A Közlönykiadó által kiadott könyvek mindig a könyvszakma jeles eseményeihez tartoznak. Így volt ez a Sub Clausula 1989 parlamenti bemutatóján is. A művet méltán nevezhetjük az 1989- es történelmi események bibliájaként. A könyv arra próbál választ adni, hogy milyen események vezettek a változásokhoz.

 

A Közlönykiadó által kiadott könyvek mindig a könyvszakma jeles eseményeihez tartoznak. Így volt ez a Sub Clausula 1989 parlamenti bemutatóján is. A művet méltán nevezhetjük az 1989- es történelmi események bibliájaként. A könyv arra próbál választ adni, hogy milyen események vezettek a változásokhoz.

A Gécsényi Lajos, Máthé Gábor és Baráth Magdolna szerzőhármas által készített anyag három jól elkülönült részre oszlik.

2

 Az első részben, amely az Előszó nevet viseli többek között a következőket olvashatjuk: Szükségessé teszi e visszatekintést az ambivalens érzés is, amely rendszerváltozást jószerivel kezdetektől övezi: sokakban máig csalódottság érzetével.

Ezzel párhuzamosan a letűnt „kádári idők" iránti nosztalgiával társul az egykor olyannyira vágyott demokrácia intézményrendszereinek kiépülése fölött érzett öröm. Ez indokolja, hogy áttekintsük, milyen hazai és nemzetközi események vezettek oda, hogy a második világháború után létrejött jaltai status quo felbomlott, a szovjethatalom kivonulni kényszerült Kelet-Közép-Európából teret adva a kibontakozó hazai demokratikus törekvéseknek – annyi fájó kudarc után mindezt békés, vértelen körülmények között.

A második rész: Tények és események időrendben. Ebből a részből a teljességre törekvés nélkül önkényesen kiválasztottunk néhány fontos történést. Amikor 1985. március 11-én Mihail Gorbacsovot az SZKP első titkárává választották, egy fegyverkezési verseny és a „külső birodalom" fenntartásának óriási költségei miatt gazdaságilag kimerült ország irányítását kellett átvennie…

Gorbacsov felismerte, hogy a legfontosabb feladat a Szovjetunió talpra állítása gazdaságilag, s ennek a követelménynek igyekezett alárendelni a külpolitikát is. Az új politikai gondolkodás eredményeképpen felújították a párbeszédet az Egyesült Államokkal… Gorbacsov nyilvánosság előtt az 1988. júniusi pártkonferencián fejtette ki először, hogy minden népnek jogában áll megválasztani a maga társadalmi-gazdasági rendszerét.

Magyarországon az MSZMP KB 1989. február 10-11-i ülésén elfogadta a többpártrendszer bevezetését, az 1956-os események átértékelését, júniusban kerekasztal-tárgyalások kezdődtek az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal pártjai között. A kelet-közép-európai térségben 1989 nyarának leglátványosabb eseménye George Bush amerikai elnök júliusi lengyelországi és magyarországi látogatása volt a demokratizálódás és liberalizálódás két élenjáró országába.A hét legfejlettebb ország 1989. július 14-16-i párizsi csúcstalálkozóján a résztvevők nyilatkozatot adtak ki A kelet-nyugati kapcsolatok címmel. Ez a dokumentum elsősorban Magyarország és Lengyelország gazdasági pénzügyi támogatásának összehangolásával a gazdaság átalakításának segítségével foglalkozott…A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összeomlása szempontjából legnagyobb hatása kétségtelenül annak a magyar külpolitikai döntésnek volt amely, 1989. szeptember 11-én lehetővé tette, hogy a Magyarországon tartózkodó NDK állampolgárok Ausztrián keresztül az NSZK-ba távozhassanak.

 A harmadik rész a Dokumentumok, amely a könyv legértékesebb része. Száztizenhét eredeti dokumentummal illetve kitűnő fordítással mutatja be az események írásos elemzéseit 1985. november 3-tól 1991. július 1-jéig.

Ezekből egyet emelnék ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szocialista Világrendszer Intézetének feljegyzéséből: amely a magyar helyzettel foglalkozott. Magyarország a legvalószínűbb forgatókönyv.(1989 február)  Radikális reformok a gazdaság állami szektorában, az ipar és a mezőgazdaság részleges reprivatizációja, piaci viszonyok alapján működő vegyes gazdaság kialakulása.

3

Az országnak szorosabb kapcsolata alakiul ki az Európai Unióval, esetleg az EFTA-val, fokozottabbá válik az együttműködés Ausztriával. A párt pluralizmus alapjaira épülve fokozatosan visszaáll a parlamenti demokrácia. Az elkerülhetetlen hanyatló KGST-kapcsolatok és a formális VSZ-tagság mellett egyre inkább a semlegesség kerül előtérbe, és kialakulhat egy Duna-menti szövetség-párti mozgalom, amennyiben az ötletet elfogadják a szomszéd országok.

Professzor Úr! Célszerűnek tartaná-e egy '89-es eseményekkel foglalkozó intézet létrehozását az '56-oshoz hasonlóan? – kérdeztem Máthé Gábortól, a könyv egyik szerzőjétől, a Corvinus Egyetem professzorától, Újpest díszpolgárától.

Érdekes a felvetés, csak az 1956 az teljesen magyar „lelki" esemény és eredményi indítatás eredője. Természetesen a külpolitikai helyzet is számit, mert egy meghatározott mezben, miliőben zajlott, de ezeket az eseményeket 1989-ben nem Európából, hanem Amerikából vezényelték. A két nagyhatalom a hidegháború valamilyen szinten való kezelésének és lezárásának az időszaka. Ez volt az úgynevezett Grand Strategy (Nagy Stratégia), amely Reagan nevéhez kapcsolódik.   – válaszolta.        ( A kérdés alaposabb tárgyalása a professzorral készült exkluzív interjúban olvasható, amelyet később közlünk.a szerk)A történelmi biblia értékét tovább növeli. Hogy az első második része és a dokumentumok tartalom jegyzéke a magyaron kívül angol, német francia orosz és kinai nyelven is olvasható a könyvben. A mű elolvasása után bátran mondhatom, hogy a szerzők az a célja, hogy a múlt század 80-as éveinek közepének második felébe létrejött esemény sorozatról objektív képem legyen sikerült.

 Szarvas István

Sub Clausula 1989 — 1989 történelmi Bibliája

Szerkesztették:                                                   Dr. Gécsényi Lajos Dr. Máthé Gábor A dokumentumokat válogatta és jegyzetekkel ellátta Dr. Baráth Magdolna Ph.D

ISBN 978 963 9722 67 5

 Kiadja a Magyar Közlöny Lap-és Könyvkiadó 2009.

Megjelent 57 a/5 ív  terjedelemben  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük