Szabad út a nyílt forráskódnak
3 perc olvasás
2009. Április 2-án tájékoztatón jelentette be Baja Ferenc kormánybiztos, a MEH államtitkára, hogy 2009. április elejétől a Kormány nevében a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkársága megnyitotta a hazai költségvetési intézmények, valamint a köz- és felsőoktatás számára a nyílt forráskódú szoftverek beszerzésének lehetőségét is, tehát az évente beszerzett Microsoft termékek, a zárt forráskódú szoftverek mellett a nyílt forráskódú szoftverek is hivatalosan beszerezhetővé válnak.
2009. Április 2-án tájékoztatón jelentette be Baja Ferenc kormánybiztos, a MEH államtitkára, hogy 2009. április elejétől a Kormány nevében a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkársága megnyitotta a hazai költségvetési intézmények, valamint a köz- és felsőoktatás számára a nyílt forráskódú szoftverek beszerzésének lehetőségét is, tehát az évente beszerzett Microsoft termékek, a zárt forráskódú szoftverek mellett a nyílt forráskódú szoftverek is hivatalosan beszerezhetővé válnak.
Ennek értelmében, a fenti területek a központosított közbeszerzés keretében választhatják intézményi felhasználásra a nyílt szabványokon keresztül teljes együttműködést biztosító szoftvereket és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat. Az idevágó keretmegállapodás (KM) megkötésére 2009. április 2-án közbeszerzési eljárásról szóló felhívás jelent meg 2009. április 2-án, együtt a Microsoft és a Novell termékek megrendelését lehetővé tevő keret-megállapodásra vonatkozó kiírással, deklarálva a két megoldás teljesen egyenértékű kezelését.
Baja Ferenc elmondta, most érett meg a helyzet arra, hogy teljes esélyegyenlőséget lehessen biztosítani a szoftver-világ kétféle megközelítése terén. A kialakuló versenyhelyzet a felhasználók érdekét szolgálja, kötöttségeiket enyhíti, komoly anyagi előnyeik származhatnak belőle.
Számszerűsítve a döntést, a kormánybiztos kijelentette, pontosan egyenlő összegű, 12-12 milliárd forintos pályázati keretösszeget határoztak meg a zárt- (Microsoft), ill. a nyílt-forráskódú rendszerek beszerzésére.
A versenyhelyzet megteremtésén túl, a döntés a gazdaság élénkítését is szolgálja a jelenlegi, válság-sújtotta időszakban. Az élénkítés hatása ugyan rövid távú, de az ágazat nehéz helyzetbe került szereplőinek segítséget fog jelenteni a pályázati lehetőség.
Bódi Gábor, a MEH szakállamtitkára emlékeztetett, a nyílt forráskód alkalmazhatóságának elfogadását az érintett területeken hosszú előkészítés, ötéves szakmai munka előzte meg. Ez a munka jelenleg is folytatódik, szakértők dolgoznak a szabadszoftverek használatával kapcsolatban felmerülő további javaslatokon.
A korábbi állásponton túllépve, a szabad forráskódú szoftverekről az érintett területeket egy rövidesen megjelenő tanulmányban fogják informálni.
Az elkövetkező időszakot próbaévnek tekintik, melynek végén kiértékelik a területen történteket.
A tájékoztatón Keresztes János, az IVSZ elnöke stratégiai jelentőségűnek nevezte a döntést, amely olyan közösség-formálást eredményezhet, amelynek eddig nem volt esélye. Valódi szakmai műhelymunka alakulhat ki pl. az egyetemeken, ahol a szakmai képzés is komoly lehetőségekhez juthat. Mindez jól illeszkedik az e-közigazgatási keretrendszer gondolkodásmódjába is.
Harmat Lajos
