Többnyire január végén van az általános és középiskolákban síszünet. Az iskolától függ, hogy határozza meg a tanrendjét. Viszont a szülő anyagi helyzetétől függ, hogy gyerkőceit elviszi síelni, vagy inkább otthon marad és főz nekik almakompótot. Sok iskolában nincs síszünet, ez minden tanulóra vonatkozik, így szűnik meg a szegregáltság.

Többnyire január végén van az általános és középiskolákban síszünet. Az iskolától függ, hogy határozza meg a tanrendjét. Viszont a szülő anyagi helyzetétől függ, hogy gyerkőceit elviszi síelni, vagy inkább otthon marad és főz nekik almakompótot. Sok iskolában nincs síszünet, ez minden tanulóra vonatkozik, így szűnik meg a szegregáltság.

   A síszünet elve már a korai kőkorszakban megjelenik. Több olyan barlang- illetve sziklarajzot is találtak északi tájakon, amelyen sílécet használó gyerekek láthatók. Ezek közül mind a mai napig a legidősebb az 1929-ben feltárt, sízőt ábrázoló rajz, amelyre a norvég Rödöy szigeten találtak.

   Mocsaras, lápos vidékeken több őskori sílécre is leltek, amelyek jó állapotban maradtak meg. Az egyik ilyen az ún. Hotingi sí, amely a tudomány jelenlegi álláspontja szerint a legidősebb síléc. Egy Hoting melletti mocsárban találták Svédországban. Korát pollen-analízissel nagyjából 4500 évben határozták meg. A fából készült síléc hossza 110 cm, szélessége 10 cm és vastagsága 1 cm.

   A sí kialakulásának fő terepe a hóval borított, kissé vizenyős területek voltak. A korai időkben az ember vadászó életmódot folytatott, azonban a nagy hóban, vagy a mocsaras területeken a fürge állatok előnyben voltak a lassan, nehézkesen mozgó vadásszal szemben. Akik rájöttek, ha megnövelik cipőjük talpát, akkor sokkal gyorsabban tudnak előrehaladni, így kevésbé süllyednek be a hóba. Később aztán ezt a hótalpat tovább fejlesztették, nádat kötöttek rá, befedték nyersbőrrel és méretét is megnövelték, így már nem csak lépni, hanem csúszni is lehetett vele.

   Örültek is ennek az ősgyerekek. Akiknek az iskola csak rövid ideig tartott. Tantárgyaik: Magaviselet. Hittan. Vadászat. Halászat. Zöldségtermesztés (fakultatív). A hosszú szünetekben síeltek.

   Különféle korai mondákban gyakran találkozhatunk olyan szövegekkel, amelyek a síszünetre vonatkoznak. Legrégebbi közülük a bizánci történetíró, Procopius írása Kr.u. 550-ből, vagy a longobárd Paulus Diaconus írása Kr.u. 720-ból..De nem csak európai forrásokat találunk, hanem. ázsiait is. Kínából ismeretesek a Tang-dinasztia korából való beszámolók hasonló témában. A skandináv mitológiában (Edda-énekek) is szót ejtenek síelő gyerekekről, illetve beszámolnak sílécet viselő katonákról.

   A XIX. században szórakozásból síeltek, majd sportszerűen. 1843-ban megrendezik az első síversenyt Tromsöben. Több mint 20 évvel később megjelenik az első könyv a síelésről, egy norvég sportoló tollából. 1877-ben megalakítják a világ első síklubját Norvégiában. Ennek hatására kezdett el széles körben elterjedni a sísport Európában és felmerült az iskolai síszünet gondolta is.

   A világ talán leghíresebb síugró sánca Norvégiában, a Holmenkollen. Kilométerekkel messzebb, még Oslóból is rálátni a hatalmas építményre

   Kedves Gyerekek, akik síszünetben szeretnétek síelni! Ne kérjetek aputól Blizzard, Fischer, Head, vagy Salomon márkájú sílécet, mert árától apu szívrohamot kaphat. Ha biztosra akartok menni, játsszatok a síszünetben „Ne nevess korán!"-t.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük