13A 2007-ben megpályázott Norvég Alap jóvoltából (a költségek 80%-a) és Gödöllő Város Önkormányzatának, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiegészítésével több, mint egymilliárd forintból szépült meg négy jelentős turisztikai helyszín Gödöllőn.

13A 2007-ben megpályázott Norvég Alap jóvoltából (a költségek 80%-a) és Gödöllő Város Önkormányzatának, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiegészítésével több, mint egymilliárd forintból szépült meg négy jelentős turisztikai helyszín Gödöllőn.

   Közülük a legjelentősebb a teljesen felújított, mondhatni eredeti 1882-es formájára visszaépített Királyi Váró. Az épület átadása egybeesett az ottani Múzeumok Éjszakájával és a gödöllői Barokk Év eseményeivel. Az egész város apraja-nagyja jelen volt az ünnepélyes megnyitón, ahol beszédet mondott Siri Ellen Sletner, Norvégia budapesti nagykövete és dr. Gémesi György, a város polgármestere. Fiatalokból álló fúvószenekar adott hangulatos „békebeli" koncertet a megjelenteknek.

   Az utasokat a fővárosból étkezőkocsis MÁV nosztalgiavonat szállította a helyszínre. Onnan pedig a megnyitó után elektromos kisvonat vitte tovább a felújított műemlékekhez.

   Adalékok a Királyi Váró történetéhez:

1867 tavaszán, a Pest-Hatvan vasútvonalon indult a közlekedés a gőzvasúttal. A kiegyezéskor Ferenc József császár és Erzsébet királyné koronázási ajándékul kapta meg a gödöllői Grassalkovich-kastélyt és a hozzá tartozó uradalmat. A királyi pár ettől kezdve rendszeresen utazott vasúton Bécsből Gödöllőre, ezért Kőbánya állomástól külön összeköttetést alakítottak ki, amit máig „királyvágánynak" neveznek. Áprilisban épült hozzá a földszintes állomásépület, mely piszkos, levegőtlen és szűk volt. 1868-ban tiroli típusú faházat, ideiglenes udvari pavilon létesítettek mellé.

Az 1870-es években a vasúti forgalmat felélénkítette, hogy Gödöllő divatos település lett, a fővárosiak nyaralókat vettek a„királyi környezetben" családjuk számára. Mivel a családfő általában Pestre járt dolgozni, az állomás faházát hamarosan kétszintesre bővítették első-, másod- és harmadosztályú várótermekkel, vendéglővel, táncteremmel, meg a pénztárosok és a forgalmisták lakásaival.

    1882-ben neoreneszánsz stílusban húzták fel a Királyi Várót, amilyet a Keleti és a Nyugati pályaudvaron is létesítettek, de azok az állomásépületen belül vannak. Gödöllőn különálló épület szolgált erre a célra. Ahol ilyen nem volt, a király érkezésére sátrat állítottak fel. A gödöllői új épület csupán egyszintes, de mégis magasabb, mint a kétszintes állomásépület, és a kastély kezelésében állt. A város felőli oldalon négy ión oszlopon nyugvó portikusz előtt várta a királyi párt az udvari fogat. A szénfűtéses gőzmozdony és az elegáns kocsik felé vezető út azonos magasságban van a peron szintjével, amit érkezésükkor vörös szőnyeggel borítottak. Az épületbe a nagy Hercegi Váró vezet be, onnan a két szoba nyílt Ferenc József  olajzöld és Sisi halványsárga tapétás szobáihoz. Az 1875-ből fennmaradt menetrend szerint a Pest-Gödöllő közötti 34,4 km-es távolságot a gőzös 49 perc alatt tette meg. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használta a Királyi Várót. A II. világháború végén a kivonuló német csapatok felrobbantották az állomásépületeket. A belseje kiégett, csak a külső falak csúfították évtizedekig a környéket. 1945 után lapos tetőt építettek fölé, hogy kiszolgáló helyiség legyen az utazóközönség számára. 1958-ban mégis műemlékké nyilvánították. 2011-ben a Norvég Alap támogatása tette lehetővé a teljes felújítást. Jelenleg Vasúttörténeti Múzeumot, kávézót, mellékhelyiségeket és turisztikai központot alakítottak ki benne. A Városi Múzeumból ide szállították Stróbl Alajos szobrait Erzsébet királynéról és Ferenc József császárról.

   Megtekinthető a MÁV 1052-es pályaszámú udvari vonat gőzmozdonyának 1:5-ös arányú modellje és helytörténeti tablók a többi érdekesség mellett, mint például korabeli emléktárgyak a királyi párról, Ferenc József bőrbe kötött térképei, tiszti ruházat stb. A Múzeumok Éjszakájára való tekintettel a múzeumi rész két napig ingyenesen látogatható. A felújítás vonatkozott az épület környékének parkosítására is.

 

Az Erzsébet-park

Erzsébet királyné halálának évében, 1898-ban Darányi Ignác miniszter rendelte el az Erzsébet-ligetek létesítését és hárommillió fa ültetését. Róna József pedig budapesti műtermében elkészítette a 2,5 m magas Erzsébet-szobrot, amit 1901-ben 750 kg bronzból öntöttek 1901-ben a Beschorner-gyár ércöntödéjében. 3 m magas talpazata zebegényi trachitból való. Az Erzsébet-parki Kálvária együttese szintén a Norvég Alapnak köszönheti a megújulást. 1771-ben kezdték építeni I. Grassalkovich Antal rendeletére, amit II. Grassalkovich Antal fejeztetett be, és 1775-ben szentelték fel. Két félköríves rokokó korlát vezet fel a három kereszthez és a szobrokhoz. Többször felújították, de mostani alakja ragyog igazán a régi fényében. Fotók alapján helyreállították egykori színeit is.

 

Az Alsópark és a Világfa

Valaha a királyi kastélypark összesen 310 hektárnyi volt. III. Grassalkovich Antal felesége, Esterházy Leopoldina 1817-ben két hattyústavat létesített a Rákos-patak felduzzasztott vizéből. Azonban 1870 és 1890 táján Erzsébet királyné kérésére feltöltötték a tavakat, mert a kiszáradó patak már nem tudta ellátni a feladatát.

   Ma elég kiábrándító látványt nyújtanak az Alsóparkban, a II. világháború után épült magas lakótelepek. A megmaradt zöld területen sétautakat alakítottak ki, és 1992-ben felállították a közepén a 16 m magas Világfát, Velekei József Lajos szentendrei szobrászművész alkotását. Azóta itt tartják a Magyar Szabadság Napja rendezvényeit. A parkosítás 238.983 euróba került. A kerttől a lakótelepig máig felüdítő látvány a hársfasor.

A Grassalkovich-filagória

A filagória eredetileg az Antal-hegyen állt. Pihenőhely vagy kilátó lehetett. A korát 250-300 évesre becsülik. 1930-ban a kapucinus barátok romos állapotban találtak rá. Megvásárolták a gödöllői erdőgazdaságtól, és átszállították a kapucinus kolostor és templom kertjébe. Az 1950-es években a kolostorkertben gimnáziumi sportpályát létesítettek, ahol a diákok kedvelt tanyája volt. A Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület kezdte meg a felújítását. 98.420 euró renoválásából a Norvég Alap pályázata 83.657-et fedezett. A bazilika melletti területet is rendezték, parkosították. Ma zarándokhely és turista célpont egyben, jelenleg Máriabesnyő néven ismert.

 Dr. Gémesi György kiemelte, hogy Gödöllő városa és lakói számára eseményekben bővelkedett az élet. Az EU soros magyar elnökségének egyik helyszíneként szolgált, megújult a város Főtere, „romjaiból újjászületett a Királyi Kastély lovardája, a márvány istálló, a Művészetek Háza, a vasútállomásnál a Várakozók Parkja és sok más. Mindez erősen növeli Gödöllő jövőbeli turisztikai vonzerejét.

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük