magyar mezőgazdaság fejlesztésében érdekeltek.

A teljesség igényének mellőzésével ezúttal csak figyelemkeltő szándékkal, úgymond informális ízelítőként adjuk közre ebbéli tanulmányunkat. Nos, a Magyarországon termesztett durumbúza vetésterülete tavaly elérte már a 33 ezer hektárt (4,7 tonna hektáronkénti átlagterméssel), amely az összes búza vetésterület valamivel több mint három százaléka.  Az elmúlt öt évet figyelembe véve ez jelentős növekedés, mivel 2013-ban még mindössze 15 ezer hektáron (1,3%)  termesztették a gazdák e kultúrnövényünket. Összehasonlítva ezt a 2017-es évek eredményével, mintegy 260 kg-mal sikerült növelni a termésátlagot. Ugyanez az érték búza esetében csupán 800 kg. Következésképpen tehát vannak még lehetőségek e téren is.

Megjegyezzük, hogy az elmúlt években az időjárás kedvezett az őszi vetésű gabonák, így az őszi durumbúza termesztésének is, így a megfelelő termesztéstechnológia mellett a gazdálkodók stabil termésátlagra és jó minőségű terményre számíthattak. A 2017-es év ősze és a magunk mögött hagyott tél szintén nem jelentett kihívást a durumbúza vetésében, az állományok áttelelését illetően. Mindössze a hótakaró nélküli területeken okozhatott a mínusz tíz fok alatti hőmérséklet alig észrevehető fagyási károkat, ezeket azonban a növények a vegetáció tavaszi megindulásakor maradéktalanul kiheverték. Kedvezett a durumbúza vetésterület folyamatos növekedésének a kereskedők által kínált kiszámíthatóan magas felvásárlási ár, vonzóvá téve az új kultúrnövényt kereső termelőknek az addig szinte ismeretlen gabonát. A kereskedők és a durumbúza termelési rendszert szervező piaci szereplők ezek miatt a termesztésterület további növekedésében, a magas piaci árak stabilizálódásában és a termesztéstechnológia fejlődése miatt a termésátlagok folyamatos emelkedésében bíznak.

 dsc02938.jpg

A Körmend közelében található Nádasdon a megjelenteket Neumann József , az Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszer igazgatója üdvözölte megnyitójában. Az előadások rangos sorát Dr. Feldmann Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára indította el, aki az átalakulóban lévő új agrártámogatási rendszer legfontosabb prioritásait taglalta. A többi között alternatívaként elmondta, hogy alapvetően megmaradnak a termeléstől elválasztva és a kötötten nyújtható kistermelői támogatások. Az új KAP tervezetben a teljes költségvetés mintegy negyven százalékát környezetvédelmi és klímavédelmi célokra kell fordítani, miközben a fiatal gazdáknak csupán két százaléknyi rész jutna. A lényeg, hogy 2020.-ig a mostani szerkezettel tudunk még dolgozni, tehát addig végeredményben kiszámítható a támogatási rendszer, de a későbbiekben is bizakodhatunk elmondása szerint.

 

Jól illeszkedett a témához az Erste Bank vezető elemzőjének gabonapiac előrejelzései Álljunk Trendbe címmel. Fórián Zoltán az Agrár Kompetencia Központ képviseletében állította, hogy egyre népszerűbb a durumbúza, ám a miértekre hívta fel a figyelmet. Ehhez szimbolikusan világkörüli kitekintésre invitálta a hallgatóságot, hogy megalapozzuk beruházási döntéseinket. E szerint egyelőre a világ összes búzatermelésének még csak a tíz százaléka alatt vagyunk a durummal, s a termés csupán egyötöde kerül a világpiacra, amelynek a bővülése megtorpant. Egyébként a durumbúza ára az Észak Amerikai (főleg Kanada) készletek függvénye, habár középtávon stabilak az árak e tekintetben. A termelési költség ez esetben ugyan tíz százalékkal magasabb a kommersz búzáénál, de harmadával magasabb is az ára. Kontinensünkön, pontosabban az Európai Unióban a felhasználás magasabb a termelés szintjénél, ráadásul növekvő tendenciát mutat az import igény, tehát perspektivikus növényről szól a fáma. Megjegyezzük, hogy az Unióban az olaszok a legnagyobb tészta fogyasztok 24 kg/év átlaggal, amely nagyjából négyszerese hazánkénak.

  

Ezt követően a nemzetközi marketing illetve a brand építés jelentőségére hívta fel a jelenlévők figyelmét Dr. Köves András nemzetközi szakértő, a Kunsági Éden napraforgó olajt gyártó cég alkalmazottjaként is. Szerinte, ahogy alulról építkezve sikerült felépíteni az említett olaj piacát, úgy hasonló szemlélettel és kitartással itt is kivitelezhető a terv.

 

A vendéglátók növényvédelmi szakértője a főszereplő növény speciális  orvoslásához nyújtott hasznos praktikumokat, majd a tápanyag gazdálkodási szakértőjük az alkalmazott agrotechnikai kérdésekkel foglalkozott és ehhez szervesen illeszkedett a cég növénytermesztési ágazatvezetőjének a termelési technológiáról illetve a fajta kísérletekről tartott előadása. Ennek lényege, hogy itt a legfontosabb a precizitás, nem a termés mennyiség hajszolása. A durumbúzának jó előveteménye a repce, szója és a borsó, viszont rossz a kukorica vagy kalászosok után vetni. Érzékeny a talaj minőségére, s jó magágy előkészítést igényel, a Nitrogént három alkalommal kijuttatva. Csak a gyakorlatban már bizonyított fémzárolt vetőmagot vásároljunk!

 

Az elméleti részt Csongor Balázs, a Magyar Agrár Kereskedőház Kft. fiatal

 külkereskedője zárta a durumbúzára fókuszálva, aki nem tartja irreálisnak a jövőben akár az ötven ezer hektárra történő felfutást sem. Míg a tengeren túl Kanada, USA és Mexikó a legnagyobbak e témában (30-40 százalékkal), addig Európában Olaszország, Franciaország és Görögország a piacvezetők. Kiemelt cél az ellenőrzött termeltetésen keresztül az élelmiszerbiztonság fenntartása.   

 

Az ígéretes szakmai összejövetelnek egy jól megszervezett szántóföldi bemutató emelte a rangját Mátyás Ciprián vezényletével, ahol több fajta is megnyerte az érdeklődők figyelmét a bemutatott 14.-ből, de leginkább a Superdur. Ez a fajta kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, miközben a potenciális termőképessége még a hét tonnát is meghaladhatja hektáronként.

 

A lényegre fókuszálva elmondhatjuk, hogy az őszi durumbúza fajtákkal olyan termelési integrációt szándékoznak működtetni a rendszerben, amelyben a résztvevők közös munkájának eredménye a magas minőségű tésztagyári alapanyag. Az integráció keretében kívánják megismertetni a technologiát a magyar gazdálkodókkal, utat nyitva számukra a durumbúza termelés adta lehetőségekhez történő csatlakozásra. Mindenesetre azt kijelenthetjük, hogy harminc hektár alatt nem érdemes termeszteni!

 

. Röviden a durum búzáról:

A durumbúza vagy másnéven keményszemű búza a Közel-Keletről származik. A Mediterrán térségben jelenleg is fontos élelmezési alapanyag. Tojás nélkül készíthető belőle száraz tészta, darájából kuszkusz, illetve a durvára tört szemekből bulgur. A korszerű, egészséges táplálkozás kedvelt alkotója.

A nemesítési eljárásoknak hála, a szélesebb tűrőképességgel rendelkező fajták miatt az elmúlt évtizedekben széles körben elterjedt a világban. Ma már termesztése lehetséges a hidegebb téli időjárású kontinentális éghajlaton, így hazánkban is. A világ legnagyobb termelői Kanada, USA, Mexikó, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, de Közép-Kelet Európában is egyre növekszik a termő területe. Hazánkban a kezdeti néhány ezer hektárról 30 – 35 ezer hektárig növekedett a termő területe, amely több tényezőnek köszönhető. Jól beilleszkedik a vetésforgóba, technológiája a közönséges búzáéhoz nagyon hasonló, valamint hosszabb távon gazdaságosan termeszthető – magyarán a termelésében van perspektíva!

A jó minőségű magyar durumbúza keresett alapanyaga mind a hazai, mind a Nyugat és Dél – Európai feldolgozóknak. A Kárpát-medencei körülmények különösen alkalmasak arra, hogy magas fehérje tartalmú, acélos durumbúzát termeljünk. A vevőik megkedvelték termékeiket, akikhez vízi, vasúti vagy közúti fuvarozással juttatják el a megrendelt árut. Az utóbbi fél évtizedben a közepes és jó minőségű termény átlagára hatvanezer forint volt tonnánként, a termelő telephelyén gépkocsira rakva.

 

Szalay – Venczel

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük