2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Szépség és reklám: a női ideál a 20. század első felében

4 perc olvasás
<!--[if !mso]> <style> v\:* {behavior:url(#default#VML);} o\:* {behavior:url(#default#VML);} w\:* {behavior:url(#default#VML);} .shape {behavior:url(#default#VML);} </style> <![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/78803"><img class="image image-preview" src="/files/images/Image1_602.preview.jpg" border="0" width="214" height="640" /></a></span>A XX. Század első felének 1900-40 közötti nőideálját mutatja be a tárlat, a szépségről és a reklámról. Korabeli tárgyak, fotók, ruhák, kiegészítők, reklámplakátok tekinthetők meg.  A reklám, mint fekete mágia jelenik meg - mondta <em>el Kiss Imre</em>, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum igazgatója.

image1 602.previewA XX. Század első felének 1900-40 közötti nőideálját mutatja be a tárlat, a szépségről és a reklámról. Korabeli tárgyak, fotók, ruhák, kiegészítők, reklámplakátok tekinthetők meg.  A reklám, mint fekete mágia jelenik meg – mondta el Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum igazgatója.

image1 602.previewA XX. Század első felének 1900-40 közötti nőideálját mutatja be a tárlat, a szépségről és a reklámról. Korabeli tárgyak, fotók, ruhák, kiegészítők, reklámplakátok tekinthetők meg.  A reklám, mint fekete mágia jelenik meg – mondta el Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum igazgatója.

 A kiállítást a rendkívül közvetlen és csinos Sütő Enikő– egykori híres modell nyitotta meg. Enikő szerint a szépség csupán „eszköz" nekünk nőknek, de a mai kor velejárója, hogy mindenki próbál elérni valami elérhetetlent.

image2 453.thumbnail

A XIX. század végéig az emberek a rangjuk és vagyoni javuk szerint öltözködtek. A századforduló után jelentős változások történtek. Az életminőség és társadalmi szokások változtak. A reklámok megjelenésével felgyorsultak az események.

Az 1900 évek elején még sok változás nem történt, a nagy átalakulást 1910 hozta meg, mikor is a fűző és a merev ruhaderék kiment a divatból. Az események után sem „lélegezhettek" fel a nők, mivel ezt követően is oly szűkek voltak a ruhák, hogy sok esetben összekötötték a lábukat, hogy lépni tudjanak.

Az 1920 években, az 1914-es első világháborút követően a nők társadalmi helyzete is megváltozott. Az önálló nő fogalma bevéste a férfias elemeket a női öltözetbe. A szépségideál a lapos mell, keskeny csípő, hosszú láb, széles váll volt. A nők hullámos bubifrizurát viseltek, a vérvörös száj és a feketével kihúzott vékony szemöldök volt divatban.  Elterjedt lett a trikókombiné, a hatalmas kalapok még mindig divatban voltak, a szoknya egyre rövidült, valamint a fűzőviselet is teljesen eltűnőben volt. Újfajta táncok is megjelentek, mint a sztepp és a charleston. Ezekhez szükséges volt a már lazább ruha. Coco Chanel híres divattervező, a társadalomhoz igazodva a lezser ruhadarabokat tervezett.

 image3 349.thumbnail

Az 1930- as éveket idézve Greta Garbo, a garbo nyakú pulóver anyja portréját is megcsodálhatták a tárlatra látogatók. Marlene Dietrich szintén kitűnt egyedi stílusával, a maga korának öltözködési forradalmára volt. Ruhatárát nyakkendők, kalapok, öltönyök, kiegészítők díszítették, a nőies és a férfias stílust ötvözte. Maszkulin stílusa ellenére erotikus személyiségétől olvadoztak a férfiak. Coco Chanel szintén ezt az irányzatot képviselte. A filmekben feltűnő elegáns bundák után sóvárogtak a nők. A ruhák hossza rövidült, kényelmesebb, alakot még inkább kiemelőbb viseletre törekedtek.

 

Szintén 1930-tól kezdődően megjelent a Habselyem (viszkóz filamentfonalból).

Az 1940-es években Magyarországon Karády Katalin volt az első számú női divatikon.  A hosszabb dauerolt haj, rövidebb szoknya, erős smink hódított.

Európában hadi célokra használták a bőrt, ezért sokan hordtak parafából készült telitalpú cipőt.

Az ünnepélyes keretek közt megrendezésre kerülő divatbemutatón Sütő Enikő- növendékei kaptak szerepet. A régi és egyben modern stílust ötvözve a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem textiltervezőinek (Grábits Ágota, Merényi Zita és Nógrádi Nelli) új ruháit csodálhatták meg az idelátogatók.

Zelei Anna Violetta 

„Mosás után nem megy össze, hamvas és lágy marad"

 
1036 Budapest Korona tér 1.

www.mkvm.hu
www.facebook.com/mkvmuzeum
Telefon: +36-13-756-249
Email: mkvm@iif.hu
Nyitva: Ked – Vas: 10:00 – 18:00

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.