Szélessávú internetet minden európai polgárnak – a Bizottság vitát indít az egyetemes szolgáltatás jövőjéről
7 perc olvasás
Miként érheti el az EU, hogy Finnország északi csücskétől Dél-Olaszországig, Nyugat-Írországtól Románia keleti feléig minden uniós polgár szélessávú internetcsatlakozással rendelkezzen? Ez a Bizottság mai jelentésének fő kérdése. 2003-tól 2007-ig az EU-ban megháromszorozódott a szélessávú internetet használó háztartások száma, így jelenleg 36%-os arányt képviselnek, ugyanakkor az unió lakosságának 7%-a (a vidéki területek 30%-a) most sem rendelkezik internetkapcsolattal. Jelentős szakadék tátong az egyes tagállamok között: míg Dániában, Luxemburgban és Belgiumban a lefedettség 100%-os, a Romániában élők több mint 60%-ának (a vidéki területeken élők 75%-ának) nincs lehetősége szélessávú kapcsolatra.
Miként érheti el az EU, hogy Finnország északi csücskétől Dél-Olaszországig, Nyugat-Írországtól Románia keleti feléig minden uniós polgár szélessávú internetcsatlakozással rendelkezzen? Ez a Bizottság mai jelentésének fő kérdése. 2003-tól 2007-ig az EU-ban megháromszorozódott a szélessávú internetet használó háztartások száma, így jelenleg 36%-os arányt képviselnek, ugyanakkor az unió lakosságának 7%-a (a vidéki területek 30%-a) most sem rendelkezik internetkapcsolattal. Jelentős szakadék tátong az egyes tagállamok között: míg Dániában, Luxemburgban és Belgiumban a lefedettség 100%-os, a Romániában élők több mint 60%-ának (a vidéki területeken élők 75%-ának) nincs lehetősége szélessávú kapcsolatra.
Még az erős gazdasággal rendelkező országokban is, mint Olaszország és Németország, a vidék lakosságának 18, illetve 12%-a kireked a szélessávú szolgáltatásokból. Mivel a szélessávú kapcsolat mindennapjaink egyre fontosabb részévé válik, a rádiófrekvencia-gazdálkodás és a mobil műholdas szolgáltatások területén zajló szakpolitikai döntéshozatalnak ki kell egészülnie az egyetemes hírközlési szolgáltatásról szóló széles körű vitával. Az egyetemes szolgáltatás olyan biztonsági hálózat, amely többek között a telefonos kapcsolat és az alapszintű internethozzáférés minimális szintjét hivatott biztosítani, amennyiben ezeket az alapvető szükségleteket a piac nem képes kielégíteni.
„A nagy sebességű internet az információs társadalomban való részvétel kulcsa és egyben a gazdasági növekedés elengedhetetlen feltétele. Ezért tűzte ki a Bizottság azt a célt, hogy 2010-ig minden európai polgár számára elérhető váljék a szélessávú internet – mondta Viviane Reding, az EU hírközlésért felelős biztosa. – Az elmúlt négy évben jelentős eredmények születtek, és jó úton halad a műholdas szélessávú szolgáltatások és más új eszközök kialakítása is. Jó hír az is, hogy a szélessáv használatának elterjedtsége az e tekintetben legjobban teljesítő nyolc uniós tagállamban messze meghaladja az Egyesült Államokban mért szintet. A szolgáltatás elterjedéséhez azonban a hozzáférés biztosítására van szükség, ami Európa nem minden részén valósul meg. Egyesítenünk kell erőinket annak érdekében, hogy hamarosan valamennyi polgár csatlakozhasson a világhálóra."
A Bizottság a mai napon jelentést tett közzé, amelyből kitűnik, hogy a szélessávú internetszolgáltatások piacán fennálló verseny jóvoltából az EU lakosainak széles körben megfizethető szolgáltatások állnak rendelkezésükre. A „szélessávú hozzáférés mindenki számára" politika megvalósulásához azonban további erőfeszítésekre van szükség. Az EU eddig az alábbi eszközökkel ösztönözte a szélessávú fejlesztést:
(1) A versenyt és a beruházást ösztönző távközlési szabályok. 2007-ben Európában naponta 52 000 új vonal létesítésére került sor, így 2008 januárjában csaknem 100 millió szélessávú kapcsolatot regisztráltak, ami 20%-os növekedést jelent (IP/08/460). Az elmúlt héten a Bizottság további szabályozási útmutatást tett közzé az üvegszáloptikai hálózatok versenyének és az invesztíció szintjének biztosítására (IP/08/1370).
(2) Idén nyáron létrejött egy, a műholdas mobilszolgáltatások ösztönzésére szolgáló rendszer is, amely szolgáltatások révén műholdas közvetítéssel szélessávú adatközvetítés valósulhat meg az EU-n belül. Az Európai Parlament és a Tanács jóvoltából az ilyen szolgáltatások egyablakos ügyintézéssel engedélyezhetők: 27 különálló eljárás helyett a műholdas mobilszolgáltatóknak most csak a Bizottságnak kell egyetlen kérelmet benyújtaniuk (IP/08/1250).
(3) 2007 novemberében a Bizottság a rádiófrekvencia-gazdálkodás reformjára irányuló javaslatokat tett azzal a céllal, hogy az új vezeték nélküli szolgáltatások számára források szabaduljanak fel (IP/07/1677); e javaslatokat az Európai Parlament szeptember 24-én többségükben elfogadta (MEMO/08/581). Ha a frekvenciagazdálkodás ezen új rendszere a Tanács támogatását is elnyeri, akkor az analógról a digitális televíziózásra való áttérés eredményeképpen felszabaduló sávszélesség, más szóval a digitális hozadék nemcsak új TV-csatornák, hanem új vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások üzemeltetését is lehetővé teszi majd.
A Bizottság mai jelentésében az a kérdés is felmerül, hogy a fenti intézkedések elegendőek-e, vagy esetleg az egyetemes szolgáltatási kötelezettség újbóli meghatározására lesz szükség.
A jelentésből az is kiderül, hogy napjainkban jelentősen nő a mobiltelefont használó európaiak száma. A jelenlegi bizottsági kabinet hivatalba lépése óta a mobil-előfizetések aránya 85%-ról 112%-ra emelkedett. „Ezek a számok jól mutatják a mobilhasználóknak az európai mobilágazat életképességébe vetett bizalmát – mondta Viviane Reding uniós biztos. – Arról tanúskodnak, hogy jelenleg nincs szükség mobilszolgáltatóknak az egyetemes szolgáltatás nyújtására való kötelezésére, még akkor sem, ha legalábbis néhány nekik elkötelezett lobbista mostanság az ellenkezőjéről igyekszik meggyőzni minket.
Háttér:
Az unió 2002-ben elfogadott egyetemes szolgáltatási irányelve szerint az egyetemes szolgáltatás azt jelenti, hogy a polgárok csatlakozni tudnak a helyhez kötött, nyilvános telefonhálózathoz, amely képes beszédátvitelre és a funkcionális internet-hozzáféréshez elégséges sebességű adatátvitelre. Az irányelv előírja, hogy a fogyasztók számára hozzáférést kell biztosítani telefonkönyvekhez és telefonos tudakozószolgálathoz, valamint nyilvános telefonállomásokhoz, illetve a fogyatékkal élők számára különleges intézkedéseket kell hozni. A Bizottság háromévente felülvizsgálja az egyetemes szolgáltatási irányelv alkalmazási körét (IP/05/594, IP/06/488). A ma közzétett jelentésében a Bizottság felkéri a Parlamentet, a Tanácsot, a nemzeti szabályozó hatóságokat, a hírközlési szolgáltatókat, a fogyasztói szervezeteket és a polgárokat, hogy aktívan vegyenek részt a „szélessávú hozzáférés mindenki számára" politika megvalósításáról folytatott vitában. A vita eredményeit a Bizottság felhasználja a 2009 második felében várható közleményében és adott esetben a 2010 folyamán tett jogalkotási javaslataiban is.
Tegnap az Európai Parlament megszavazta a Bizottság javaslatát, amely a következő, az irányelvben biztosított más felhasználói jogok megerősítésére irányult: a „112" egységes európai segélyhívószám eredményes működése, különösen a fogyatékkal élők szempontjából, valamint a vonalas és mobilszolgáltató egy napon belüli megváltoztatásának joga az eredeti telefonszám megtartásával.
Az egyetemes szolgáltatás jövőjéről ma közzétett jelentés az alábbi internetes címen érhető el:
Lásd még: MEMO/08/583
