Szépség és reklám: a női ideál a 20. század első felében

A XX. Század első felének 1900-40 közötti nőideálját mutatja be a tárlat, a szépségről és a reklámról. Korabeli tárgyak, fotók, ruhák, kiegészítők, reklámplakátok tekinthetők meg.  A reklám, mint fekete mágia jelenik meg – mondta el Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum igazgatója.

A XX. Század első felének 1900-40 közötti nőideálját mutatja be a tárlat, a szépségről és a reklámról. Korabeli tárgyak, fotók, ruhák, kiegészítők, reklámplakátok tekinthetők meg.  A reklám, mint fekete mágia jelenik meg – mondta el Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum igazgatója.

 A kiállítást a rendkívül közvetlen és csinos Sütő Enikő– egykori híres modell nyitotta meg. Enikő szerint a szépség csupán „eszköz" nekünk nőknek, de a mai kor velejárója, hogy mindenki próbál elérni valami elérhetetlent.

A XIX. század végéig az emberek a rangjuk és vagyoni javuk szerint öltözködtek. A századforduló után jelentős változások történtek. Az életminőség és társadalmi szokások változtak. A reklámok megjelenésével felgyorsultak az események.

Az 1900 évek elején még sok változás nem történt, a nagy átalakulást 1910 hozta meg, mikor is a fűző és a merev ruhaderék kiment a divatból. Az események után sem „lélegezhettek" fel a nők, mivel ezt követően is oly szűkek voltak a ruhák, hogy sok esetben összekötötték a lábukat, hogy lépni tudjanak.

Az 1920 években, az 1914-es első világháborút követően a nők társadalmi helyzete is megváltozott. Az önálló nő fogalma bevéste a férfias elemeket a női öltözetbe. A szépségideál a lapos mell, keskeny csípő, hosszú láb, széles váll volt. A nők hullámos bubifrizurát viseltek, a vérvörös száj és a feketével kihúzott vékony szemöldök volt divatban.  Elterjedt lett a trikókombiné, a hatalmas kalapok még mindig divatban voltak, a szoknya egyre rövidült, valamint a fűzőviselet is teljesen eltűnőben volt. Újfajta táncok is megjelentek, mint a sztepp és a charleston. Ezekhez szükséges volt a már lazább ruha. Coco Chanel híres divattervező, a társadalomhoz igazodva a lezser ruhadarabokat tervezett.

Az 1930- as éveket idézve Greta Garbo, a garbo nyakú pulóver anyja portréját is megcsodálhatták a tárlatra látogatók. Marlene Dietrich szintén kitűnt egyedi stílusával, a maga korának öltözködési forradalmára volt. Ruhatárát nyakkendők, kalapok, öltönyök, kiegészítők díszítették, a nőies és a férfias stílust ötvözte. Maszkulin stílusa ellenére erotikus személyiségétől olvadoztak a férfiak. Coco Chanel szintén ezt az irányzatot képviselte. A filmekben feltűnő elegáns bundák után sóvárogtak a nők. A ruhák hossza rövidült, kényelmesebb, alakot még inkább kiemelőbb viseletre törekedtek.

Szintén 1930-tól kezdődően megjelent a Habselyem (viszkóz filamentfonalból).

Az 1940-es években Magyarországon Karády Katalin volt az első számú női divatikon.  A hosszabb dauerolt haj, rövidebb szoknya, erős smink hódított.

Európában hadi célokra használták a bőrt, ezért sokan hordtak parafából készült telitalpú cipőt.

Az ünnepélyes keretek közt megrendezésre kerülő divatbemutatón Sütő Enikő- növendékei kaptak szerepet. A régi és egyben modern stílust ötvözve a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem textiltervezőinek (Grábits Ágota, Merényi Zita és Nógrádi Nelli) új ruháit csodálhatták meg az idelátogatók.

Zelei Anna Violetta