Stabilabbá vált a termelők helyzete az agrártámogatásoknak köszönhetően

Az agrártámogatások komoly szerepet játszanak abban, hogy a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt években érdemben javult, így stabilabbá vált a termelők helyzete is – mondta Czerván György egy szakmai konferencián, Kecskeméten.

Az agrártámogatások komoly szerepet játszanak abban, hogy a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt években érdemben javult, így stabilabbá vált a termelők helyzete is – mondta Czerván György egy szakmai konferencián, Kecskeméten.

Az agrárgazdaságért felelős államtitkár kiemelte: a 2014-2020 közötti költségvetési időszakban a Közös Agrárpolitika részeként a Magyarországnak jutó közvetlen támogatásokat és a piaci intézkedések forrásait tekintve összesen 8,9 milliárd euró áll rendelkezésre. A vidékfejlesztési forrásokra pedig 4,1 milliárd euró európai uniós és hazai forrás biztosított, továbbá a kormány hazai költségvetésből nemzeti támogatásokat is nyújt a gazdáknak. Magyarország pozíciója az uniós támogatások tekintetében, fajlagosan az egyik legjobb, fontos célkitűzésünk, hogy ez az arány ne romoljon – jegyezte meg.

Czerván György a 2016. évi területalapú támogatásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: összesen 176 961 termelő igényelt alaptámogatást a jogosult – 4,9 millió hektáros területre. Az alaptámogatás (SAPS) keretösszege mintegy 224 milliárd forintot tesz ki, melyből az alaptámogatás egy hektárra viszonyított összege mintegy 45 ezer forint. Ehhez adódik még a zöldítés, amellyel több mint 70 ezer forintos támogatást érhetnek el a gazdák hektáronként.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a 2015-ben bevezetett jogcímek jelentős újdonságot hoztak, és még 2016-ban is nagy volt a pontatlan kérelmek aránya.

Czerván György felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák életének megkönnyítése érdekében több ponton is módosítja a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a zöldítés előírásait. 2017-től kibővül például az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája, valamint az elmúlt két év tapasztalatai alapján annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen az ökológiai jelentőségű másodvetések kezelése, fenntartási időszakot írunk elő. A nitrogénmegkötő növények esetében a közönséges vagy veteménybab termesztési idejét a hazánkban alkalmazott termesztési technológiához igazítjuk, továbbá a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növénykultúrák keverékeivel bevetett területek is elismerhetőek EFA területként, mely keverékben a nitrogénmegkötő növénykultúra keveréken belüli vetőmagaránya meg kell, hogy haladja az 50%-ot.

Czerván György ismertette továbbá a nemzeti támogatások változásait is, miszerint a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott gázolaj csekély összegű (de minimis) támogatás összege 95 Ft/literről 105 Ft/literre nő, ugyanakkor megjegyezte, hogy a forrást továbbra is évente hektáronként legfeljebb 100 liter után lehet igényelni.

A szőlőültetvényeken megvalósuló növény-egészségügyi védekezést az agrártárca 2017-től az eddigi 50%-os mértékű támogatás 75%-osra emeli, amellyel párhuzamosan a hektáronként nyújtható összeg is arányosan nő: 8.000-ről 12.000 forintra. A megnövelt összegű támogatást már a 2017. évben benyújtható kérelmek esetén lehet igényelni. Az FM dolgozik azon, hogy a gépi-bérmunka szolgáltató által megvásárolt és kijuttatott növényvédő szer után is igényelhessenek a gazdák támogatást – tette hozzá az államtitkár.

Czerván György új támogatási konstrukciót mutatott be, melyet a juh- és kecsketartó gazdák igényelhetnek 2017-ben. A tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt, melyet először a 2016. október 1. és 2017. március 31. közötti időszakban megvásárolt, illetve tenyésztésbe állított apaállatok után számolhatnak el az állattartók. A forrás az apaállat ellenértékének 75%-áig igényelhető. A támogatás éves keretösszege 300 millió forint.