Számoljunk le egy népbetegséggel!

A Hepatitis Világnap alkalmából a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete, a Májbetegekért Alapítvány és az Összefogás a Vírusos Májbetegekért Egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy minden veszélyeztetett személyt szűrjenek hepatitis C-re, és minden igazoltan hepatitis C pozitív beteg a diagnózis pillanatától legyen jogosult a leghatékonyabb és legbiztonságosabb terápiára, mivel csak így állítható meg a fertőzés terjedése!

A Hepatitis Világnap alkalmából a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete, a Májbetegekért Alapítvány és az Összefogás a Vírusos Májbetegekért Egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy minden veszélyeztetett személyt szűrjenek hepatitis C-re, és minden igazoltan hepatitis C pozitív beteg a diagnózis pillanatától legyen jogosult a leghatékonyabb és legbiztonságosabb terápiára, mivel csak így állítható meg a fertőzés terjedése!

A hepatitis C vírus (HCV) által okozott fertőzés globális és nemzeti népegészségügyi probléma. A vírus világszerte a krónikus májbetegségek, a májzsugor, a májrák és a máj eredetű halálozás 10-40 százalékáért tehető felelőssé. A vírusfertőzés legtöbbször évtizedekig tartó, jellegzetes panaszok nélküli krónikus májgyulladás útján vezet a munkaképességet, az életminőséget, és az életkilátásokat jelentősen rontó, és komoly egészségügyi ráfordítást igénylő súlyos májbetegséghez, májzsugorhoz, végül májrákhoz.

A hepatitis C egy emberről emberre, vérkontaktus útján terjedő betegség, a fertőzés forrása kizárólag olyan fertőzött egyén lehet, akinek a vérében a vírus megtalálható. Magyarországon 1992 óra szűrik a donor véreket HCV-re, így aki 1993 előtt kapott vért, vagy vérkészítményt kiemelt rizikócsoportba tartozik. Egyéb fertőzési utak mellett veszélyforrásnak tekinthetők az egészségügyi ellátás során történő véletlen tűszúrásos/vágásos balesetek, és a nem megfelelően fertőtlenített eszközökkel végzett egészségügyi beavatkozások. Ez utóbbiak miatt mind az egészségügyi ellátást végzők, mind az azt gyakran igénybe vevők körében gyakoribb a fertőzöttség, mint az átlag populációban.

A HCV ellen hatékony védőoltás nem áll rendelkezésre, viszont a fertőzöttség időben történő felfedezése és meggyógyítása elkerülhetővé teszi a súlyos májbetegség, májzsugor és a májrák kialakulását, megnöveli a várható élettartamot és megszünteti a továbbfertőzés veszélyét.

E betegség gyógyítására olyan új terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre, amik lehetővé tették, hogy a World Hepatitis Alliance meghirdethesse a NOhep kampányt (www.nohep.org) azzal az ambiciózus céllal, hogy 2030-ra a hepatitis C fertőzés már ne legyen népegészségügyi probléma. Az Egészségügyi Világszervezet által meghirdetett, Magyarország által is aláírt stratégia itt olvasható:

http://www.who.int/hepatitis/strategy2016-2021/Draft_global_health_sector_strategy_viral_hepatitis_13nov.pdf

A WHO európai régiójában becslések szerint 15 millió lehet a fertőzött személyek száma (felnőtt lakosság kb. 2%-a), és évente 86.000-en halnak meg a fertőzés okozta májbetegségben. Magyarország lakosságának 0,7%-a, kb. 70.000 ember lehet hepatitis C vírussal fertőzött, de többségük nem tud róla, mivel a betegség akár 50 éven át is teljesen panasz- és tünetmentes lehet!. A betegség felfedezéséhez célzott szűrővizsgálat szükséges, ami hazánkban csak szűk körben történik meg.

A felismert betegek száma jelenleg 20.000 fő, de ennek is csak a fele kapott eddig kezelést! Pedig a fertőzöttek időben történő felismerése és a sikeres kezelés teljes, végleges gyógyulást eredményez – és egyúttal a fertőzés további terjedését is megelőzi.

A krónikus hepatitis C gyógyítására 2015-ben hazánkban is elérhetővé váltak az igen hatékony, vírusellenes szerek.

A lehetőség tehát immár valóban adott arra, hogy az érintett betegek meggyógyulhassanak, és hogy a Hepatitis C ne legyen többé népegészségügyi probléma!

A magyar Hepatitis világnap alkalmából a témában érintett civil szervezetek, a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete, a Májbetegekért Alapítvány és az Összefogás a Vírusos Májbetegekért Egyesület közösen hívja fel a figyelmet arra, hogy minél szélesebb körben végezzenek szűrővizsgálatokat a betegség felismerése céljából, és minden igazoltan HCV pozitív beteg a diagnózis pillanatától legyen jogosult a leghatékonyabb és legbiztonságosabb terápiára, mivel csak így állítható meg a fertőzés terjedése!

Természetesen szükség van arra is, hogy a veszélyeztetettek menjenek el szűrésre, például akik bármilyen vért vagy vérkészítményt kaptak 1993 előtt.

Végezetül a kormányzatnak is van tennivalója: el kell fogadni és meg kell valósítani a Nemzeti Népegészségügyi Fórum által összeállított és már publikált Nemzeti HCV stratégiát (ez magában foglalja a szűrés, diagnosztika, terápia, prevenció, edukáció témaköreit), és meg kell emelnie a vírus eliminációjára szánt forrásokat is.

Végezetül fontos annak tudatosítása, hogy minden potenciális érintett bátran menjen el szűrésre, egy esetleges pozitív eredmény esetén májbiopsziára már nincs szükség. Ezzel szemben a fel nem ismert májgyulladás májzsugorhoz, vérzésekhez, májelégtelenséghez és májrákhoz vezet.

HEPATITIS ABC

Ahogy közeledik a Hepatitisz Világnap egyre több szó esik a hepatitis vírusokról. Tévhit azonban, hogy ezek a fertőzések csak a távoli egzotikus utazásokra vállalkozókat fenyegetnék csupán. A becslések szerint a Földközi-tenger kagylóinak akár 40 százaléka is hepatitis A vírussal fertőzött lehet, tehát akár már Olaszországban, vagy Horvátországban is nem kívánt kapcsolatba kerülhetünk e kórral.

A hepatitis fertőzést vírusok – az úgynevezett hepatotróp vírusok – okozzák, és korántsem mindegy, hogy a betegség melyik altípusával kerülünk kapcsolatba. A fertőződést az azt kiváltó vírustörzs szerint hepatitis A, B, C, D vagy E betegségnek nevezzük, amik jelentősen eltérnek egymástól.

A hepatitisz A betegség az egész világon elterjedt, a rossz higiénés viszonyokkal rendelkező országokban magas, a fejlődés fokával arányosan csökken az előfordulása. A hepatitis A vírus az emberi székletben található (a nem kezelt szennyvízből jutott be például a Földközi-tenger élővilágába is) és általában személyes érintkezés útján terjed. De fertőzhet szennyezett ivóvíz vagy étel fogyasztásával is, vagy olyan területekre történő utazáskor, ahol hepatitis A fertőzés fordul elő.

A betegség tipikus lappangási ideje 28 nap, de az esetek 90 százaléka tünetmentesen zajlik. Ez a vírus nem okoz krónikus májgyulladást, tehát a pár hetes betegség után teljesen meggyógyulhatunk. Aki egyszer átesett a betegségen, egy életre szóló védettséget szerez. Specifikus kezelésre nincs szükség, egyetlen antivirális szer sem bizonyult hatásosnak e vírus ellen. Hospitalizációra csak egyéb kísérőbetegség fennállásakor lehet szükség. E betegség esetében a legjobb módszer a megelőzés, az 1990-es évek közepe óta már biztonságos oltóanyag áll rendelkezésre.

A hepatitisz B infekció világszerte az egyik legelterjedtebb betegség. A hepatitis B vírus a szervezet minden szövetében jelen van, a májban a sejtek elhalását és gyulladást okoz. A vírust a vér és testnedvek terjesztik. A fertőzés forrása az ismert vagy fel nem ismert vírushordozó, a fertőzés leggyakoribb módja a szexuális kontaktus, ily módon 3-30%-ban vihető át. Közös borotva, fogkefe, törülköző, tetoválás, akupunktúra, vagy testékszerek egymás közötti cserélgetése is átviheti az infekciót. Fontos tudni, hogy nyállal nem vihető át a fertőzés.

A betegség lappangási ideje hosszabb, mintegy 90 nap. A betegség lefolyása kezdetben hasonló az A vírus által okozott fertőzéshez, azonban az esetek egy részében a szervezet nem tudja legyőzni a kórokozót, ekkor krónikus májgyulladás alakul ki. Ez az elhúzódó megbetegedés súlyos, maradandó májkárosodást, májzsugort, néha májtumort is okozhat. A felnőttkorban kapott akut B-hepatitis mintegy 5-10 százalékban alakul krónikus betegséggé. Az akut B-hepatitis kezelése tüneti, a krónikus B-hepatitis kezelésében ma az antivirális szereké és az úgy nevezett alfa-interferonoké a vezető szerep.

Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy e típusnál is a megelőzés a legfontosabb, a hepatitis B elleni oltás megvéd a fertőzéstől. Az oltási sorozat általában három oltásból áll, melyet hat hónap alatt adnak be a megfelelő védettség kialakulásához.

A hepatitisz C talán az a „fajta" betegség, amiről a legkevesebbet hall a közvélemény. A C vírus szintén vérrel és ritkábban testnedvekkel (szexuális úton) terjed, azonban fertőződés esetén lényegesen gyakrabban alakul ki elhúzódó betegség és maradandó májkárosodás, májzsugor. Hepatitisz C vírusfertőzés esetén az érintettek 60-70 százalékánál kialakul a krónikus májbetegség, 5-20 százalékánál pedig a májzsugor. A másik nagyon fontos különbség, hogy az orvostudomány nem rendelkezik hatékony védőoltással a hepatitisz C vírus ellen, a vírus mutálódási képessége/sebessége miatt. Így a C vírus esetén a legjobb védekezési lehetőség a fertőzött vérkészítmények kiszűrése, a közös tűhasználat kerülése. Tetoválással és testékszer behelyezésével is fertőzhet, ha a festék, a tű vagy az ékszer fertőzött. Szexuális úton nagyon ritkán terjed, főleg akkor, ha vérzés (sérülés) van. Ez a vírus sem terjed nyállal.

A betegség kezelésében az alfa-interferonok mellett a vírusszaporodást gátló gyógyszerek jönnek szóba, azonban az évek óta fennálló C típusú fertőzés esetében a jelenlegi elsődleges kettős-terápia (pegilált interferon + ribavirin) mellett csak 40-60 százalék a gyógyulási arány, akik vírusmentesek lesznek és többé már nem fertőznek. Az interferon alapú kettős kezelés sikertelensége vagy ellenjavallata esetén, várólista alapján elérhetőek Magyarországon a legkorszerűbb direkt vírusellenes terápiák, melyek 95% feletti gyógyulási arányt biztosítanak, akár előrehaladott májbetegség esetén is.

A hepatitisz D emberben csak hepatitis B vírussal együtt okoz májbetegséget, ezért a májgyulladásnak ez a fajtája azokat fenyegeti, akik hepatitis B vírussal is fertőződtek.  Általában súlyos májgyulladást okoz, amely gyorsan májzsugorhoz vezet.  A hepatitisz D fertőzöttek többsége 1992 előtt kapott vért vagy vérkészítményt. A hepatitisz B elleni védőoltás a D-vírussal történő fertőződés esetére is védelmet biztosít.

A hepatitisz E vírus főleg a trópusokon fordul elő, terjedése módjában, tüneteiben és a lefolyásában is a hepatitisz A által okozott májgyulladáshoz hasonló, idült májbetegség nem alakul ki, csak immunkárosodás mellett fordulhat elő. Van azonban állatokról emberre terjedő formája is. Ritkán alakul ki súlyosabb, esetenként májelégtelenséghez vezető forma, elsősorban várandós nőkben. Magyarországon esetenként, de egyre gyakrabban fordul elő ilyen fertőzés. Megelőzésére védőoltás nincs, de a higiénés szabályok betartásával, kézmosással, a zöldségek és gyümölcsök mosásával, a húsok és húskészítmények megfelelő hőkezelésével a fertőzés terjedése megelőzhető.