A képviselők augusztus 23-át a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává tennék, erősítenék a történelemtanítást, teljesen megnyittatnák a kutatás előtt a levéltárakat. Az EP szerint a kommunizmus és a nácizmus okozta szenvedésekre az európai integráció adott választ.

A képviselők augusztus 23-át a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává tennék, erősítenék a történelemtanítást, teljesen megnyittatnák a kutatás előtt a levéltárakat. Az EP szerint a kommunizmus és a nácizmus okozta szenvedésekre az európai integráció adott választ.

Az EP 553 igen, 44 nem, 33 tartózkodó szavazattal fogadta el az Európa lelkiismerete és a totalitarianizmus című állásfoglalást.

A képviselők először elvetették a szocialista frakció szövegtervezetét, majd – főleg szocialista – módosításokkal – 416 igen, 80 nem, 147 tartózkodó vokssal – megszavazták a néppárti-liberális-Nemzetek Európája-zöldpárti javaslatot. (Ez utóbbi előterjesztői között volt a liberális Szent-Iványi István és a zöldpárti/Európai Szabad Szövetség frakcióból Tőkés László.)

Az integráció adott választ

A képviselők szerint „az európai integráció kezdettől fogva válasz volt a két világháború és a holokauszthoz vezető náci zsarnokság okozta szenvedésre, illetve a totalitárius és demokráciaellenes kommunista rendszerek közép-kelet-európai terjedésére, és módot adott az Európában tapasztalható mély megosztottság és ellenségeskedés együttműködés és integráció általi leküzdésére, a háború befejezésére és az európai demokrácia megszilárdítására".

„Az európai integráció folyamata sikeres, és eredményeként olyan Európai Unió született, amely magában foglalja a második világháború végétől az 1990-es évek elejéig kommunista rezsimek uralma alatt élő közép- és kelet-európai országokat, és Görögország, Spanyolország és Portugália – melyek hosszú ideig tartó fasiszta rendszerek rabságában éltek – korábbi csatlakozása hozzájárult a demokrácia megszilárdításához Dél-Európában" – így a szöveg.

A képviselők szerint ugyanakkor „Európa csak akkor lesz egységes, ha közös véleményt tud kialakítani történelméről, ha közös örökségként tudja elismerni a nácizmust, a sztálinizmust és a fasiszta és kommunista rendszereket, valamint őszinte és érdemi vitát tud folytatni az e rendszerek által az elmúlt évszázadban elkövetett bűnökről".

Kommunizmus és nácizmus

Az állásfoglalás kitér arra is, hogy „Nyugat-Európa uralkodó történelmi tapasztalata a nácizmus volt, miközben Közép-Európa országai emellett a kommunizmust is megélték". A képviselők szerint „elő kell segíteni, hogy jobban megértsük a diktatúrák e kétféle örökségét ezen országokban". A képviselők hozzáteszik: „az áldozatok szempontjából mindegy, hogy melyik rezsim fosztotta meg őket szabadságuktól, kínozta vagy gyilkolta meg őket bármilyen okból".

„Európában a huszadik században a totalitárius és a tekintélyelvű rendszerek több millió áldozatot deportáltak, börtönöztek be, kínoztak és gyilkoltak meg; ugyanakkor a holokauszt egyedülállóságát el kell ismerni" – áll a szövegben.

14 éve is volt népirtás Európában

Az Európai Parlament „fejet hajt az európai totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozatai előtt, és tisztelettel adózik mindazoknak, akik a zsarnokság és elnyomás ellen küzdöttek".

Az állásfoglalás „emlékeztet arra, hogy Európában a legutolsó emberiség elleni bűntett és népirtás nem olyan régen, 1995 júliusában történt, és hogy állandó éberségre van szükség a demokráciaellenes, idegengyűlölő, önkényes vagy totalitárius eszmék és irányzatok elleni küzdelem érdekében".

Zárt archívumok

A parlament „sajnálja, hogy húsz évvel a közép-kelet-európai kommunista diktatúrák összeomlása után egyes tagállamokban még mindig jogtalanul korlátozva van a személyes jellegű vagy a tudományos kutatásokhoz szükséges dokumentumokhoz való hozzáférés". Az EP „hiteles erőfeszítést kér minden tagállam részéről a levéltárak, köztük a korábbi belbiztonsági szolgálatok, titkosrendőrségek és hírszerző ügynökségek irattárai megnyitására", ugyanakkor – teszi hozzá az állásfoglalás – „lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a folyamat ne váljon politikai célú visszaélések tárgyává".

Emlékezés, tanítás

Az EP szerint „ahhoz, hogy Európa jobban tudatában legyen a totalitárius és demokráciaellenes rezsimek által elkövetett bűntetteknek, támogatni kell Európa viharos múltjának dokumentálását, az erről szóló tanúvallomásokat, mert emlékezés nélkül nem létezik megbékélés". A képviselők felszólítják a Bizottságot és a tagállamokat, „tegyenek további erőfeszítéseket az európai történelem tanításának megerősítésére, illetve az európai integráció történelmi teljesítménye és a tragikus múlt, illetve napjaink európai uniós békés és demokratikus társadalmi rendje közötti éles ellentét hangsúlyozására".

Az EP „felszólít az európai emlékezet és lelkiismeret platformjának létrehozására, amely a totalitárius rendszerek történetére szakosodott nemzeti kutatóintézetek közötti kapcsolatokat és együttműködést támogatná, valamint felszólít a totalitárius rendszerek áldozatai európai dokumentációs központjának/emlékművének létrehozására".

Emléknap

A parlament „kéri, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák valamennyi totalitárius és önkényuralmi rendszer áldozatainak méltósággal és pártatlanul megtartandó európai emléknapjává". (Augusztus 23. szerepel dátumként az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop paktumként ismert német-szovjet megnemtámadási szerződésen – a szerk.)

Az EP 2009. március 25-én plenáris vitát tartott a témáról.

Szent-Iványi István, a liberális frakció nevében azt mondta, az Európai Unió két totalitárius rendszer árnyékában született meg. „Válasz volt a második világháború rettenetére, a holokauszt borzalmaira, de legalább annyira fontos küldetése volt a sztálinizmus és kommunizmus térnyerésének feltartóztatása" – fogalmazott a képviselő.

Szent-Iványi úgy vélte, „csak akkor tudjuk elkerülni a múlt hibáit és bűneit, ha megismerjük a múltat, ha feldolgozzuk a múltat. Megbékélés, a múlt feldolgozása és az igazság ismerete nélkül ez nem lehetséges". A képviselő hozzátette, például Magyarországon sem teljes körű a hozzáférés a kommunista elnyomó rendszer titkosszolgálati irataihoz. Ez a politikus szerint felháborító. Szent-Iványi szerint a szélsőjobb és a szélsőbal hívei számára is világossá kell tenni a két totalitárius rendszer szörnyűségeit.

Tőkés László (Románia) a Zöldek-EFA képviselőcsoport vezérszónokaként azt mondta, „nem tetszőleges pártpolitikai opció, hanem mindenekfelett erkölcsi kérdés számunkra a jogfosztó, elnyomó, kommunista diktatúra egyértelmű elítélése. Tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy húsz év alatt ez még nem történt meg".

A képviselő – hivatkozva egy kommunizmus bűneivel foglalkozó konferencia nyilatkozatára – azt mondta: „az Európai Közösségnek szakítania kell annak a kettős mércének az alkalmazásával, mely a nácizmus és a kommunizmus megítélésének eltérő voltában nyilvánul meg". „Mindkét emberiségellenes diktatúra azonos elbírálást érdemel" – fogalmazott Tőkés László.

Szájer József (néppárti) azt mondta, „el kell ítélnünk minden manapság divatos méricskélést, hogy melyik embertelen diktatúra ölt meg vagy alázott meg több embert". Szerinte „egy demokratának, egy európainak nem fogadható el az a tény, hogy még ma is, még ebben a parlamentben is vannak olyanok, akik számára a kommunista diktatúra gaztettei mentegethetők és bocsánatosak".

Szájer nagy hazugságnak nevezte azt, „a kommunista diktatúra bűneit mentegetők" által használt érvet, hogy „mindazt a szörnyűséget ezek a rezsimek a nemes eszmék, az egyenlőség és a testvériség nevében követték el". „Legyen a kommunizmus áldozatainak közös európai emléknapja és emlékműve, jöjjön létre a kommunizmus gaztetteit dokumentáló európai múzeum, levéltár és kutatóintézet" – mondta a képviselő

Tabajdi Csaba (szocialista) úgy vélte, „a közép- és kelet-európai és a balti államok a náci és a szovjet diktatúráknak egyaránt áldozatai, ennek ellenére mégsem tehetünk egyenlőségjelet a nácizmus és a sztálinizmus közé". A képviselő szerint „senki sem vitathatja, hogy a sztálini diktatúrának milliók estek áldozatul, népeket telepítettek át, ezt senki sem mentheti fel, senki nem relativizálhatja. A soá, a német nácizmus ipari szervezettséggel, származási alapon törekedett a zsidó nép kiirtására, amihez fogható szörnytett nem volt az emberiség történelmében".

Tabajdi azt mondta, „Nyugat-Európában sokszor nem látják, hogy számunkra a nácizmustól való megszabadulás egyben egy új megszállás, a szovjet elnyomás kezdetét jelentette"..

Schöpflin György (néppárti) szerint nem csak az egyesült Európának kell sürgősen megkezdenie a múlt egészének vizsgálatát, hanem – különösen – az európai baloldalnak is. A múlt alapos vizsgálata nélkül egyes volt kommunista országok baloldali pártjai kénytelenek hamis múlttal élni, és ezt a hamis múltat védelmezni, ami pedig erodálja demokratikus hitelességüket – fogalmazott a képviselő.

Schöpflin hozzátette: mivel a nyugati baloldal legitim partnereként fogadja el az „újjáépítés nélküli", posztkommunista baloldalt, az előbbi is kötelességének érzi a védhetetlen múlt védelmezését. Ennek következtében ennyiben a nyugati baloldal demokratikus elkötelezettsége is meggyengül – vélte a politikus.

Sógor Csaba (néppárti, Románia) szerint erkölcsi kötelesség, hogy az EU minden polgára ugyanolyan jogokat élvezhessen. Kiemelkedően fontos, hogy az EU a kisebbségek jogait is támogassa, különösen mivel a világ sok országa nem tartja tiszteletben ilyen értelemben az emberi jogokat – tette hozzá a képviselő.

A politikus azt mondta, „miközben az unió a tibetihez hasonló esetekben fellép a diszkrimináció és az emberi jogok megsértése ellen, mindannyiunk számára világos, hogy még az Európai Unión belül is vannak etnikai és nyelvi kisebbségek, amelyek gyakran a kulturális és nyelvi asszimiláció célpontjai". A romániai magyarok is ide tartoznak – tette hozzá Sógor Csaba.

A megkülönböztetés minden formája ellen fellépne az EP

A diszkrimináció elleni uniós irányelv a megkülönböztetés minden formáját tiltaná. Diszkriminációnak számítana a zaklatás, a megkülönböztetésre adott utasítás is.

Egy 2008-as Eurobarometer-felmérésben az európaiak 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben megkülönböztetés érte őket – áll a Kathalijne Maria Buitenweg (zöldpárti, holland) által készített jelentés indokolásában.

Az Európai Parlament konzultációs eljárásban április 2-án szavazott a valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmáról szóló irányelv tervezetéről. A képviselők a szöveget 360-226 arányban szavazták meg.

Az új szabályozás kiterjed a megkülönböztetés elleni védelemre a szociális ellátás, az egészségügy, az oktatás, továbbá a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén. Az EP ezekhez hozzátenné a közlekedés diszkrimináció-mentességét is.

Akadálymentesítés

A parlament szerint „a fogyatékossággal élő személyek gyakran szembesülnek a nem akadálymentesített tömegközlekedési eszközök és az ugyanilyen épített környezet, valamint a számukra nem hozzáférhető kommunikációs eszközök és információk formájában megnyilvánuló megkülönböztetéssel". „A tagállamoknak az egyenlő bánásmód elvének gyakorlati alkalmazása érdekében intézkedéseket kell tenniük, hogy az említett területeken megszüntessék az akadályokat" – áll a tervezetben.

Többszörös diszkrimináció

Az EP bevezetné a többszörös megkülönböztetés fogalmát is. Ha egyszerre több alapon történik diszkrimináció, a nemzeti eljárásoknál biztosítani kell, hogy „a felperes a többszörös megkülönböztetéssel kapcsolatos kereset valamennyi vonatkozásával egyetlen eljárásban foglalkozhasson".

A képviselők diszkriminációnak tekintik a közvetlen és a közvetett megkülönböztetést, a többszörös megkülönböztetést, a zaklatást, a megkülönböztetésre adott utasítást és a megfelelő intézkedések megtagadását is.

Kivételek

A biztosítási, a banki és más pénzügyi szolgáltatásoknál a fogyatékossághoz és a korhoz kapcsolódó biztosításmatematikai és kockázati tényezőkkel számolnak. Az EP szerint „ezek alkalmazása abban az esetben nem tekinthető megkülönböztetésnek, amennyiben bizonyítottan a kockázatértékelés meghatározó tényezői, és amennyiben a szolgáltató biztosításmatematikai alapelvek, statisztikai adatok vagy orvosi adatok alapján igazolni tudja a jelentősen nagyobb kockázatot".

„A pénzügyi szolgáltatások nyújtása esetén az arányos megkülönböztető bánásmód … nem minősül megkülönböztetésnek, amennyiben az érintett termék esetében az életkor vagy a fogyatékosság meghatározó tényező a fontos biztosításmatematikai elveken, pontos statisztikai adatokon vagy orvosi ismereteken alapuló kockázatértékelésben" – áll a szövegben.

Az irányelv bizonyos ésszerűen indokolható esetekben nem zárja ki eleve az életkoron alapuló különbségtételt. Így például nem számít egyenlőtlen bánásmódnak az, ha egy adott életkor elérésétől teszik függővé például alkoholtermékek, fegyverek megvásárolhatóságát.

A mikrovállalkozásokat ugyanakkor az USA polgári jogi törvénye mintájára védenék a képviselők a „túlzott követelményekkel" szemben. Egy elfogadott módosítás értelmében a hirdetés és a média területe nem tartozik az irányelv hatálya alá.

Maradnak a tagállami jogkörök

A szöveg szerint az irányelv nem változtatja meg az Európai Unió és a tagállamok jogköreinek elválasztását, továbbá nem sérti a tagállami hatásköröket az oktatás és a szociális védelem területén, ideértve a társadalombiztosítást és az egészségügyi ellátást.

Oktatás

„A tagállamok megkülönböztetés nélkül és az esélyegyenlőség alapján biztosítják a fogyatékossággal élők oktatáshoz való jogait. A tagállamok továbbá biztosítják, hogy a megfelelő oktatási vagy képzési forma meghatározásakor tiszteletben tartják a fogyatékkal élő személy véleményét.

A tagállamok lehetővé tehetik a valláson vagy meggyőződésen alapuló oktatási intézményekhez való hozzáférés terén való különbségtételt, ezen intézmények sajátosságainak, szellemiségének valamint az oktatási rendszerek pluralitásának megőrzése érdekében, feltéve hogy ez nem jelenti az oktatáshoz való jog sérelmét és a megkülönböztetést semmilyen más okkal nem indokolja."

Független szervezet

A jogszabály tervezete szerint „a tagállamok kijelölnek egy vagy több, független és megfelelően finanszírozott szervet, amelyek feladata annak ösztönzése, hogy a vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül minden személy egyenlő bánásmódban részesüljön".

Háttér

A Bizottság 2008 júliusában nyújtotta be az egyenlő bánásmódról szóló irányelvjavaslatot. Az Európai Közösségről szóló szerződés 13. cikke megtiltja a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést. A 13. cikk jelenleg két irányelv jogalapját jelenti. Az első a faji egyenlőség irányelve (2000/43/EK irányelv), amely megtiltja a munkaerőpiacon és azon kívül alkalmazott, faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést. A másik, a 2000/78 irányelv tiltja a munkaerőpiacon alkalmazott, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést.

A két irányelv alkalmazási körében meglévő különbség miatt a megkülönböztetés okainak egyfajta rangsora alakult ki. A mostani javaslat egyenlő védelmet biztosítana a megkülönböztetés minden fajtája ellen.

Sógor Csaba (néppárti, Románia) a jogszabály parlamenti vitájában azt mondta, „ a megkülönböztetés minden formája ellen határozott és hatékony fellépés szükséges, ugyanis a diszkrimináció Európában még mindig erőteljes és a társadalom legkülönbözőbb rétegeit érinti". A képviselő szerint „nagyon sok esetben nem elégséges csak a mindennemű megkülönböztetés megtiltása, hanem különböző pozitív intézkedések meghozatala is elengedhetetlenül szükséges például a fogyatékkal élő személyek esetében. Sok ország – csak egy párat említsek – Olaszország, Franciaország, Finnország és Spanyolország, – a hagyományos nemzeti kisebbségek védelme érdekében is autonómiákat adott, pozitív intézkedéseket hozott".

Jelentéstevő: Kathalijne Maria Buitenweg (Greens, EFA/NL)

Jelentés (A6-0149/2009) – A személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Eljárás: konzultáció

Vita: 2009. április 1., szerda

Jogalkotási figyelő

Kathalijne Maria Buitenweg

Közösségi vízumkódex: Olcsóbb schengeni vízumot akar az EP

60 helyett 35 euró lenne a schengeni övezet országaira érvényes vízum díja. A képviselők egyszerűsítenék a többszöri belépést lehetővé tevő vízumok kiadását, és közös információs honlapot hoznának létre. Az új szabályok alapján olcsóbb és egyszerűbb lenne például Magyarországra utazniuk a kárpátaljaiaknak.

A vízumkérelmekre vonatkozó közös szabályrendszert hozna létre az Európai Unió. A közösségi vízumkódex egységes szövegbe foglalná a rövid (három hónapnál rövidebb) időre szóló vízumokkal kapcsolatos jogszabályokat. Ennek célja a vízumkérelmezés egyszerűsítése, a kérelmezőkkel való egyenlő bánásmód biztosítása, a szabályok harmonizálása és átláthatóbbá tétele.

Az Európai Parlament első olvasatban április 2-án, 569 igen, 50 nem, 32 tartózkodó vokssal szavazta meg a szöveget. Az EP témafelelőse Henrik Lax (liberális, finn).

60 euró helyett 35

Az EP legfontosabb módosítása, hogy a vízumkérelem benyújtásakor az Európai Bizottság által javasolt 60 helyett 35 euró legyen a fizetendő kezelési díj. Az EP szerint a magasabb összeg negatívan hat az unió imázsára, ráadásul a vízum megszerzése a kérelmező számára sokszor ennél is többe kerül például a külképviseletekhez történő utazás költsége miatt.

A képviselők nem fizettetnének díjat a fél évesnél kisebb gyerekek, az iskolások, a csereprogramban résztvevő egyetemisták és a kulturális-, illetve sportprogramokra utazó, 25 évnél fiatalabbak után.

Schengen-honlap

A képviselők a schengeni övezetbe tartozó összes ország közreműködésével közös információs weboldalt hoznának létre. A vízumkérelmezők itt szerezhetnék be az összes lényeges információt.

Többszöri belépés

Az EP szorgalmazta, hogy egyszerűsödjön a többszöri belépésre jogosító vízumok kiadása. A jogszabály tervezete szerint „a kérelem jóváhagyása esetén a diplomáciai vagy konzuli képviseletek 12 hónapig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízumokat adnak ki, amelyek birtokosukat bármely félévben többszöri beutazásra, három hónapos tartózkodásra vagy többszöri átutazásra jogosítják fel.

Alaposan megokolt esetekben több mint 12 hónaptól legfeljebb 5 évig terjedő érvényességű, többszöri belépésre jogosító vízum adható ki. Alaposan megokolt esetekben, amennyiben a többszöri belépésre jogosító vízum kiadása nem lehetséges, egy 6 hónapos érvényességű, egyszeri belépésre jogosító vízum adható ki."

Egyszerűsített eljárás

A problémamentes „gyakori utazók" számára könnyített eljárást vezetnének be. A jogszabály tervezete szerint „amennyiben a kérelmező a tagállamokban öt éven belül három egymást követő vízumidőszak során teljes mértékben eleget tesz a vízumok tekintetében megállapított feltételeknek (vízumelőzményei nem kifogásolhatóak), továbbá ha a három előírt vízum közül az utolsó lejártát követő öt éven belül nyújt be vízumkérelmet, akkor egyszerűsített eljárásra jogosult.

Az egyszerűsített eljárás része lehet a hosszabb érvényességű, többszöri belépésre jogosító vízum kiadása, az interjúk mellőzése, kevesebb bizonyító dokumentum előírása, illetve az, hogy a vízumkérelmezési eljárás egyes részei interneten is elvégezhetők."

Jelentés: Henrik Lax (A6-0161/2008)

Közösségi vízumkódex, a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2009. április 1., szerda

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Henrik Lax

Súlyosan veszélyeztette az EU-orosz kapcsolatokat a földgázvita és a grúziai háború

Az EU-orosz kapcsolatokról szóló EP-jelentés bírálja Moszkvát a grúziai események, a gázvita és a sajtószabadság hiánya miatt, támogatják viszont a képviselők Oroszország WTO-tagságát és a vízumkönnyítést.

Az új EU-Oroszország megállapodás előkészítése kapcsán elemzi Brüsszel és Moszkva viszonyát Janusz Onyszkiewicz (néppárti, lengyel) véleményadó jelentése, amelyet a parlament április 2-án, 416 igen, 80 nem, 147 tartózkodó szavazattal fogadott el.

A képviselők ebben arra kérik az EU-t, „továbbra is széleskörű és jogilag kötelező erejű, az emberi jogok melletti közös elkötelezettségen alapuló megállapodáshoz ragaszkodjon".

A szöveg szerint „Grúzia szuverenitásának és területi integritásának Oroszország általi megsértése, valamint Oroszország szerepe a 2009 elején kialakult földgázvitában súlyosan veszélyeztette az unió és Oroszország közötti kapcsolatokat és az új megállapodásról szóló tárgyalásokat".

Az EP szerint az Oroszországgal folytatott megbeszélések sikeres lezárásának elengedhetetlen feltételévé kell tenni, hogy a konfliktus kapcsán minden fél lemondjon a szomszédos országokkal szembeni erőszak alkalmazásáról".

Az EP arra szólítja fel az orosz kormányt, hogy tartsa teljes mértékben tiszteletben a sajtószabadságot, és „vessen véget az újságírók elleni folyamatos erőszaknak és üldözésüknek".

A parlament továbbra is támogatja Oroszország WTO-csatlakozását, és az orosz gazdaság további megnyitását.

Az EP azt szeretné, „hogy az Energia Charta Egyezmény legyen az alapja az energia terén létrejövő kapcsolatoknak, és hogy az Energia Charta Egyezmény és a tranzitról szóló jegyzőkönyv elvei az új megállapodás részét képezzék".

A képviselők felszólítják Moszkvát, „az Európai Unióval együttműködve pozitívan járuljon hozzá a fenntartható politikai megoldáshoz Koszovó jövőjét, valamint a Nyugat-Balkán stabilitásának további megszilárdítását illetően".

Az EP arra kéri az uniós intézményeket, „fejezzék ki erős aggodalmukat a csecsenföldi helyzet miatt, ahol Kadirov rendszere nem hozott békét és megbékélést, hanem éppen ellenkezőleg, félelemhez és elnyomáshoz vezetett".

A parlament hosszabb távon vízummentességet szeretne, az orosz diákok, kutatók és üzletemberek számára viszont addig is vízumkönnyítést adna.

Tabajdi Csaba a szocialista frakció vezérszónokaként azt mondta, „ami a gázszállításokat illeti, kölcsönösen egymásra vagyunk utalva, mert Oroszország sem tudná másnak a gázt eladni". Tabajdi a szocialisták nevében támadta a jelentés tervezetét, mert az szerinte nem az EU-orosz kapcsolatok javítását szolgálja. A képviselő úgy vélte, az USA új politikája sem a tervezet által mutatott irányba mutat. Nem kioktatásra van szükség, hanem jogos kritikára – mondta Tabajdi, aki a szocialista módosító javaslatok támogatásától tette függővé a jelentés egészének megszavazását. (Az EP egésze végül kettő szocialista módosítást fogadott el, egyet pedig részben – a szerk.)

Szent-Iványi István (liberális) azt mondta, bár „Medvegyev elnök beiktatási beszédében legfontosabb feladatának nevezte a szabadságjogok biztosítását s a jogállamiság helyreállítását, sajnos az ígéret beváltásával, még mindig adós". A képviselő szerint Oroszországnak konstruktív, felelősségteljes magatartást kell tanúsítania. „Januárban megrendült a bizalom Oroszország energiaszállítói megbízhatóságában" – folytatta Szent-Iványi. „Elvárjuk, hogy ez Európai Unió egységesen és határozottan lépjen fel azon tagállamok érdekében, amelyek nagymértékben függnek az oroszországi energiaszállításoktól" – tette hozzá.

Schöpflin György (néppárti)  úgy vélte, Oroszország stratégiai gondolkodása az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb probléma. „Valójában van logika Oroszország cselekvéseiben, de ez a logika nem egyezik a miénkkel. Míg az EU a konfliktusok békés rendezését helyezte gondolkodása középpontjába, Oroszországnak nincs lelkiismeret-furdalása az erő használatával kapcsolatban, ahogy tavaly Grúziában is láttuk" – mondta Schöpflin. Szerinte az Oroszország által gyengének látott országok automatikusan az orosz terjeszkedés célpontjai lesznek. A MOL-részvények megvásárlása több mint puszta kereskedelmi tranzakció, „ez illusztrálja hogyan nyomul be Oroszország egy el nem foglalt területre" – fogalmazott a képviselő. A hatalom nézőpontjából az európai integráció Oroszország számára megmagyarázhatatlan, Moszkvának az Európai Unió: a probléma – mondta Schöpflin György.

Jelentéstevő: Janusz Onyszkiewicz (EPP-ED, PL)

Jelentés (A6-0140/2009) – Az EU és Oroszország közötti új megállapodás

Az Európai Parlament ajánlástervezete a Tanács részére az Európai Unió és Oroszország közötti új megállapodással kapcsolatban

Külügyi Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. április 1., szerda

Jogalkotási figyelő

Janusz Onyszkiewicz

EP-állásfoglalás Fehéroroszországról

Továbbra is aggasztó az emberi jogi helyzet Fehéroroszországban – vélik az EP-képviselők.

Az EP április 2-án, 594 igen, 19 nem, 38 tartózkodó szavazattal elfogadott állásfoglalása szerint az EP támogatja a Tanács határozatát az egyes fehérorosz tisztviselők ellen hozott korlátozó intézkedések egy évvel történő meghosszabbításáról.

A parlament „továbbra is aggasztónak tartja az emberi jogok helyzetét", és úgy véli, a „politikai párbeszéd elmélyítését függővé kell tenni a szabadság korlátozásának, illetve az ellenzéki tüntetések résztvevői és az emberi jogi aktivisták elleni erőszak megszüntetésétől".

Az EP a fehérorosz választási törvény reformját, a sajtószabadság biztosítását, a politikai szempontú elbocsátások megszüntetését, a halálbüntetés eltörlését követelik.

A képviselők ugyanakkor az uniós vízum megszerzésének könnyítését szeretnék, és fokozottan támogatnák a fehérorosz civil társadalmat, az ellenzéki sajtót.

Az állásfoglalás vitáját 2009. március 25-én tartották. Duka-Zólyomi Árpád (néppárti, Szlovákia) azt mondta, a fehérorosz rendszer „lényegében nem változott, csupán kozmetikai kiigazítások történtek. Habár kiengedtek néhány politikai foglyot, de újak kerültek helyükre, a fiatal aktivistákat a börtön helyett a hadseregbe küldik."

A képviselő szerint Fehéroroszországgal kapcsolatban „az EU-intézményeknek sikerült megölniük a saját feltételrendszerüket. A Bizottság évek óta tartó munkáját Solana egy vizittel romba dönthette". „Lukasenko elég erősnek gondolta magát ahhoz, hogy lemondja Ferrero-Waldner asszony látogatását. Minszk a feltételek elfogadása helyett inkább a kompromisszumokat szorgalmazó Solanában találta meg a partnerét" – vélte a politikus.

Nem biztosított a szabad mozgás Európában?

A tagállamok többsége nem tartja be az uniós polgárok EU-n belüli szabad mozgását és tartózkodását garantáló irányelvet – áll az EP plenáris ülése elé kerülő jelentésben. A képviselők a jogszabály végrehajtását, és a nemzeti, illetve etnikai alapú diszkrimináció tilalmának biztosítását kérik.

Adina-Ioana Vălean (liberális, román) az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazásáról írt véleményadó parlamenti jelentést.

Az április 2-án, 500 igen, 104 nem, 55 tartózkodó vokssal megszavazott szöveg szerint „2006. január 1-jétől megközelítőleg 8,2 millió uniós polgár élt azzal a jogával, hogy másik tagállamban tartózkodjon".

Akadályok

A jelentésben az áll, hogy a tagállamok többségének számos jogszabályi rendelkezése ellentétes a szabad mozgásról szóló „irányelv betűjével és szellemével, és aláássa a szabad mozgáshoz való, valamint az uniós állampolgársághoz fűződő jogokat, emellett a tagállamok közigazgatási gyakorlatai sokszor nagymértékben akadályozzák az állampolgárokat jogaik gyakorlásában".

A képviselők felszólítják a tagállamokat az irányelv maradéktalan végrehajtására, és arra is, hogy ennek során ne rójanak indokolatlan adminisztratív terheket az uniós polgárokra és családtagjaikra.

Bizonyos etnikai közösségek

A szöveg „megállapítja, hogy egyes tagállamokban bizonyos tagállamok állampolgárai és bizonyos etnikai közösségek tagjai, úgy tűnik, hogy célpontokká váltak", és „felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy biztosítsák és kövessék nyomon különösen azt, hogy nemzeti, faji hovatartozáson vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetésre sem a gyakorlatban, sem a törvénykezésben ne kerüljön sor".

„A közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak" – így a jelentés.

Útmutató a jogokról

A szöveg „üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy javítsa az uniós polgároknak a 2004/38/EK irányelv szerinti jogaikkal kapcsolatos tudatosságát, valamint hogy egy egyszerűsített útmutatót bocsát az uniós polgárok rendelkezésére".

Jelentéstevő: Adina-Ioana Vălean (ALDE, RO)

Jelentés (A6-0186/2009

Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazása

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. április 1., szerda

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Adina-Ioana Vălean

Schmitt Pál jelentése a jobb iskolákért

Korszerűbb tantervekre, jobb nyelvoktatásra lenne szükség az európai iskolákban Schmitt Pál jelentése szerint. Az Európai Parlament fellépne a szegregáció és az iskolai erőszak ellen.

„A jobb iskolákról szóló európai együttműködés menetrendje" címmel készített véleményadó EP-jelentést Schmitt Pál (néppárti).

Nem szól szám

A szöveg „sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy minden fiatal számára biztosítsák a továbbtanulás szempontjából lényeges alapvető készségek elsajátítását". A képviselőket „aggasztja a tanulók olvasási, írási és számolási készségének romló szintje".

A jelentést szerint az unióban élő fiatalok gyakran nem képesek a megfelelő összpontosításra. A parlament „kéri ezért a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt annak felmérése érdekében, hogy melyek a legfőbb okai az összpontosító képesség e hiányának".

Deszegregáció

Az EP felszólítja a tagállamokat, „javítsák a hátrányos helyzetű csoportoknak a legmagasabb szintű követelményeknek megfelelő szakképzéshez és egyetemi tanulmányokhoz való hozzáférését, többek között megfelelő ösztöndíj-rendszerek kialakításával és megismertetésével".

A jelentés „támogatja az inkluzív oktatási modelleket, amelyekben az iskolai közösségek a társadalmat tükrözik a sokszínűség tekintetében, elkerülve minden fajta elkülönítést". A parlament „ezért felszólítja a tagállamokat, hogy kövessék az alapfokú oktatásban a roma osztályok/intézmények teljes deszegregációjára irányuló célkitűzést, valamint kövessék nyomon és szüntessék meg a roma gyerekek szellemi fogyatékkal élők számára kialakított osztályokba való elhelyezésének gyakorlatát".

Modern tanterv

Az EP „kéri az iskolai tantervek korszerűsítését és tökéletesítését annak érdekében, hogy híven tükrözzék a mai társadalmi, gazdasági, kulturális és technikai valóságot, és szorosan kapcsolódjanak az iparhoz, az üzleti élethez és a munkaerő-piachoz".

Nyelvtanulás

A képviselők szerint a gyermekeknek már korán el kell kezdeniük az idegen nyelvek tanulását. A középiskola alsó tagozatán a tanulók legalább 80 százaléka minimum két idegen nyelvet tanuljon – ajánlja az EP.

Vallási iskolák

A jelentés eredeti, szakbizottsági szinten megszavazott verziójában az állt, hogy „az EP hangsúlyozza a vallásos világnézetű iskolák jelentőségét, mert ezek magas minőségű oktatást nyújtanak és szilárd erkölcsi értékekre nevelnek". Ezt a részt végül kivették a szövegből.

Tanári tekintély

A parlament „úgy véli, hogy az oktatás minősége és annak eredményei nagymértékben függenek az osztályteremben a tanári tekintély iránt tanúsított tisztelettől is".

A jelentés annak a „végiggondolását" javasolja, „hogy több férfit kellene bevonni a tanári hivatás gyakorlóinak sorai közé, különösen az alapfokú oktatásban".

Iskolai erőszak

A szöveg „határozottan ajánlja az iskola és a közösségek közötti partnerségek létrehozását az iskolai erőszak problémájának leküzdésére, amely azzal fenyeget, hogy az egész társadalomra kiterjed".

Jelentéstevő: Schmitt Pál (EPP-ED, HU)

Jelentés (A6-0124/2009) – Jobb iskolák: az európai együttműködés menetrendje

Jobb iskolák: az európai együttműködés menetrendje

Kulturális és Oktatási Bizottság

Jogalkotási figyelő

Schmitt Pál

Glattfelder Béla jelentése a Svájccal kötött mezőgazdasági kereskedelmi egyezményről

A Glattfelder Béla (néppárti) által jegyzett jelentés változtatás nélkül jóváhagyásra javasolja a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodás módosítását.

A Glattfelder-jelentést április 2-án, 558 igen, 33 nem, 23 tartózkodással szavazta meg az EP.

Az Európai Unió és Svájc közötti kereskedelmi kapcsolatokat egy hét ágazati kereskedelmi megállapodásból álló, 1999. június 21-én aláírt, 2002 elején ratifikált és 2002. június 1.óta alkalmazott csomag szabályozza.

A mezőgazdaságról szóló megállapodás részleges liberalizációt tett lehetővé mindkét fél részéről egyes mezőgazdasági ágazatokban. A megállapodás utolsó melléklete az élő állatok és az állati termékek kereskedelmére alkalmazandó állat-egészségügyi és állattenyésztés-technikai intézkedésekre vonatkozott. 2006 végén elismerték az előírások egyenértékűségét az állati eredetű élelmiszerek higiéniája területén.

Az új megállapodás a változások figyelembe vétele érdekében módosítja a 11. mellékletet. A jelentéstevő szerint ez pozitív lépést jelent az élő állatok és az állati eredetű termékek kereskedelmére vonatkozó feltételek javítása felé. Mivel Svájc fokozatosan elfogadta az EU mezőgazdasági termékek kereskedelmével kapcsolatos főbb vívmányait, és mindkét fél jóváhagyta behozatali ellenőrzések közös gyakorlatát, az ilyen termékek kereskedelmére vonatkozóan nem ésszerű további kötelezettségeket fenntartani – áll az indokolásban.

Glattfelder szerint a szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos kilátások igen kedvezőek az uniós termelők számára: Svájcban a jelenlegi árszint mintegy 30 százalékkal magasabb, mint az EU-ban. „Egy szabadkereskedelmi megállapodás ezért lehetővé tenné, hogy az EU növelje piaci részesedését. Az EU Svájc számára már jelenleg is fontos gabonabeszállító. Nagyobb előnyök mutatkoznának a tejtermékek, gyümölcsök és zöldségek, valamint a bor és a szeszes italok terén. A húskereskedelmet tekintve az uniós termelők jelentős versennyel szembesülnek más országok, különösen Brazília részéről."

Jelentéstevő: Glattfelder Béla (EPP-ED, HU)

Jelentés (A6-0122/2009) – A mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló, EK és Svájc között létrejött megállapodás jóváhagyása

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Eljárás: konzultáció

Vita: 2009. április 2., csütörtök

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Glattfelder Béla

Regionális fejlesztési támogatás az energiahatékony házakhoz

Az EP szavazása után az egész EU-ban támogathatók lesznek EU-s pénzekből az energiahatékonysági és megújulóenergia-beruházások.

Az EP csütörtökön 629 igen, 17 nem, 12 tartózkodó vokssal megszavazta azt a jogszabályt, amely értelmében társfinaszírozás nyújtható az egész unióban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) az energiahatékonysági beruházásokra nemzeti, regionális vagy helyi szinten. Támogatás adható így a dupla ablaküvegezésre, a szigetelésre, a napelemek felszerelésére, a régi vízmelegítők kicserélésére.

Az ERFA hasonló támogatásait egyelőre csak az EU 12 legújabb tagállamában (például Magyarországon) lehet igénybe venni, és ott is csak az épületek közös használatú részein.

Mostantól a régi tagállamokban is fel lehetne használni ilyen célokra az ERFA-pénzeket. Az alap költségvetése nem nő, csak a tagállamok csoportosíthatják át erre a rendelkezésükre álló összegeket, legfeljebb azok 4 százalékáig.

Az új tagállamokban továbbra is 6 százalék lesz a lakásokra költhető maximum. A támogatások pontos szabályait a tagállamok határozzák meg.

Az épületek az EU-ban az energiafelhasználás 40 százalékáért felelősek, és ugyanekkora a részük az üvegházgáz-kibocsátásból is. Az Európai Bizottság becslése szerint 2020-ra 28 százalékos spórolást lehet elérni az energiahatékonyság növelésével.

Harangozó Gábor (szocialista) azt mondta, „az unió lakosságának jelentős része él panellakásokban, az ilyen lakóépületek fejlesztésével kézzelfoghatóan javítjuk az ott élők anyagi körülményeit és csökkentjük az épületek energiafogyasztását, munkahelyeket teremtünk és őrzünk meg". A mostani változások Magyarországon a panellakások 90 százalékának felújítását teszik lehetővé – tette hozzá a képviselő.

„Mivel azonban az alapok továbbra is csak városi területeken finanszírozzák a felújításokat, mégsem örülhetünk önfeledten. A leginkább rászoruló vidéki térségek nyomorban élő lakosságát ismét magukra hagyjuk" – vélte Harangozó, aki a Bizottságtól ennek a megoldását kérte.

Jelentéstevő: Emmanouil Angelakasz (EPP-ED, EL)

Jelentés (A6-0134/2009) – Lakáságazattal kapcsolatos beruházások ez energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén (az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendelet módosítása)

Regionális Fejlesztési Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2009. április 1., szerda

Jogalkotási figyelő

Emmanouil Angelakas

Ökocímke a környezetbarát termékekre

Olcsóbbá és bürokráciamentesebbé tenné az EU a környezetbarát termékeknél használható ökocímkézést. Eddig több mint háromezer árucikk – például mosópor, papírtermék, cipő – érdemelte ki az ökocímkét.

Az EP tárgyalódelegációja informálisan már megállapodott a tagállamokat képviselő Tanáccsal a környezetbarát termékeket támogató ökocímkézésről szóló EU-rendelet részleteiről, mielőtt április 2-án első olvasatban 633-18 arányban jóváhagyta a szöveget.

A javasolt jogszabály meghatározza az ökocímke használatának általános feltételeit. Az egyes termékcsoportokra (például szappanokra, samponokra, mosószerekre) vonatkozó speciális előírásokról később döntenek.

A képviselők kérésére az Európai Bizottság tanulmányt készít arról, hogy elfogadhatók-e megbízható kritériumok az élelmiszerek és a takarmányok környezetvédelmi szempontú osztályozására.

Mérgező, rákkeltő, mutagén, veszélyes anyagok nem kaphatnak ökocímkét.

A közvetlen környezetvédelmi szempontok mellett a képviselők az állatkísérletek számának csökkentését is figyelembe vennék az ökocímkerendszer továbbfejlesztésénél.

De Blasio Antonio a néppárti frakció nevében azt mondta „az önkéntesen alkalmazható ökocímke jelölési rendszer kiemelkedő fontosságú, hiszen a korlátozott környezeti hatású termékek európai szintű elterjedését hivatott elősegíteni mind a termelés, mind a fogyasztás terén". De Blasio hozzátette: „amennyiben az intézkedések hatására a virág emblémával ellátott termékek – csakúgy, mint a biotermékek – magasabb árkategóriába kerülnek, ezen termékek fogyasztásának ösztönzése sikertelen lesz".

„Az árak szintentartásán túlmenően a fogyasztók és a termelők széleskörű tájékoztatásáról sem szabad megfeledkeznünk, tehát az uniós intézményeknek és a tagállami hatóságoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk a címke által biztosított előnyökről, illetve a rendszerben résztvevő termékek jegyzékéről" – mondta De Blasio Antonio.

Hegyi Gyula a szocialista frakció képviseletében azt mondta, fontos lépés az ökocímke megszerzésének egyszerűsítése. „Az ökocímkék ötlete nagyon hasznos orientációt nyújt a fogyasztók számára" – vélte a politikus.

Az ökocímkét a leginkább környezetbarát termékeknek kell adni, a tájékoztatásnak pedig átláthatónak és koherensnek kell lennie – mondta Hegyi. A képviselő szólt arról, hogy a kis és közepes vállalatoknak többnyire nincs elég pénzük, idejük és energiájuk arra, hogy egy költséges és lassú engedélyezési folyamatban vegyenek részt, ezért szerinte nem lehet túl magas az engedélyezés költsége.

Jelentéstevő: Salvatore Tatarella (UEN, IT)

Jelentés (A6-0105/2009) – Közösségi ökocímkerendszer

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. április 2., csütörtök

Jogalkotási figyelő

Salvatore Tatarella

Perger István/EU Parlament Sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük