2009-ben – a kínálatot tekintve- még erősen növekedett a kiskereskedelmi ingatlanok piaca, habár inkább a kisebb városokban, mint Budapesten vagy a nagyvárosokban. Az elmúlt évek plázalázát jellemzi, hogy a mai teljes kiskereskedelmi állomány fele nem idősebb öt évnél, a 100.000 fő alatti településeken pedig az üzlethelyiségek kétharmada 2006 után épült.

2009-ben – a kínálatot tekintve- még erősen növekedett a kiskereskedelmi ingatlanok piaca, habár inkább a kisebb városokban, mint Budapesten vagy a nagyvárosokban. Az elmúlt évek plázalázát jellemzi, hogy a mai teljes kiskereskedelmi állomány fele nem idősebb öt évnél, a 100.000 fő alatti településeken pedig az üzlethelyiségek kétharmada 2006 után épült.

 

   Természetesen a kiskereskedelemben is erős a recesszió hatása, egyéb ingatlanszektorokhoz hasonlóan itt is gyenge keresletbe ütközött a dinamikus állománynövekedés. A fejlesztői oldal reakciója nem meglepő: a következő két évben az új átadások volumene a 2005 körül látott szintre csökken – áll a CB Richard Ellis (CBRE) legújabb, magyarországi kiskereskedelmi piacról készített elemzésében.

Modern kiskereskedelmi ingatlanállomány
Az üzlethelyiségek számára kiadható terület hazánkban 2009 novemberében elérte az 1,8 millió négyzetmétert. Ez a szám magában foglalja az elmúlt 15 év kiskereskedelmi célú fejlesztéseit, legyen szó klasszikus, belvárosi, fedett bevásárlóközpontokról, vagy városszéli, tipikusan egy felszíni parkoló köré épített kereskedelmi parkokról.

Habár még mindig a bevásárlóközpontok összterülete a nagyobb – mintegy 62%-a a teljes állománynak -, a kereskedelmi parkok területaránya öt év alatt 11%-ról 38%-ra emelkedett.

Közel a kétmillió?
Idén mintegy 190.000 m2 területtel bővült a hazai kínálat, ami már látványosan kisebb növekedés, mint a tavaly számolt 270.000 m2. A közeljövőt tekintve ez a csökkenés folytatódik: jelenleg alig 200.000 m2 terület áll építés alatt országszerte, 2011 vége előtt várható átadással. Minden bizonnyal a kétmilliomodik „pláza-négyzetméterre" még jó másfél évet várnunk kell.

A tervezett projektek túlnyomó részét elnapolták, a fejlesztők most inkább a megszokott nagyvárosi központi lokációkra koncentrálnak, azaz inkább bevásárlóközpontot építenek, ha építenek egyáltalán. „Nem volt ez mindig így, a közelmúlt sokkal inkább szólt a kisvárosokról és a kereskedelmi parkokról, mint az évtized elején látott, most visszatérni tűnő klasszikus bevásárlóközpont-centrikus modellről." -jellemezte az elmúlt évek fejlesztői magatartását Borbély Gábor, a CBRE magyarországi vezető elemzője.

A főváros már kisebbségben, Budapesten ma 835.000 m2 kiskereskedelmi terület található. A maradék közel egymillió négyzetméter fele-fele arányban oszlik meg a regionális városok (a nyolc 100.000 főnél magasabb lélekszámú város) és az egyéb városok között. Az elmúlt években a Budapesten kívül tapasztalt erős fejlesztői aktivitásnak köszönhető, hogy a főváros részesedése a 2004-es 67%-ról mára 46%-ra csökkent.

A regionális városok aránya stabil volt, míg a legnagyobb növekedést felmutatva a 100.000 főnél kisebb városok részesedése a teljes kiskereskedelmi ingatlanállományban mára elérte a 28%-ot, míg öt évvel ezelőtt nem volt 10%.

Trendforduló: vissza a nagyvárosba. A kiskereskedelmi fejlesztéseket illetően az idei év még mindenképp a fővároson kívüli piacokról szólt. Habár a legnagyobb visszhangot a budapesti Allee avatása váltotta ki novemberben, országszerte idén kilenc másik projekt átadására került sor, és ennek a közel 150.000 m2 fejlesztésnek 90%-a kereskedelmi park formájában valósult meg. Ez a trend azonban megtorpanni látszik, a kereskedelmi parkok fejlesztése ugyanis lényegében leállt, míg bevásárlóközpont-építések még vannak folyamatban.

„Előrejelzésünk alapján a Budapest-vidék arány várhatóan nem módosul tovább a közeljövőben, ahogyan a kereskedelmi parkok részesedése sem nő tovább a bevásárlóközpontok rovására." – összegezte Borbély Gábor.

http://www.cbre.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük