Szakmai fórum a Magyar Telekomnál a mobil hálózati hidrogéncellákról
5 perc olvasás
Tüzelőanyag (PEM) cella Forrás:KFKIA Magyar Telekom adott otthont 2009. március 3-án a Magyar Energetikai Társaság szakmai fórumának, amely a hidrogénnel működő energiacella (PEM cella) működésével és az alternatív energiaforrásként történő alkalmazási lehetőségekkel foglalkozott. A fórumon beszámoltak a Magyar Telekom 2008-ban indított kísérletének eredményéről, a mobil hálózati bázisállomások szükségáram-ellátásának hidrogéncellás működtetéséről is. Ez a megoldás megnyitja az utat afelé, hogy más telekommunikációs cégek is alkalmazzák ezt a környezeti szempontból kimagasló megoldást.
Tüzelőanyag (PEM) cella Forrás:KFKIA Magyar Telekom adott otthont 2009. március 3-án a Magyar Energetikai Társaság szakmai fórumának, amely a hidrogénnel működő energiacella (PEM cella) működésével és az alternatív energiaforrásként történő alkalmazási lehetőségekkel foglalkozott. A fórumon beszámoltak a Magyar Telekom 2008-ban indított kísérletének eredményéről, a mobil hálózati bázisállomások szükségáram-ellátásának hidrogéncellás működtetéséről is. Ez a megoldás megnyitja az utat afelé, hogy más telekommunikációs cégek is alkalmazzák ezt a környezeti szempontból kimagasló megoldást.
A Magyar Telekom mint az ország vezető telekommunikációs vállalata nagy figyelmet fordít arra, hogy milyen forrásból teheti "zöldebbé", azaz környezetbarátabbá a saját energiafelhasználását, az érvényes fenntarthatósági stratégiájának, valamint klíma- és környezetvédelmi céljainak megfelelően.
Egyre hangsúlyosabb mértékben foglalkoznak a kutatók és az energetikai vállalkozások a jelenleg használatos fosszilis energiákat kiváltó alternatívákkal, amelyek között előkelő helyet foglal el a hidrogén mint energiahordozó. A hidrogén nagy energiamennyiség tárolására és mobil hálózati felhasználásra egyaránt alkalmas. A hidrogén több forrásból is kinyerhető, aminek technológiái már ma is ismertek. Mind az előállítása, mind a hidrogénből történő energianyerés rendkívül környezetbarát folyamat. Az energianyerés hatékony eszköze a hidrogén energiacella, amely közvetlenül villamos áramot termel.
A szakmai fórum résztvevői áttekintették az energiacellákra vonatkozó hatósági engedélyezés és a jogszabályi háttér jelenlegi és várható helyzetét. A Magyar Energetikai Társaság a rendelkezésére álló tudományos érvekkel azt kívánja elősegíteni, hogy az energiacella elterjedését a mindennapi életben ne gátolják szükségtelen előírások, ugyanakkor az alkalmazás kellően biztonságos legyen. Az előadásokon elhangzott, hogy a magyar tudományos társadalom gyorsan és intenzíven reagál a világ energiaéhségének kihívására. Európában több helyen is elkezdődött hasonló munka. A hasonló szakmai fórumok segítenek a legjobb megoldások, az igazán perspektivikus alkalmazások, valamint az ország földrajzi és gazdasági helyzetének megfelelő hidrogén-előállítási eljárások kiválasztásában.
A fórumon elhangzott, hogy a Magyar Telekomnál 2008-ban üzembe helyezett kísérleti, hidrogénnel működő energiacella (PEM cella) integrálásra került a vezeték nélküli hálózatfelügyeletbe, miután a Magyar Telekom a gyártó amerikai Altergy céggel közösen alkalmassá tette kommunikációs hálózati alkalmazásra is. Jelenleg ilyen fejlettségi fokon máshol még nem működik hidrogén energiacella Európában. Ezzel a Magyar Telekom megnyitotta az utat más kommunikációs cégek részére is, hogy szükség-áramforrásként hidrogéncellát alkalmazzanak.
|
Tüzelôanyag-cellák mûködése A tüzelõanyag-cellák hidrogén és oxigén elektrokémiai egyesítésével állítanak elõ áramot. A hidrogént többféle forrásból nyerhetik: lehet egy tartályból tiszta hidrogént betáplálni, egy külsô tüzelõanyag-feldolgozóban (reformerben) végrehajtott folyamatból nyert, hidrogént tartalmazó gázkeverék formájában, vagy pedig gáz alakú szénhidrogénekbôl magában a cellában reformálással elôállítva. Az oxigént tiszta gáz formájában vezetik be, vagy a levegôbôl nyerik. A porózus pozitív és negatív elektródokat, amelyek a tüzelôanyagot és az oxidáló gázokat abszorbeálják, elektrolit választja el egymástól. A cellák típusainak elnevezése az elektrolit szerint történik. Az elektrolit az a közeg, amely az ionokat szállitja az elektródok között. A hidrogént valamennyi típusnál az anódra vezetik. A foszforsavas és a protoncserélôs, membrános típusokban egy katalizátor (rendszerint platina) segítségével minden hidrogénmolekulából két protont szakítanak ki. Ezek haladnak át a cellára kapcsolt külsö áramkörön (fogyasztó). Ezalatt a cellában a hidrogénionok az elektroliton át a katódra vándorolnak, ahol az O2 és a külsô áramkörbôl visszatérô elektronok reakciójával oxigénionok (O–) keletkeznek. Végül a hidrogén- és az oxigénionok vízzé egyesülnek. A szilárd oxidos cellákban az oxigén a katódon reagál a visszatérõ elektronokkal, és a keletkezô ionok mennek át az elektroliton az anódra, ahol elektronjaik lehasadnak (víz keletkezik). Az olvadt karbonátos tüzelôanyag-cellákban az elektronokat az anódon távolítják el a karbonátionokból, amelyek a katódon képzôdnek szén-dioxid és a visszatérõ elektronok reakciójával, majd a karbonátionok az anódra kerülnek. A szilárd oxidos és az olvadt karbonátos cellákban tehát a víz az anódon keletkezik. A vízképzôdési reakciók exotermek, melléktermék mindössze vízgôz és hô. Megjegyezzük, hogy a cellákat a felhasználáshoz szükséges feszültség elérésére sorba kell kapcsolni, mert egyegy cella kapocsfeszültsége csak 0,7-0,8 volt. |
