Bár a rajtvonal mögül voltak kénytelenek indulni, mégis sikerre vitték – szakmai munkával – a magyar elnökség ügyét – nyilatkozta a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában Pelczné Gáll Ildikó, néppárti EP-képviselő, a Fidesz politikusa. Surján László, ugyancsak néppárti képviselő a magyar szakemberek erőfeszítéseit emelte ki az elmúlt fél évből. Gurmai Zita szocialista EP-képviselő és Balczó Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő szerint is magyar siker a horvát EU-csatlakozás előmozdítása. A gazdasági kormányzás és az uniós szemeszter ügyében viszont szembekerült három politikustársával Balczó Zoltán a Heti Hírmondó stúdiójában.

Bár a rajtvonal mögül voltak kénytelenek indulni, mégis sikerre vitték – szakmai munkával – a magyar elnökség ügyét – nyilatkozta a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában Pelczné Gáll Ildikó, néppárti EP-képviselő, a Fidesz politikusa. Surján László, ugyancsak néppárti képviselő a magyar szakemberek erőfeszítéseit emelte ki az elmúlt fél évből. Gurmai Zita szocialista EP-képviselő és Balczó Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő szerint is magyar siker a horvát EU-csatlakozás előmozdítása. A gazdasági kormányzás és az uniós szemeszter ügyében viszont szembekerült három politikustársával Balczó Zoltán a Heti Hírmondó stúdiójában.

Oroszlánszerepe volt a magyar uniós elnökségnek Horvátország EU-csatlakozása előmozdításában – így reagált kérdésre válaszolva Surján László. (Ismeretes: az EU állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy még idén alá kell írni Horvátországgal a csatlakozási szerződést).

A már uniós tagországok egy részében ugyanis létezett félelem és visszatartási szándék a horvát csatlakozás kapcsán – meg kellett győzni hát néhány tagállamot arról, hogy semmiféle különösebb baj nem származik, sőt, előny várható Horvátország belépésétől  – ismertette a háttérmunka részleteit Surján László.

"Az a tárgyalási technika, az a hátszél, amit a magyar elnökség produkált, elég volt ahhoz, hogy a döntés megszülessen; ahhoz már nem, hogy a szerződést még a magyar elnökség alatt alá is lehessen írni. Azonban a realitásokat és az elég nehéz horvát belpolitikai helyzetet figyelembe véve ez nagyon jó eredmény " – hangzott a nyilatkozatban.

Gurmai Zita szocialista EP-képviselő is megerősítette: ha valami, akkor a horvát uniós csatlakozás ilyen mértékű előmozdítása a magyar elnökség sikerének könyvelhető el, már csak azért is, mert az unió bővítésével kapcsolatban érzékelhető volt egy szkeptikus hangulat.

"Az az emberi tényező vagy parlament barátság, amit a magyar elnökség meghirdetett, ebből a szempontból rendkívül fontos volt. Három hónappal ezelőtt egyikünk sem mondta volna meg, hogy a horvát csatlakozást sikeresen le tudjuk zárni" – tette hozzá Gurmai Zita.

Balczó Zoltán – aki szintén úgy látja, hogy a magyar uniós elnökségnek fontos szerepe volt a horvátok EU-ba lépésének előmozdításában – megjegyezte: jelenleg mégsem ez a kulcskérdés. Hanem sokkal inkább az, hogy Horvátországban az unióba lépés gondolata nagyon népszerűtlen, Gotovina tábornok "rendkívüli, drasztikus mértékű elítélése" az amúgy is szkeptikus horvátokat még inkább visszavetette. Másfelől pedig 2013-ig minden EU-tagországnak ratifikálnia kell majd a horvát csatlakozási szerződést, Szlovéniával viszont súlyos, megoldatlan kérdések állnak fenn horvát részről.

Pelczné Gáll Ildikó mindehhez hozzátette: a horvátok csatlakozási szándéka – kormányzati szinten – nagyon erős, de valóban, Gotovina hágai ítélete után nőtt az EU-szkeptikusok aránya Horvátországban. "A horvátoknak kell kimondaniuk a végső igent a csatlakozásra, és én azt hiszem, meg fogják tenni, és 2013 július elsejétől huszonnyolc tagú lesz az Európai Unió" – szögezte le Pelczné Gáll Ildikó.

Gazdasági kormányzás kontra nemzeti szuverenitás?

A Heti Hírmondó stúdiójában ezt követően egy hosszabb vita alakult ki a pártok képviselői között az uniós tagállami gazdaságpolitikákat összehangolni hivatott, évente lefolytatandó gazdasági koordinációs eljárásról, az úgynevezett európai szemeszterről, illetve ehhez kapcsolódóan az "Európa 2020" stratégiáról.

Balczó Zoltán bírálta a kormányzatot és Orbán Viktor miniszterelnököt, mondván: bár valóban "eminens módon" igyekezett végrehajtani a magyar vezetés az európai szemeszter illetve a gazdasági kormányzást szintén erősíteni hivatott ún. hatos törvénycsomag követelményeit, ez az út mégsem tetszik a Jobbiknak. "Mi éppen azt mondjuk, hogy ez egy olyan irányba viszi Európát, amely szemben áll az általunk elképzelttel. Tehát nem egy erős nemzetállami együttműködést, hanem egy sokkal erősebb brüsszeli kontrollt épített ki. Amit eredménynek lehet elismerni adott szempontból, azt mi pont fordítva látjuk" – tette hozzá a jobbikos politikus.

Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) megvédte az európai szemesztert és a gazdasági kormányzást erősítő törvénycsomagot, mondván: ezek szükséges lépések voltak az Európai Unió részéről, ha azt szeretnénk, hogy az unió gazdasági szerepe tartós és növekvő legyen, összevetve az Egyesült Államokkal vagy éppen Ázsiával.

"Ha a globális gazdaságot nézzük, az Európai Unió nem tudott reagálni egy válsághelyzetre, nem volt meg hozzá a mechanizmusa. Ezért be kellett engedni az IMF-et, ami sokkal negatívabb, abban biztosan egyetértünk, mintha az EU eljárásrendjét néznénk. Ebből a szempontból egy koordináció előrelépés. Azt pedig rendkívül nagy sikernek érzem és tekintem, hogy – bár ez nem volt a magyar prioritások között, hanem az élet írta oda – az európai szemesztert a magyar elnökség vitte végig első ízben és intézményesítette" – szögezte le Pelczné Gáll Ildikó.

A néppárti képviselő hozzátette azt is: a gazdasági kormányzás hatos törvénycsomagja ugyancsak szükséges. "Ha visszagondolunk arra, hogy például Görögország esetében – hogy hazánkat már ne említsem – milyen adatkozmetikázások voltak és ennek mi lett a következménye, akkor azt gondolom, hogy egy ilyen, a tervezéstől kezdve a végrehajtáson és ellenőrzésen át megvalósuló koordináció szükséges" – hangzott az érvelés.

Hozzátette: igaza van abban Balczó Zoltánnak, hogy még soha ilyen mértékű beavatkozás nem történt a gazdaságpolitikába, ha tetszik, a nemzeti szuverenitásba, mint a gazdasági koordinációk által. Ám itt hangsúly nem a beavatkozáson, hanem a koordináláson van" – szögezte le a fideszes politikus.

Gurmai Zita emlékeztetett rá: az európai szemeszter az Európa 2020 stratégia része, és egyébként "egy szükséges jó" volt, hiszen ahhoz, hogy a gazdasági kormányzás megvalósítható legyen, fontos a fenntartható növekedés biztosítása, a munkahelyek teremtése, az unió versenyképességének növelése.

A hatos gazdasági csomagra például azért volt szükség, mert kezelhetetlenné vált az európai gazdaság. "Ha mi úgy döntöttünk, hogy ez a huszonhét tagállam együtt marad, ahhoz sokkal szorosabb koordinációra van szükség" – érvelt Gurmai Zita.

Milyen szerepet játszott belpolitikánk az uniós félév alatt?

Nem érdemes összekeverni a dolgokat – így reagált Pelczné Gáll Ildikó arra a felvetésre, hogy mennyiben változott Magyarország megítélése az elmúlt fél év nyomán, amely időszak "nyitott" a médiatörvényről folytatott nemzetközi vitával, később pedig jöttek az uniós elnökség eredményei.

Leszögezte: a magyar elnökségnek voltak prioritásai, volt egy célkitűzés-rendszere, ezeket teljesítette, összességében sikeres elnökséget vitt végig az ország.

Surján László ehhez hozzáfűzte: több mint kétezer ülést vezettek le magyar köztisztviselők az elmúlt fél évben, és ennek során számos szakmai sikert értek el, amivel pozitív irányban változtattak a Magyarország-képen.

"Hogy a felszínen a parlamentben bolond emberek bolondságokat mondanak, az volt, meg lesz is a jövő héten. Ezzel olyan sokat nem kell törődni. A kutya ugat, a karaván halad" – nyilatkozta Surján László.

Gurmai Zita (MSZP) megjegyezte: kétségtelen, azzal, hogy "előkeveredett" a médiatörvény és az alkotmány, ez – ha politikai szempontokat nézzük – nem feltétlenül a siker része. Hozzátette: a roma stratégiát, mint az elnökségünk egyik volt prioritását rendkívül fontosnak tartja, talán ennek köszönhetően lett Járóka Lívia az egyik legsikeresebb EP-képviselő. A Duna-stratégiának köszönhetően pedig Budapest, Pozsony és Bécs polgármestere megegyezett abban: ez egy olyan jó közös együttműködés volt, hogy legalább ez a három város kezdjen el közösen gondolkodni.

Balczó Zoltán kijelentette: a médiatörvény óhatatlanul kikerült az európai színtérre, és a Jobbik sajnálja, hogy  "némi korrekciója" nem a hazai képviselők kérése nyomán, hanem "kinti nyomásra" született meg.

Pelczné Gáll Ildikó megjegyezte: sajnos, a kormányzatnak nem a rajtvonalról kellett indítania az elnökség fél évét, hanem "mínusz száz méterről" indultak; ugyanis belpolitikai kérdések, mint például a médiatörvény, kerültek az Európai Parlament plenáris ülése elé, és "meghallgatások voltak a témában félinformációk alapján".

Ennek ellenére bebizonyította a magyar elnökség, hogy "még egy ilyen rossz indítást is" – szakmai munkával – felül lehet írni és sikeresek lehetünk – hangzott a Heti Hírmondó által szervezett kerekasztal-beszélgetésben. 

Szöveg: Pintér Attila/Duna Televízió.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük