2024.április.24. szerda.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

SOK HŰHÓ SEMMIÉRT — Ezúttal a Centrál Színházban

4 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><strong><span class="inline inline-left"><a href="/node/97154"><img class="image image-preview" src="/files/images/aaaaaaa_7.preview.jpg" border="0" width="475" height="179" /></a></span>William Shakespeare (1564-1616) vígjátéka</strong>, a <em>Much ado about Nothing, </em>azaz magyarul: <em>Sok hűhó semmiért</em> évszázadok óta kedvelt és játszott színdarab a világ minden táján. A középkor végén fellépő színész-író drámái nem minden előzmény nélkül valók. Az angol irodalomban Marlowe gyakran ábrázolt cselszövő gonoszokat, de Shakespeare emellett nagy szabadsággal vitte színre a humort is: akár a népi nyerseségben, akár az előkelők kifinomult társalgásában. Drámái a világirodalomban jelentős fejezetet képviselnek. A jelen művet 1598 és 1600 között írhatta, ugyanis 1601-ben nyomtatásban is megjelent. </p> <p> 

aaaaaaa 7.previewWilliam Shakespeare (1564-1616) vígjátéka, a Much ado about Nothing, azaz magyarul: Sok hűhó semmiért évszázadok óta kedvelt és játszott színdarab a világ minden táján. A középkor végén fellépő színész-író drámái nem minden előzmény nélkül valók. Az angol irodalomban Marlowe gyakran ábrázolt cselszövő gonoszokat, de Shakespeare emellett nagy szabadsággal vitte színre a humort is: akár a népi nyerseségben, akár az előkelők kifinomult társalgásában. Drámái a világirodalomban jelentős fejezetet képviselnek. A jelen művet 1598 és 1600 között írhatta, ugyanis 1601-ben nyomtatásban is megjelent.

 

aaaaaaa 7.previewWilliam Shakespeare (1564-1616) vígjátéka, a Much ado about Nothing, azaz magyarul: Sok hűhó semmiért évszázadok óta kedvelt és játszott színdarab a világ minden táján. A középkor végén fellépő színész-író drámái nem minden előzmény nélkül valók. Az angol irodalomban Marlowe gyakran ábrázolt cselszövő gonoszokat, de Shakespeare emellett nagy szabadsággal vitte színre a humort is: akár a népi nyerseségben, akár az előkelők kifinomult társalgásában. Drámái a világirodalomban jelentős fejezetet képviselnek. A jelen művet 1598 és 1600 között írhatta, ugyanis 1601-ben nyomtatásban is megjelent.

 

A Sok hűhó semmiért első magyar fordítása 1830-ban jelent meg, ám az első színpadi bemutatója 1876-ban, a Nemzeti Színházban volt – Arany László fordításában. Időközben többen is átültették magyarra, a legsikeresebben Mészöly Dezső fordítását adták elő 1980-ban a Madách Színházban. 2002-ben Puskás Tamás vitte színre a saját átiratában, Mészöly Dezső szövegének felhasználásával Keszthelyen. Se szeri, se száma 1913 óta a filmes adaptációknak, amire a több szálon futó cselekmény ugyancsak alkalmas.

 

Puskás Tamás színigazgató most saját fordításában rendezte meg a Centrál Színházban. A fordításban felhasználta a régi és új elemeket, a szöveg olykor rímekben szépen hullámzik, szerencsére nem vetette be a modern szlenget, de a mai kor igényének megfelelő, gyorsan pergő szellemességgel adatja elő a jeleneteket. Különösen élvezetesre sikerült a Benedek-Beatrice és az őr-fogoly-gróf párbeszéd.

 

A történetet Shakespeare ezúttal nem az antik Rómába, hanem egy olasz kisvárosba, Messinába helyezi át. A Centrál Színház színpadán az ármány és a szerelem játékához Horesnyi Balázs dús növényzettel teli üvegházat tervezett, ahol a cselszövők elbújhatnak, kihallgathatják egymást, a kerti vizes dézsában valóban elmerülhetnek. Ügyesen egyszerűek Rátkai Erzsi jelmezei, hol reneszánsz, hol modern voltukkal. Nagyon rendjén van a koreográfia a báli jelenetekben, a zenei szerkesztés a reneszánsztól Suppéig és a mai mobiltelefonokra feltöltött muzsikáig terjed. A rendezői ötletek ebben a kis térben kiválóan működnek.

 

A cselekményre nem érdemes sok szót vesztegetni, hiszen mindenki ismeri: háborúból hazatérő katonák (grófok és hercegek) udvarolnak előkelő messinai hölgyeknek. Csupán két alak, Beatrice nyelvel örökké Benedekkel, a nőgyűlölő nemes páduai ifjúval (Pokorny Lia és Schmied Zoltán játssza). Don Pedro hercegnek (Simon Kornél) viszont van egy minden hájjal megkent, irigy fattyú öccse (Vári-Kovács Péter), aki Claudio (Rada Bálint) és Hero (Ágoston Katalin) házasságát – szintén félrehallások miatt – gonoszul meg akarja hiusítani. Cselszövése jó nagyot kavar a történeten, még Leonato (Papp János), Hero apja, Messina kormányzója is elhiszi neki a képtelen hazugságokat. A második felvonás a két őr (Éless Béla és Juhász Lajos) kiválóan pergő, idegen szavakat helytelenül használó, hivatalosságot utánzó szövegével kezdődik, ami megadja a darab humorral teli hangulatát. Persze minden tisztázódik, a két szerelmespár egymásra talál – semmi kétség, különben tragédia és nem vígjáték lenne.  

 

A két főszereplő (Pokorny Lia és Schmied Zoltán) és a két őr kivételével – sajnos – mindenki más halvány papírfigura. Nincsenek karakteres jellemek, amelyeket jó színészi adottságokkal megformálhatnának. Ennyi telik tőlük Puskás Tamás minden igyekezete ellenére.

 

A darab további elődásait érdemes lesz a színház honlapján követni. Vidám karácsonyi ajándék lehet felnőttnek és gyereknek!

 

DOBI IDIKÓ

 

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.