Amikor a jog jogtalanságba fordul...Amikor a jog jogtalanságba fordul…Angyal József okleveles adószakértő a Köztársasági Elnökhöz fordult. Arra kéri, hogy a 2010-re megszavazott adótörvény változásokat ne írja alá! Azt megfontolásra küldje vissza a Parlamentnek vagy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

 

      

Amikor a jog jogtalanságba fordul...Amikor a jog jogtalanságba fordul…Angyal József okleveles adószakértő a Köztársasági Elnökhöz fordult. Arra kéri, hogy a 2010-re megszavazott adótörvény változásokat ne írja alá! Azt megfontolásra küldje vissza a Parlamentnek vagy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

 

      
    A 2010-re megszavazott személyi jövedelemadó változások megítélésem szerint túlléptek egy határt. Az elmúlt húsz évben még nem volt példa arra, hogy egy technikai módosítás" egyetlen célja a magánszemélyek és a média megtévesztése legyen!

    Hogyan lehet azt elmagyarázni egy átlagembernek, hogy 100 ezer forint jövedelem után a 17 százalék adó miért 21 590 forint, és miért nem 17 000?

    Hogyan lehet elmagyarázni, hogy neki adóznia kell a jövedelmét nem képező 27 százalék munkáltatói járulék után is?

    Hogyan lehet elmagyarázni, hogy már 3,9 milliós jövedelem felett belép a magasabb adósávba, pedig az adótábla szerint csak 5 millió forint felett kerül magasabb adósávba?

    A megszavazott szja változásokról tévesen jelent meg, hogy a jövedelmek bruttósításra kerülnek. A jövedelmek bruttósítására nem kerül sor, szó sincs szuperbruttósításról! A most megszavazott adóalap-kiegészítés magyar találmány", ilyen a világon nincs!

    2010-től a magánszemélynek nemcsak a jövedelme után, hanem a költségvetés bevételét képező 27 százalék munkáltatói járulék (adóalap-kiegészítés) után is pluszban még 5% illetve 9% személyi jövedelemadót kell fizetnie. Ezt is a magánszemélytől vonják le. Összességében tehát 22%, illetve 41% személyi jövedelemadót fizet. Az 5 milliós sávhatár tartalmaz 1,1 millió költségvetési bevételt képező munkáltatói járulékot is. Így a magánszemély már 3,9 milliós jövedelem felett belép a felső sávba.

    Ez az adótábla átlagjövedelemig egyértelműen adóemelést jelent. Az adóemelés kompenzálása – kizárólag a bérjövedelemmel rendelkezőknél (!) – az adójóváírás drasztikus emelésével valósul meg, ami 2002-ben egyszer már elhibázott lépésnek minősült. A megbízási szerződéssel (nem bérjövedelem), havi 158 ezer forintot kereső magánszemély biztosan nem tartozik a felső tízezerbe, de Ő mégis 68 000 forinttal több adót fog fizetni. Kiküszöbölve a – megítélésem szerint Alkotmányellenes – adóalap-kiegészítés torzító hatását a megszavazott adótábla a következő jövedelem alapú adótáblának felel meg:

    Adótábla:
    3 937 000 forintig az adó 17 + 4,59 = 21,59 százalék,
    3 937 000 forint felett 850 000 és a felüli rész 32 + 8,64 = 40,64 százaléka

    Adójóváírás:
    15 100 Ft/hó, 2 510 000 jogosultsági határig. E fölött 15%-os ütemben fogy el.

    Az Alkotmányban megfogalmazott arányos közteherviselés erősen torzul, amikor a minimálbér és az átlagjövedelem között keresők között ugyanazért a munkáért 181 200 forint adófizetési kötelezettség különbség lesz aszerint, hogy bérjövedelmet vagy például megbízási díjat kap a magánszemély.

    Az adózási szakma nem tűrheti szó nélkül a személyi jövedelemadó törvény politikai célú megnyomorítását" egy nemzetközi gyakorlattól eltérő magyar találmánnyal". Egy ország hitelessége szempontjából szükség van az adórendszerünk múlttal, jövővel és más országok adóterhelésével való összehasonlítására. Ezt, a most megszavazott technikai módosítás" lehetetlenné teszi. Nem ez a jó irány!

Angyal József

regisztrált okleveles adószakértő,

okleveles matematikus

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük